Előfizetés

Olaszországban kötelező a teszt elvégzése a Horvátországból, Görögországból, Máltáról és Spanyolországból érkezőknek

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.13. 14:14

Fotó: CIRO FUSCO / AFP
Kolumbia felkerült a kockázatos országok olasz listájára Koszovó, Szerbia, Montenegró, Bosznia, Észak-Macedónia és Moldova mellé. A római kormány azokat is kitiltotta, akik a megelőző két hétben Örményországban, Bahreinben, Bangladesben, Brazíliában, Chilében, Kuvaitban, Ománban, Panamában, Peruban vagy a Dominikai Köztársaságban tartózkodtak.
Olaszországban szeptember 7-ig kötelező a koronavírus-teszt elvégzése a Horvátországból, Görögországból, Máltáról és Spanyolországból érkező utazók számára, míg a Kolumbiából érkezőket kitiltották az ország területéről – derült ki egy szerda esti rendeletből. Roberto Speranza olasz egészségügyi miniszter közleményében azt írta, hogy meg kell védeni az elmúlt hónapokban nagy áldozatok árán elért eredményeket. A reptereken, kikötőkben és határokon lehetőség van helyszíni gyorstesztek elvégzésére, de elfogadják a 72 óránál nem régebben elvégzett koronavírus-teszt eredményét, illetve azt is, ha az Olaszországba belépő vállalja, hogy két napon belül elvégezteti a tesztet, az eredmény megérkezéséig pedig karanténba vonul. A külföldről érkező olaszoknak minden esetben jelenteniük kell az egészségügyi hatóságoknak, hogy hazatértek. Kolumbia felkerült a kockázatos országok olasz listájára Koszovó, Szerbia, Montenegró, Bosznia, Észak-Macedónia és Moldova mellé. A római kormány azokat is kitiltotta, akik a megelőző két hétben Örményországban, Bahreinben, Bangladesben, Brazíliában, Chilében, Kuvaitban, Ománban, Panamában, Peruban vagy a Dominikai Köztársaságban tartózkodtak. A Bulgáriából és Romániából érkezőkre karantén vár Olaszországban. Az elmúlt napokban több olasz tartomány egyoldalúan karanténra kötelezte a kockázatosnak ítélt országokból érkező utazókat. Az új kormányrendelet célja, hogy összehangolja és egységesítse ezeket a gyakorlatokat.

Csaknem 1600 koronavírus-fertőzöttet találtak egy nap alatt Ukrajnában

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.13. 14:11

Fotó: GENYA SAVILOV / AFP
A járvány kitörése óta azonosítottak száma meghaladta a 86 ezret az országban.
Továbbra is gyorsuló ütemben terjed a koronavírus-fertőzés Ukrajnában, újabb rekordot döntött az egy nap alatt azonosított fertőzöttek száma, amely megközelítette az 1600-at – derült ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által csütörtökön közzétett adatokból és az egészségügyi miniszter szokásos napi tájékoztatójából. A járvány kitörése óta azonosítottak száma Ukrajnában így meghaladta a 86 ezret.
Az elmúlt napon az igazolt fertőzöttek száma 1592 új esettel 86 140-re, az elhunytaké pedig 22-vel 1992-re nőtt. Eddig 46 216-an gyógyultak meg, közülük előző nap 530-an. Jelenleg 37 932 embert kezelnek koronavírus-fertőzéssel, számuk egy nap alatt több mint ezerrel nőtt.

Az újonnan azonosított betegek számában a mostanit megelőző korábbi legmagasabb napi növekményt, 1489-et múlt pénteken jegyezték fel. Ezúttal a legtöbb új beteget, 209-et a keleti országrészben lévő Harkiv megyéből jelentették, a második legtöbbet, 166-ot a legfertőzöttebb régióból, a nyugat-ukrajnai Lviv megyéből. Utóbbiban a halálos áldozatok száma négy új esettel 314-re nőtt, az igazolt fertőzötteké pedig csaknem elérte a 11,5 ezret. Az ország második legfertőzöttebb területének számító fővárosban, Kijevben előző nap két újabb haláleset történt, velük együtt az elhunytak száma 149-re emelkedett, a feljegyzett betegeké pedig meghaladta a tízezret. Kárpátaljáról 63 új beteget és négy újabb halálos áldozatot jelentettek, velük együtt az azonosított fertőzöttek száma 6009-re, az elhunytaké pedig 230-ra nőtt, miközben eddig 2611-en győzték le a kórt. Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter kiemelte, hogy előző nap minden eddiginél több, 315 koronavírusos beteget kellett kórházba szállítani az országban. A mostanit megelőzően a legtöbb koronavírusos beteg, 294 múlt pénteken került kórházba. Az egészségügyi tárca által közzétett legfrissebb táblázat szerint
a főváros, Kijev és még 11 megye nem felel meg jelenleg azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján enyhíthetnek a karanténkorlátozásokon.

Ezek közé most nem került be Kárpátalja. A tárcavezető elmondta még, hogy az egészségügyi dolgozók közül újabb 92 kapta el a vírust, közülük már csaknem 9,5 ezren fertőződtek meg a járvány kezdete óta. Előző nap 36 632 tesztet végeztek el Ukrajnában, ebből 18 984 PCR-teszt, 17 648 pedig antitestszűrés volt.

Fehérorosz tüntetések – Már csaknem 7000 embert vettek őrizetbe

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.08.13. 12:20

Fotó: Viktor Tolochko / AFP/Sputnik
Litvánia lehetővé teszi a belépést az országba azon fehérorosz állampolgárok számára, akik humanitárius okokból szeretnének a balti államba jutni.
A fehérorosz belügyminisztérium csütörtöki közleménye szerint az éjszaka folyamán mintegy 700 embert vettek őrizetbe a hatóságok. A közlemény hozzáteszi, hogy a biztonsági erők több mint 100 tagja is megsérült az összecsapásokban. Az AP hírügynökség szerint az éjszaka a fővárosban a rendőrök gumilövedékkel lőttek azokra, akik erkélyeikről a tüntetőket buzdították. Csütörtökön folytatódtak a tüntetések, az immár ötödik napja zajló kormányellenes demonstráción Minszkben több mint 100 nő az őrizetbe vett szeretteik képeivel tiltakozott. A hatóságok országszerte eddig csaknem 7000 embert vettek őrizetbe, és két tüntető halálának a hírét erősítették meg. Kedd éjszaka összecsapások törtek ki a lengyel határhoz közeli Bresztben is, ahol a rendőrök tüzet nyitottak a tüntetőkre. A rendőri erőszak ellen egyebek közt felszólalt Darja Domracseva négyszeres olimpiai bajnok fehérorosz sílövő is. Steffen Seibert német kormányszóvivő – aki korábban szavahihetőnek nevezte a választási szabályok szisztematikus megsértéséről szóló jelentéseket – az őrizetbe vett emberek azonnali szabadon bocsátására szólított fel. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Michelle Bachelet ugyancsak követelte a törvényellenesen őrizetbe vett személyek szabadon engedését, hozzáttéve, hogy az őrizetben lévők közt kiskorúak is vannak.
Az országban a vasárnapi elnökválasztás előzetes eredményeinek közzétételét követően kezdődtek tüntetések. A hivatalos, de az ellenzék által vitatott adatok szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő 80,08 százalékot, míg legfőbb ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja 10,09 százalékot szerzett. Cihanouszkaja választási csalásra hivatkozva kijelentette, hogy nem fogadja el a közzétett eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének, majd nem sokkal később, hatósági nyomásra, Litvániába távozott, és a választási eredmény elfogadására, valamint a tüntetések beszüntetésére szólította fel híveit. Fehéroroszországban szerda éjjel már negyedszerre vonultak utcára az emberek a választás óta, tüntetéseket jelentettek Minszkből, Grodnóból, Bresztből és más városokból is.

Litvánia enyhít a beutazási korlátozáson

Litvánia lehetővé teszi a belépést az országba azon fehérorosz állampolgárok számára, akik humanitárius okokból szeretnének a balti államba jutni – jelentette be Saulius Skvernelis litván miniszterelnök. A litván kormányfő nyilatkozatában kiemelte a szolidaritás fontosságát, és kiábrándítónak nevezte az európai fővárosok első reakcióját a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztás nyomán kialakult helyzetre.
„Mi, (Fehéroroszország) legközelebbi szomszédai, mindig elsőként reagáltunk”

– szögezte le a miniszterelnök, aki egyúttal felszólította az Európai Uniót, hozzon szankciókat a minszki vezetés ellen.

Rita Tamasuniene litván belügyminiszter egy kabinetülésen már korábban azt javasolta, Fehéroroszországot vegyék fel azon országok listájára, amelyek mentességet élveznek a koronavírus-járvány miatt elrendelt beutazási korlátozások alól. Litvánia, Lettország és Lengyelország mellett a héten már felajánlotta, kész közvetíteni a fehérorosz kormány és az ellenzék között. Gitanas Nauseda litván elnök szerdán nem zárta ki az összeurópai vagy országos szintű szankciókat sem abban az esetben, ha a kezdeményezést a fehérorosz vezetés elutasítja. Az elnök egyúttal felszólította a fehérorosz hatóságokat, tegyenek meg mindent a feszültség csökkentéséért, és hagyjanak fel az aránytalan erő alkalmazásával, valamint sürgette a tüntetéseken őrizetbe vett emberek szabadon engedését.