turizmus;járvány;koronavírus;

- Hétvégén még a felfordított felmosóvödörre is tudnának vendéget ültetni a Balatonnál

A járvány miatt tavasszal úgy tűnt, a turizmusnak tényleg kampó, ám az utóbbi hetekben a magyarok olyan lelkesedéssel nyaralnak, mintha nem lenne holnap.

– Jó és nagyon jó napok váltakoznak – mondja Balla György, a balatonmáriafürdői Port Étterem és Panzió tulajdonosa. – Egyelőre tökéletes a főszezon, csak az időjárás zavarhat be, ám a foglalások azt mutatják, szeptember végére ugyanolyan évet produkálhat a Balaton, mint egy évvel ezelőtt.

A tópart július első hétvégéje óta szinte megtelt: bejött a helyi vállalkozók várakozása, akik a koronavírus-járvány idején abban reménykedtek, a veszélyhelyzet feloldása után a belföldi turizmus pótolja az előszezon elmaradása okozta veszteségeket.

– Láthatóan a többség tartja magát a Több Balaton, kevesebb Adria! szlogenhez – jegyzi meg a máriafürdői vállalkozó. – Sokkal több a magyar vendég ugyanis, mint az előző években, s így a külföldiek korábbiaknál jóval kisebb száma sem érződik a forgalmon. Szentpéteri Ildikó, a siófoki Tourinform vezetője szerint a nyolcvanas éveket idézi a magyar vendégek létszáma, aránya, a magánszállások, vagyis a szobakiadók, kisebb panziók, apartmanok üzemeltetői nem is érzékelnek különbséget a forgalomban az előző évekhez képest. Legfeljebb abban, hogy kevesebb az euróban fizető vendég.

– A kisebb szálláshelyeknél a június még gyengébbnek bizonyult a tavalyinál, viszont a foglalások alapján az is látható, hogy az elmaradt előszezont a szeptemberi utószezon kompenzálhatja – magyarázza Szentpéteri Ildikó. – A nagyobb szállodákban nehezebben indult be az idény, viszont ők akár az év végéig számolhatnak az elhúzódó utószezonnal. A vendégkör persze változott tavaly óta, nemcsak a külföldi foglalás kevesebb, illetve több a magyar, az is megfigyelhető, hogy az ország távolabbi részeiből is sokan jönnek, a korábbi évekhez képest sokkal több a kelet-magyarországi nyaraló.

– Teljesen kettészakadt a hét, hétfőtől szerdáig van idő egy kicsit szusszanni, csütörtöktől aztán jön az őrültek háza – jellemzi a forgalmat a balatonlellei vendéglős, Sándor. – Láthatóan az emberek nagy része nem tud egész hétre szabadságot kivenni, így a többség csak a hosszú hétvégékre érkezik. Az internetes közösségi oldalakon megannyi bejegyzés az elszabadult árakat teszi ezért felelőssé, de Sándor sokkal inkább a koronavírus miatt kényszerből kivett tavaszi, koranyári szabadságokat látja a háttérben.

Bepótolják a tavasszal elmaradt pihenőt a Balatonnál

– Ha tényleg annyira drága lenne a Balaton, akkor nem lennének tele hétvégenként a vendéglátóhelyek – állítja. – A hét első felében jellemzően 70-80 százalékos telítettséggel megyünk, csütörtökön már telt ház van, szombaton pedig még a felfordított felmosóvödörre is tudnánk vendéget ültetni. Az áraink pedig, s ebbe a környékbeli vendéglátóhelyeket is beleértem, maximum az inflációval emelkedtek tavaly óta. Balla György szerint a komolyan vehető szálláshelyeken jellemzően a szolgáltatásbővüléssel emelkedtek az árak. Ő is úgy véli, elég egyértelmű cáfolata a közösségi médiában tapasztalható felháborodásnak, hogy már alig találni szabad szállást augusztusra. Ami az áremelkedést illeti: több jel is arra utal, valóban történt drágulás – még ha azt a szolgáltatások fejlesztésével is indokolják a vendéglátós szakemberek –: az egyik utazási szakblog szerzője tette közzé nemrég, hogy annyiba kerül Tapolcán egy négycsillagos szállodában egy hétvége, mint egy ötcsillagos szingapúri hotelben.

– Egerben egyáltalán nem találtunk szállást, ezért jöttünk Szilvásváradra – mondja a budapesti Kovács Nóra, aki férjével, s egy másik baráti házaspárral közösen akart eltölteni egy augusztusi hosszú hétvégét. Jellemzően mindenütt SZÉP-kártyával fizetnek: nemcsak a szállást és az étkezést, de az egri borkóstolást is ezzel rendezték. Azt mondják, Egerben egyébként is elszabadultak az árak, egy valamirevaló szállodában négyüknek közel háromszázezer forint lett volna pár nap, a bükki faluban ezt a feléből megússzák.

Pedig a természeti szépségeiről és lipicai lovairól híres hegyvidéki település is turistákkal zsúfolt.

Péntekenként autóval is csak lépésben lehet haladni a főutcán. - November hetedikéig „fullon” vagyunk, legfeljebb a vasárnapi váltáskor tudunk kiadni egy-egy szobát – mondja az egyik szálloda vezetője. Az idei szezonra bővítették wellness-részleggel a szolgáltatásaikat, s árakat már ennek fényében emeltek. Régóta kutyabarát szálláshelyként működnek, s ez is vonzóvá teszi a hotelt. Amin viszont meglepődtek, az az éttermi forgalom, ami negyven százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest. Úgy tűnik, azok, akik nem engedhetnek meg maguknak egy hosszabb nyaralást, inkább idejönnek akár egy napra is, kirándulnak egy jót, aztán esznek egy pisztrángot. A helyiek szerint azért is jönnek ilyen sokan, mert a Szalajka-völgyben vagy a fennsíkon sétálva kevésbé kell tartaniuk a zsúfoltságtól, oxigéndús levegőt lélegezhetnek be, s az az érzetük, hogy emiatt védettek a koronavírus ellen is.

A Tisza-tavi szállásadók sem panaszkodhatnak: megpróbáltunk augusztus végére helyet foglalni, de a legtöbb településen pirosat jelzett a naptár, sőt, még szeptemberre is csak korlátozottan találtunk szabad szobákat. Az árak mintha itt is nőttek: egy egyszerű panzióban, ellátás nélkül személyenként átlagosan tízezer forint egy nap, de találtunk olyan helyet Tiszafüreden, ahol egy szoba két felnőttnek, reggelivel egy napra 74 ezer forintba került.

Budapest elesett „Tavasszal még abban bíztak a szakemberek, hogy szeptemberre helyreáll a fővárosi idegenforgalom, de ma már kijelenthető, hogy 2021 húsvétjáig erre biztosan nem kerül sor” – mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak. A szakember szerint a belföldi turizmus felpörgése valamennyit javít országosan a helyzeten, de a kieső külföldi vendégéjszakákat semmi sem tudja pótolni a fővárosban. Ez azzal is magyarázható, hogy Budapest jellemzően a külföldi és nem a belföldi turisták célpontja. Erről mi sem mond többet, mint a tavalyi júniusi adat: míg az ország fővároson kívüli szállásain 648 ezer éjszakát töltöttek a külföldiek, Budapesten 820 ezret. A Központi Statisztikai Hivatal múlt héten közzétett adatai szerint a külföldiek által lefoglalt vendégéjszakák számát tekintve júniusban a legnagyobb mértékű, 98%-os csökkenés Budapesten történt. A tavalyi júniusi 820 ezerhez képest idén a külföldiek csak 18 ezer vendégéjszakát töltöttek a fővárosban a múlt hónapban. - MLF 
Nyaralók a Tisza-tónál

Szomorú június, reményteli július

Remek főszezont produkál a Balaton, ezt támasztják alá a statisztikák is. Júliusban közel 430 ezer vendég csaknem 1,5 millió vendégéjszakát töltött a tónál, ami megközelítőleg megegyezik a tavalyi időszak adataival – ismertette pár napja a statisztikákat Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese.

A KSH adatai szerint júniusban még nem lehetett turistaáradatról beszélni. A külföldi vendégek által a szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 93,2 százalékkal, a belföldi vendégeké 59,2 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A szálláshelyek vendégéjszakában mért forgalma 75,2 százalékkal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele 77 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly júniusban, 12 milliárd forintot tett ki. Ebből a szállásdíj-bevétel 81 százalékos csökkenéssel 6,3 milliárd forint lett, a vendéglátásból pedig 4 milliárd forint bevétel keletkezett a szálláshelyeken. A belföldi vendégek a legtöbb éjszakát a Balatonnál töltötték el. Próbáltunk az MTÜ-től júliusra országos adatokat szerezni, de válaszuk szerint ezek csak később állnak rendezésükre. - D.J.

Bár a koronavírus-járvány tavasszal visszafogta a lakáshitel-felvételi kedvet, a féléves adatok már némi változást mutatnak: a szerződéses összeg csak minimálisan csökkent.