Előfizetés

Őssejtekből élesztenék fel a kihalt malajziai orrszarvút

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.13. 13:02

Fotó: AFP/Leemage
Éveken át hiába próbálkoztak a tudósok, hogy az utolsó nősténynek utóda szülessen, most, hogy Iman elpusztult, azon dolgoznak, hogy a nemrég kimúlt állatok sejtjeiből létrehozott embriókat lovakba ültessék.
Új, kísérleti őssejt-technológiában reménykednek a tudósok, hogy visszahozzák a szumátrai orrszarvúk malajziai változatát, amelynek utolsó egyede tavaly novemberben múlt ki. Éveken át próbálkoztak, hogy az Iman nevű nősténynek utóda szülessen, de hiába, csak petesejtek, bőr- és más szövetminták maradtak utána. A tudósok most Iman és másik két kimúlt orrszarvú sejtjeit felhasználva dolgoznak. „Nagyon bizakodó vagyok, ha minden működik és mindenki támogat bennünket, nem lehetetlen” – mondta a Reutersnak Muhammad Lokman Md Isa, a malajziai Iszlám Egyetem molekuláris biológusa.
Iman 25 évesen pusztult el egy borneói rezervátumban méhdaganat okozta súlyos vérveszteség miatt. Hat hónappal korábban múlt ki az utolsó malajziai hím, Tam. Hiába próbálkoztak a kutatók, nem sikerült őket szaporodásra bírni. „A hím életkora egy 70 éves emberének felelt meg, nem várhattuk, hogy elég jó legyen a spermája. Nyilvánvaló volt, hogy a siker esélyét azzal fokozhatjuk, ha indonéziai orrszarvúk spermáját és petesejtjeit használjuk, de Indonézia nem támogatta ezt” – magyarázta John Payne, a borneói orrszarvúvédő szövetség (Borneo Rhino Alliance, BORA) tagja, aki évtizedeken át küzdött a malajziai rinocéroszok megmentéséért.
A tudósok azt tervezik, hogy a halott orrszarvúk sejtjeit felhasználva petesejteket és spermiumokat hoznak létre, belőlük embriókat, melyeket élő, közeli rokon fajok – például lovak – testébe ültetnek. A terv hasonlít ahhoz, amit a már csak két egyedet számláló afrikai északi szélesszájú orrszarvú megmentésére dolgoztak ki. A kutatók 2018-ban sikerről számoltak be, amikor embrióőssejteket sikerült létrehozniuk. Az eljárás azonban távol van még attól, hogy új állat születhessen belőle – vélték a kutatás vezetői, Thomas Hildebrandt és Cesare Galli. „Még ha sikerrel is járnának, az állatok genetikai változatosságának hiánya nagy veszélyt jelentene a fennmaradásukra hosszú távon” – tette hozzá Galli.
A világ orrszarvúi közül a legkisebbet, a szumátrai fajt 2015-ben nyilvánították vadon kihaltnak Malajziában. Valaha Ázsia-szerte élt, de a vadászat és az erdőirtás nyolcvanra csökkentette az egyedszámot, a megmaradt állatok Indonéziában élnek. 

Allergia vagy koronavírus? – Így különböztethetők meg a tünetek

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.08.13. 10:06

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Bár lehetnek hasonlóságok, többnyire mindkét betegségnek egyértelműek a jelei, a beazonosításukat infografikával segíti a Nemzeti Népegészségügyi Központ.
Az allergia és a koronavírus okozta Covid-19 betegség tüneteinek felismerésében segít az az infografika, amelyet a Nemzeti Népegészségügyi Központ közösségi oldalán tett közzé. Az ábrából kiderül, hogy míg a koronavírus gyakori tünetei közé tartozik a láz, a száraz köhögés, a légszomj és a fáradtság, ezek allergia esetén nem vagy csak ritkán fordulnak elő. A pollenallergia esetén gyakori a nehézlégzés és a tüsszögés, orrfolyás, ami Covid-19 esetén nem jellemző. Koronavírus okozta fertőzés esetén előfordulhat fej- és torokfájás, izom- és ízületi fájdalom, mellkasi nyomás, ami az allergiára nem jellemző.
Mint korábban is megírtuk, mivel az allergia és a koronavírus-fertőzés tünetei lehetnek hasonlóak, fontos, hogy megfelelően értelmezzük a szervezet jelzéseit. A tünetek valóban lehetnek hasonlóak. Ma már minden ötödik ember diagnosztizáltan allergiás, de ennél sokkal többen mutathatnak bizonyos időszakokban tüneteket. 
Az allergia olyan, a légutakat érintő immunválasz, amelyet nem kórokozó, hanem elsősorban pollenek váltanak ki. Ha a nyálkahártyát valami irritálja, a szervezet igyekszik azt az immunrendszer segítségével eltávolítani. Az ennek következtében kialakuló gyulladás gyengíti a nyálkahártya védekezőképességét, ezért allergiaszezonban fontos az orvos által előírt gyógyszereket szedni, mert a tünetek enyhítésével ahhoz is hozzájárulnak, hogy az immunrendszer ellenálló maradjon az egyéb légúti, például a koronavírus okozta megbetegedésekkel szemben.
Egy másik cikkünkben arról is írtunk, hogy a szintén légutakat érintő Covid-19 fertőzés egyik jellegzetes tünete a hirtelen szag- és ízvesztés, ami allergia esetén csak hosszú idő után alakulhat ki, akkor sem érzéketlenség formájában. 
A Nemzeti Népegészségügyi Központ a bejegyzésében hangsúlyozta, koronavírusra jellemző tünetek észlelésekor otthon kell maradni és a háziorvoshoz kell fordulni.

Időzíteni is kell a fogmosást

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.12. 14:14

Fotó: Philippe Turpin/Photononstop / AFP
A fogkefén, fogkrémen és a jó technikán kívül az sem mindegy, mikor tisztítjuk meg a szájat.
A megfelelő fogmosási technika és a fogkefe, fogkrém önmagában nem elég az optimális fogápoláshoz, a fogmosás helyes időzítésére is szükség van – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem.
Saverózió során ásványi anyagok oldódnak ki a fog kemény szöveteiből. Ez eleinte nem okoz látható változást, később azonban mattá teszi a fogfelszínt, majd kopások keletkezhetnek a koronán, a gyökérfelszínen vagy akár mindkettőn. Saveróziót a szénsavas üdítőitalok és a gyümölcsök, zöldségek, de például a nem optimális pH-értékű uszodavíz is előidézhet – mondta Nevelits Annamária. A Parodontológiai Klinika fogorvosa szerint olyan fogkrémet érdemes használni, ami a saverózió ellen hat, de ennél is fontosabb a fogmosás időzítése. Savhatás után legalább fél-egy órát ajánlott várni a tisztítással, hogy a kioldódott foganyag képes legyen a remineralizációra, vagyis az ásványi anyag visszaépülésére, úgy, hogy azt a fogkefével már ne dörzsöljük le.
A savak a szájüreg pH-értékét is csökkentik. Ha ez 5,5 alá esik, elkezd kioldódni a foganyag, ezért érdemes odafigyelni, hogy megfelelő legyen a nyálelválasztás, hogy az ásványi anyagok visszakerülhessenek. Ehhez elegendő mennyiségű folyadékot, lehetőleg vizet kell fogyasztani. „Nem véletlen, hogy egy francia menüsor sajttal fejeződik be: a védőréteg, amit a fogak felszínén képez segít abban, hogy a szájüregi pH hamarabb visszaálljon” – tette hozzá a szakember.
A saverózió láthatatlan elváltozást, de akár elviselhetetlen fájdalmat is okozhat. A kopásokat nehéz tisztítani, ráadásul növelhetik a plakkok képződését, begyulladhatnak a környező szövetek is, ami vérzést, fájdalmat okozhat. Az előrehaladott folyamat hatására megnyílhat a fogbélcsatorna, és akár gyökérkezelésre is szükség lehet – ismertette a következményeket a fogorvos.
A parodontológus tapasztalatai szerint bár lelkesen mosunk fogat, nem feltétlenül jó technikával tesszük, ezért gyakoriak a szuvasodások, ínygyulladások, amelyek fogágybetegségbe is torkollhatnak. „A fogaink olyanok, mint egy tóban lévő kavics, amelyet csúszós, nyálkás réteg borít. A rajta lévő saját kis ökoszisztémát semmilyen vízáramlás, mosó-, sodró hatás nem képes eltávolítani.” A fogainkat is csak akkor tudjuk megtisztítani, ha puha vagy közepesen erős sörtéjű fogkefét használunk. A kemény fokozhatja az ínyvisszahúzódást, ami szabaddá teheti a fognyakat és érzékenységhez vezethet. A fogkrémek közül a szakember a fluoridtartalmúakat ajánlja, de hozzátette, hogy a fluorid csak a megfelelően tiszta fogakon hatásos, ezért azt javasolja, hogy a használata előtt a fogkefével alaposan tisztítsuk meg a fogak felszínét. Az ételmaradékok eltávolítására naponta egyszer speciális fogköztisztító kefe használata is ajánlott. Nevelits Annamária szerint nemcsak a tünetek kezelése fontos, hanem a saveróziót kiváltó okok megszüntetése is.