Előfizetés

Majdnem egy tucatnyi új honvédelmi sportközpontot rendelt a kormány, természetesen lőtérrel

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.12. 07:33
Simicskó Hódmezővásárhelyen. Forrás: Facebook/Simicskó István
Egy keddi kormányhatározat szerint újabb 11 honvédelmi sportközpont építését vette tervbe a kormány, írja a 444.hu. Ezek olyan lőterekkel is rendelkező multifunkcionális szabadidős sportlétesítmények lesznek, amik „közösségi programok, sportlövész, küzdősport, általános képességfejlesztő foglalkozások, valamint elméleti képzések megtartására lesznek alkalmasak”.  Már tavaly karácsonykor öt honvédelmi sportközpont építését jelentették be (Balassagyarmaton, Újfehértón, Szarvason, Szigetváron és Baján). Idén nyáron pedig Simicskó István hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos pedig már arról beszélt, hogy minden járásban lesz honvédelmi sportközpont. (197 járás létezik, ebből 23 a fővárosban működik.) A Beruházási Ügynökség 550 millió forintot költhet el az előkészítésre, amivel legkésőbb 2021 végéig kell elkészülnie. Ebből az összegből a pénzügyminiszternek az idei költségvetésből 90 millió forintot kell biztosítania. A megépült központok vagyonkezelője a Honvédelmi Sportszövetség lesz. 

Ketyeg a balatoni iszapbomba

Vas András
Publikálás dátuma
2020.08.12. 07:20

Fotó: Varga György / MTI
Mintha csak vészjelzést adott volna a tó: mivel éveken át elhanyagolták a kotrást, határérték fölé nőtt a foszfortartalom, ami beindította az algavirágzást.
Komoly aggodalmat keltett, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) július közepén harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el a Balaton nyugati medencéjére. A vízben ugyanis a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-A szintet mértek, az algamennyiség a partmenti mintákban csaknem háromszorosa volt a nyílt vízinek, s megjelentek a késő nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok is. A Balatonban lebegő algák ugyan fontos szerepet töltenek be a tó életében, ám túlzott elszaporodásuk veszélyezteti a fürdőzést. Az elsődleges vizsgálatok szerint az algatömeg-képződését a tó túl magas foszfortartalma magyarázza. A tó "kémiai" egyensúlyának törékenységére már tavaly is voltak jelzések: a múlt nyáron a szezon utolsó hétvégéjét tönkre vágta az algavirágzás. S bár a szakemberek szerint két egymást követő évben ritka a heveny algásodás, a Balaton rácáfolt az eddigi tapasztalatokra, ráadásul nem nyár végén, hanem a szezon közepén. Az algák elszaporodásáért leginkább felelős foszfor elsősorban a Zala folyóból kerül a Balatonba. Igaz ugyan, hogy a tóba jutó foszformennyiség évek óta csökken, csakhogy 2004-től megszűnt a rendszeres iszapkotrás. Emiatt az elmúlt bő másfél évtizedben megnőtt a foszfortaralom, elsősorban – az áramlási viszonyok miatt – a nyugati medencében, illetve a Szigligeti-öbölben. Nem véletlen, hogy végül idén el is rendelték a kotrást. S bár ezután az adatok javultak, a Balatoni Limnológiai Intézet augusztus elején már arról számolt be, hogy a klorofill-A koncentrációja a határérték felére esett vissza a Keszthelyi-medencében, a szakemberek máris jelezték: továbbra sem lenne szabad leállni a kotrással. – Közel húsz évet nem lehet néhány nap alatt pótolni – utalt az állandó kotrások 2004-es leállítására Bíró Róbert, Balatongyörök polgármestere. – Jelenleg egy kisebb hajó dolgozik a strandon túl, egy uszályra szivattyúzza az iszapot, amit aztán a parti zagykazettákba ürítenek. Utóbbiakat szintén elhanyagolták évekig, ezért most gőzerővel próbálják használhatóvá tenni azokat: a területről ki kell irtani a fákat, meg kell erősíteni a beton védőfalakat. A munkálatok Györök és Vonyarcvashegy határában zajlanak, a nyaralóterületektől távolabb, így a nyaralóvendégek nem éreznek belőle semmit. – Szerencsére a vízminőséggel kapcsolatban sem érkezett panasz, és a július közepi hírek sem riasztották el a vendégeket – folytatta Bíró Róbert, aki megjegyezte: – Állandó megoldásra, rendszeres kotrásra lenne szükség, de már annak is örülnek, hogy legalább ennyi történt. Mert bár sokan azt mondják, ez a kotrás kevés, nem old meg semmit, ha sohasem állunk neki, csak tovább romlik a helyzet. Az OVF lapunk kérdéseire küldött tájékoztatása szerint Balatongyörök térségéből 80-100 ezer köbméternyi iszapot terveztek kiemelni, majd a helyi zagykazettában lerakni. A kotrást, mivel a költségvetésben az idén sem szerepelt erre forrás a védekezési keret terhére számolja el a vízügy, ám csak a munka végén derül ki, mennyibe került. Még viszonyítási alap sincsen, ugyanis tavaly a turisztikai szezon végén indult meg az algavirágzás, s ekkor nem is avatkoztak be – az időjárás megoldotta a problémát. – Alapvetően a vízvirágzást a levegő- és a vízhőmérséklet rétegződése befolyásolja, ám amíg ilyen magas a biológiailag hozzáférhető foszfor az iszapban, addig a kotrási tevékenységet fent kell tartani – tájékoztatott az OVF. A szakemberek hosszú éveken át hiába jelezték a fokozódó problémát az aktuális kormányoknak, a közelmúltig hiába. Aztán a Balaton Fejlesztési Tanács májusi online közgyűlésén kiderült, a legfrissebb felmérés szerint mintegy ötmillió köbméter iszapot kellene eltávolítani a tómederből három ütemben, melynek költsége elérheti a 90 milliárd forintot is. Az iszapmennyiség felét a Keszthely-Szigliget közötti szakaszról kellene kitermelni, nagyobb részét a Balatongyörök előtti területről, ami nagyjából négy év alatt sikerülhet, ha akad rá elegendő forrás, míg a tóból úgy nyolc év alatt lehetne eltávolítani a felgyülemlett iszapot. Erről amúgy egy 2016-os kormányrendelet is rendelkezik, igaz, forrást nem biztosítottak hozzá.

Kiállítás helyett kultúrpláza: kiszorul a néprajz a Néprajzi Múzeumból

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.08.12. 06:40

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Kétségessé vált a múzeum választások előtti avatása. A kivitelező vis maiort jelentett. A gyűjteményt azért kiköltöztetik a Kossuth térről.
Egyre kisebbre zsugorodik a Városliget szélén megépülő hatalmas, új Néprajzi Múzeum épületének kiállítótere. Az uniós tenderértesítőben augusztus elején megjelent felhívás szerint összesen 4200 négyzetméternyi kiállítótér kialakítására keresnek vállalkozót. A felhívás részletezéséből kiderül, hogy a 33 ezer négyzetméteres épület alig tizedét használnák a páratlan gyűjtemény bemutatására. Igaz, ehhez jön még körülbelül 1000 négyzetméter interaktív és ifjúsági kiállítótér. Az épület fennmaradó részét konferenciaterem, food court, könyvtár, mozi, boltok, közösségi találkahelyek foglalják el.
A Városliget beépítést a kezdetektől erősen ellenző Civil Zugló Egyesület már korábban is pedzegette, hogy a Liget-projekt épületei valójában nem múzeumok, hanem afféle kultúrplázák. Garay Klára Podmaniczky-díjas városvédő szerint valójában nem is múzeumi, hanem szórakoztató negyed épül. Az új épületek nagyobb részét nem múzeumként hasznosítják, hanem kávézók, boltok és egyéb funkciójú terek foglalják el. Ráadásul a 300 millióból kipofozott, majd néhány hónap után bezárt Feszl-pavilonok, illetve a Városliget sarkán megnyílt – éttermet, kávézót, rendezvényhelyszínt és kulturális központot magában foglaló - Millenium háza mellett több más vendéglátóipari egységeket is építenének a Ligetbe.
Az egyesület egyébként a Néprajzi, a Közlekedési Múzeum, az Új Nemzeti Galéria, a Közlekedési majd Magyar Innováció Háza és két – a Dózsa György úti és a Hermina úti – mélygarázs építési engedélyét is megtámadta. Meglehetős sikerrel. Az építési engedélyeket javarészt az ügyféli jogok súlyos korlátozása miatt hatályon kívül helyezte a bíróság, és új eljárás lefolytatására utasította az illetékes Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi építésügyi és örökségvédelmi osztályát. Az ügyekben eljáró – idén márciusban megszüntetett Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - a Közlekedési Múzeum kapcsán hozott ítélet hirdetésekor kimondta, hogy az engedélyező hatóság eljárása „eléri az Alaptörvény-ellenesség szintjét”. Tavaly januárban volt olyan időszak, amikor a Liget-projekt két szimbolikus épületének – a Néprajzi Múzeumnak és az Új Nemzeti Galériának – sem volt érvényes építési engedélye. Csakhogy a legendásan kormányhű Kosztyu Anikó vezette építési osztály – a kiemelt beruházások egyik kijelölt engedélyező hatósága - néhány hét múlva új határozatokat adott ki, amelyben megismételte az első döntések rendelkezéseit. Az egyesület ezeket a határozatokat is megtámadta. A járvány és a nyári ítélkezési szünet miatt eddig nem sok minden történt, de most a befejezés előtt álló Dózsa György úti mélygarázs, valamint a Magyar Innováció Háza építési engedélyét július közepén újfent megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék. A lerombolt Közlekedési Múzeum helyére szánt Innováció házának tehát nincs érvényes építési engedélye, a fővárosi önkormányzat pedig várhatóan az építési helyet is törölni fogja az építési szabályzatból. A mélygarázs ugyan befejezés előtt áll, de az új engedélyezési eljárás végéig nem kaphat használatbavételi engedélyt. A Városliget Zrt. sem az így előállt új helyzetre, sem a beruházás egyéb részleteire vonatkozó kérdéseinkre nem válaszolt.

Továbbra is üres az új raktár

Az új Néprajzi Múzeum kiállításrendező cégét a szeptemberben záruló ajánlattételi szakasz után induló tárgyalásos eljáráson választják ki, a győztesnek csaknem egy év áll a rendelkezésére a terek kialakítására. Kérdés, hogy mikor láthatnak hozzá. A tervezők, a Napur Architect építésziroda 2016-os megbízásakor még 2019-es átadást ígértek, ami mindig egy kicsit későbbre csúszik. A tavalyi céldátum a következő parlamenti választások elé időzítve 2022. március 15-e volt, de már akkor sem tűnt tarthatónak, hiszen a 2021 novemberére tervezett műszaki átadás után alig 4 hónap maradt volna a kiállítás berendezésére. A friss pályázati kiírásban pedig egy év szerepel. Ráadásul a kivitelezésre vállalkozó ZÁÉV Építőipari Zrt. és Magyar Építő Zrt. idén márciusban jelezte, hogy a koronavírus járvány miatt a szerződésben rögzített határidőket nem tudják tartani, a késedelem „mértéke előre nem meghatározható”. Cserébe viszont 26 milliárdról 32 milliárdra emelkedett a munkadíj – derült ki egy júliusi helyesbítésből. A Néprajzi Múzeum 2017 novemberében húzta le a rolót az egykori Kúria épületében, eredetileg 2019 végén el kellett volna elhagyniuk a Kossuth teret. A Szabolcs utcában épült, 2018-ra ígért, de csak tavaly átadott raktárbázis azonban a hírek szerint továbbra sem vehető birtokba. A múzeum 220 ezer műtárgyának egyszeri, szakszerű átköltöztetése egyébként ideális esetben másfél-két évet venne igénybe – ezt most duplán kell majd elvégezni. 

Újabb alkura készül a kormány

Orbán Viktor miniszterelnök ígérete – nem épül semmi, mit a budapestiek nem akarnak – ellenére a kormány nem mondott le a Városliget beépítéséről. Az áprilisi Semjén Zsolt-féle salátatörvény sok más mellett kiiktatta azt a fővárosi rendeletet, amely változtatási tilalmat mondott ki a Városligetre, hogy megakadályozza a Liget-projekt még el nem kezdett beruházásainak megvalósítását. Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa legutóbb a 168 órának ismerte el, hogy nem mondtak le az Új Nemzeti Galéria építéséről. Elvégre „a főváros az egészségügy többletfinanszírozásáért cserébe néhány hét alatt hozzájárult az atlétikai stadion építéséhez. Miért ne születhetne egy hasonló (...) alku az Új Nemzeti Galéria ügyében is?”. A felvetésről megkérdeztük a fővárost és a Városliget Zrt-t is. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes lapunk kérdésére azt mondta: kompromisszumkészségünk addig tartott, hogy a már elkezdett építkezéseket be lehet fejezni, nem kezdeményeztünk bontást. Nemet mondtunk viszont a további építkezésekre és ezen nem kívánunk változtatni a jövőben sem – tette hozzá.