Előfizetés

Oroszországot sem kerülte el a felhőkarcoló-építési láz

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2020.08.15. 10:45

Fotó: Ramil Sitdikov / AFP / Sputnik
Egyre-másra húzzák fel az építészeti csodákat, gondosan mérve a métereket és a centimétereket, nehogy csorbát szenvedjen az égbe törő versenyszellem.
A hiedelemmel ellentétben nemcsak Moszkvának jut ebben szerep, szerte az országban szebbnél szebb magasépületekkel büszkélkednek. Az ország második legnagyobb városa, Szentpétervár kettővel is dicsekedhet. A Lahta Centr 462 méteres magasságával, 88 szintjével nemcsak Oroszország, de egész Európa legmagasabb épülete rangját vívta ki tavalyi elkészültekor. Lenyűgöző látványt nyújt, amint rakéta-formájával az eget ostromolja. Az építkezés néhány évet vett csak igénybe, a belakása körülményesebb. A Gazprom gázbirodalmon kívül galériáknak, kulturális központoknak, koncerttermeknek, éttermeknek biztosítanak itt helyet. Szentpétervár másik magasépülete, a 145 méter magas „Lider” torony 2013 óta ad otthont irodáknak, panoráma-étteremnek, fitnesz-klubnak. A nagy történelmi múltra visszatekintő, Ural-hegység menti ipari és kereskedelmi központ 213 méter magas „Iset” tornyát hívei a modern építészet mesterművének tekintik. Prémium kategóriás lakásai között többszáz négyzetméteresek is vannak. Az árak ennek megfelelően többtízmillió rubelre rúgnak. A 188 méteres „Visotsky” üzletközpont, amely a híres énekes Vlagyimir Viszockijról kapta a nevét, már évekkel korábban elkészült, kilátójából páratlan panoráma tárul a látogató elé. Szibéria és az orosz Távol-Kelet első felhőkarcolója, az „Aquamarine”, a Moszkvától légvonalban több mint 6400 kilométerre fekvő Vlagyivosztokban emelkedik az Amur-öböl partján. A 42 emeletes épület luxus apartmanjairól és helikopterleszállópályáiról híres. Senki nem gondolna a csecsen fővárosra, Groznijra úgy, mint egy üdülésre ideális helyre. Pedig így reklámozzák. Itt épült meg a 145 méter magas felhőkarcoló lakásokkal és apartmanokkal. A szomszédos magasépületeken kívül Európa egyik legnagyobb mecsetje, a „Csecsenföld szíve” és a káprázatos templom mesébe illő látványt nyújt az itt lakóknak. A Volga partján megépült 135 méter magas szaratovi „Volga Sky” vagy a Don-parti 145 méteres „Belij angel” egészen másfajta látványossággal és vízparti szórakozásokkal szolgálnak lakóiknak. És akkor még nem szóltunk Moszkváról. Az itt felhúzott felhőkarcolók listája túl hosszúra nyúlik ahhoz, hogy akárcsak felsoroljuk őket. Állítólag az elmúlt húsz évben felépített moszkvai felhőkarcolók együttes magassága meghaladja a 7 kilométert. Idén öt felhőkarcoló építését szeretnék befejezni. A „Neva Tower” komplexum már közel áll a beüzemeléshez. Két toronyházból áll, az egyik 345 méter, a másik 296 méter magas. Befejezik a „Capital Tower” komplexumot is, amely három épületből áll, a legmagasabb egyes források szerint 297 méter magas. Mindegyik lakóépület 47-től 338 négyzetméteres lakásokkal. A közeli években elkészülő felhőkarcolók is sok meglepetést tartogatnak. 2025-re tervezik befejezni a világ egyik legeredetibb toronyházát, a 405 méter magas „One Tower”-t, amely furcsa alakzatával lepi meg a látogatót. Van, akit egy vitorlára, másokat egy repülőgép szárnyára emlékezteti. 12 szintjén kereskedelmi központ, irodák sora és óvoda lesz. 88 emelet lakásoknak ad otthont. Csodálatos látványt nyújt a 248 méter magasságúra tervezett Nemzeti kozmikus központ is, amelynek az építéséhez tavaly fogtak hozzá. A messzi szovjet múltba nyúlik a magasépületek iránti vonzalom. Az 1953-ban épült moszkvai Lomonoszov egyetem 239 méterével volt a listavezető. Akkor épült meg a külügyminisztérium épülete is (172 méter), akkor tájt készült el egy 176 méter és egy 156 méter magas lakóház is. Az 1955-ben megnyílt 206 méter magas Ukrajna szálló Európa harmadik legmagasabb épületének számított. Különböző források néha különböző magasságokat tüntetnek fel. A méterekért vívott versenyben megeshet, hogy különféle kiegészítőkkel itt-ott nyernek még néhány métert vagy centimétert.  

Téveteg kontaktkövetés: nem váltotta be a reményeket Boris Johnson „világbajnok” applikációja

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.08.15. 10:00
Nehéz több száz kilométerről rábeszélni a karanténra a briteket
Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
A nyár elején nagy csinnadrattával életre hívott hálózatba 25 ezer dolgozót szerződtettek, több ezret az NHS egészségbiztosítótól vettek át. Mostanra kiderült, hogy erre a városnyi méretű szervezetre nem volt szükség.
A brit „test and trace” kontaktkövetésben bekövetkezett rendszerhiba talán annyi előnnyel jár, hogy a kormányfő a jövőben alaposabban megfontolja a szavait és ritkábban tesz olyan bombasztikus ígéretet, mint amilyet a május 20-i parlamenti interpellációk során fogalmazott meg egy „világbajnok” applikáció június 1-jei bevezetéséről. A kormány augusztus második hetére végre beismerte, hogy az alkalmazás nem váltotta be a hozzá fűzött felfokozott reményeket és átszervezésre szorul. A nyár elején nagy csinnadrattával életre hívott kontaktkövető hálózatba 25 ezer dolgozót szerződtettek, több ezret az NHS egészségbiztosítótól vettek át. Mostanra kiderült, hogy erre a városnyi méretű szervezetre nem volt szükség. Az LBC kereskedelmi rádió a héten számos kontaktkereső munkatársat szólaltatott meg, akik meghökkentő nyíltsággal ismerték be, mindössze egy-két esetleges Covid-19 megfertőzöttnek eredtek nyomába. Az elmúlt heteket semmittevéssel, gyakorta kvízprogramot nézésével töltötték. A kontaktkövetésnek többféle hibája is akadt. A konkrét esetektől akár több száz kilométeres távolságra elhelyezkedő call centerek híváskezelői kevéssé voltak képesek rábeszélni az embereket a karanténba vonulásra, miután állítólagosan közel kerültek vírusfertőzött betegekkel. A kapcsolatok elmulasztása helyi járványkitörésekhez vezetett a közép-angliai Leicesterben és a Londonhoz közeli Lutonban. Sokan azért nem vették fel a kapcsolatfelkutatók hívását, mert attól tartottak, kereskedelmi célú megkeresésről van szó. Az alkalmazott ügynökök az ismert esetek kapcsolatainak nem egészen a feléig juthattak el. A kormány sürgősségi ügyekre szakosodott tudományos tanácsadó testülete, a SAGE értékelése szerint a koronavírus terjedésének érdemi megakadályozásához az kellene, hogy a megbetegedettekkel kapcsolatba lépettek 80 százalékát a diagnózistól számított 48 órán belül értesítsék és négy fal közé zárják. További súlyos probléma származott a saját fejlesztésű applikációnak az alkalmatlanságából, miután az nem volt kompatibilis az Apple telefonokkal. Amikor a miniszterek a göröngyös kezdetek után teljes fordulatot vettek, a szigetország is csatlakozott az Apple és a Google technológiájához. A megreformált rendszer az önkormányzatokra épül. Az NHS Test and Trace call centerek személyzetének a harmadát elbocsátják, a többieket az önkormányzatokhoz helyezik. A közvetlen keresés nagyobb jelentőséget kap. A helyi tanácsok a nyilvántartásának alapján könnyen megtalálják a kapcsolatok lakcímét, és mindenütt megjelennek, ahol nem töltötték le az applikációt vagy nem veszik fel a kontaktus-nyomozók telefonhívását.  A személyre szabott kapcsolatkereséssel sokkal könnyebb rábeszélni valakit a kéthetes elszigetelődésre, mint telefonüzenetekkel, vagy sms-ekkel. Annál is inkább, mert így az önkormányzati dolgozók is gyorsan megértik, milyen – például élelmiszer-beszerzési, vagy gyermekgondozási – segítségre szorulnak a vesztegzárba vonulók. A rendkívüli feladatokat azonban extra finanszírozás nélkül kell lebonyolítaniuk. A távolról sem „világbajnok” szisztémára szánt 10 milliárd fontos költségvetésből semmit sem kapnak, bár a korábbi hálózat tanácsokhoz kikölcsönzött stábját továbbra is a kormány fizeti. Az új, földhöz ragadtabb megközelítés ellenére minden britnek érdemes lenne letölteni az új appot, mert már az is nagy különbséget jelentene, ha a lakosság 15 százaléka kész lenne az alkalmazására. 

Új választást akarnak – Egy bizalomvesztett, kapkodó politikus állt elő

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.08.15. 09:30
Már országos méretűvé vált Bulgáriában a tiltakozó mozgalom
Fotó: Hristo Vladev / AFP / NurPhoto
Harminchat napja tüntetnek Bulgáriában. A tiltakozók a kormány és a legfőbb ügyész lemondását követelik. „Otsztavka” – bolgárul a jelszó, amelyre már dalt írt egy popzenekar.
A bulgáriai tiltakozó mozgalom második hónapjában végleg országos méretűvé lettek a tüntetések. Nem csak a fővárosban zárták le a fontos csomópontokat a tiltakozók, hanem Várnában, Burgaszban is és egy időre akadályokat emeltek a ruszei Duna-hídon. A tiltakozások békések, miközben nem szűnik a résztvevők elszántsága sem. A fő célpont Bojko Boriszov miniszterelnök, aki kerüli a nyilvánosságot, a kérdéseket. A kormánypártok bojkottja miatt nem ült össze a nemzetgyűlés rendkívüli tanácskozása, ahol az ellenzéki képviselők a miniszterelnököt akarták kérdezni a válság megoldásáról. A koalíció – Boriszov pártja a GERB (Polgárok az Európai Bulgáriáért) és három kisebb szélsőjobboldali tömörülés, az Egyesült Honfiak, kivárásra játszik, nincs stratégiájuk arra, hogyan lépjenek. Az előző héten a GERB országos pártértekezletet tartott, ahol Boriszov latolgatta, mivel járna, ha lemondana, s hogyan tudnák eközben folytatni a kormányzást a jövő tavasszal esedékes választásig. A társadalom többsége viszont új választásokat akar, derült ki a AFISZ közvéleménykutató minapi kutatásából. A megkérdezettek 52 százaléka szerint a tüntetések oka a kormányzók általános politikai alkalmatlansága és tehetetlensége. Majdnem ennyien (49 százalék) a korrupció miatti dühöt tartotta a tiltakozó mozgalom kiváltójának. A közvéleménykutatásból kiderült, hogy a társadalomnak legalább a fele új választásokat kíván, míg 19 százalék szeretné, ha a jelenlegi kormány maradna hivatalban, 15 százalék pedig új kormány felállását tartaná jónak. A szociológiai vizsgálat a változás vágyát országosnak találta: a megyei központokban akarnak a legtöbben, 58 százalék új választást, a legkevésbé a falusiak 44 százalék akarnak mielőbb új kormányról szavazni. Beszéltem telefonon egy névtelenséget kérő bolgár politikai elemzővel. Ő azt mondta, Boriszov nem csak azért nem áll elő valamilyen válságmegoldó döntéssel, mert taktikázik, s az ellenfelei kimerülésére játszik. A bulgáriai viszonyok, a maffiapolitika állapotai között nem tudhatja, mikor áll elő valaki olyan kompromittáló anyagokkal, amelyek nem csak politikai létét veszélyeztethetik. A bolgár nyilvánosságban az elmúlt napokban is felbukkant olyan vádaskodás, amely Hriszto Ivanovot, az ellenzéki Demokratikus Bulgária társelnökét vádolta maffiakapcsolatokkal. Válaszul mások hasonló vádakkal illették a miniszterelnököt. „Bojko bátya” attól is tarthat, hogy az elhúzódó válság elfogyasztja eddig kitartó rajongói táborát. A szófiai kutató egyébként úgy látja, hogy az új választás nem hoz áttörést a parlamenti arányokban. A GERB némileg csökkenő frakcióra számíthat, de a mozgalom inkább gyengítette a szocialista pártot is. A szélsőjobboldal eddigi szavazói átmehetnek a Szlavi Trifonov énekes, showman által alapított új párthoz, aki akár nyolc százalékot is kaphat, amennyire a török kisebbség DPSZ pártja számíthat. A tiltakozó mozgalom beviheti hét százalékkal Hriszto Ivanov jobbközép Európa-barát mozgalmát a nemzetgyűlésbe. Közben pártot alapított Bolgár republikánusok névvel Cvetan Cvetanov, aki évtizedekig Boriszov első számú segítője, fő szervezője volt. Neki tulajdonítják a GERB megszervezését is, legutóbb a párt parlamenti frakcióvezetőjeként ténykedett. Kettejük konfliktusában ő húzta rövidebbet, most a miniszterelnök lemondását követeli. Forrásom szerint elviheti magához a GERB bázisának egy részét.  Eközben Bojko Boriszov megpróbálja megragadni a politikai kezdeményezést. Tegnap tv-beszédben jelentette be, hogy teljesen új alkotmányt terjeszt elő. Felére csökkenti a képviselők számát és összevonja az igazságszolgáltatást irányító testületeket. A pénteki bejelentés azonnal felzúdulást keltett, hiszen ezzel egy bizalomvesztett, kapkodó politikus állt elő. 

Európa hallgat

A tüntetők sokszor fordulnak az EU-hoz segítségért. Ám Brüsszel, az Európai Néppárt vezetői támogatják Boriszovot. Az EB-ben nyilván tudják: a bulgáriai korrupció főleg az EU fejlesztési támogatásából működnek. Megírta a német sajtó, hogy a Brüsszelből utalt pénzek sokszor orosz maffiaszámlákon landolnak. Boriszov – ellentétben Orbán Viktorral és a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével, Jaroslaw Kaczynskivel – nyíltan nem támadja az európai értékeket, nem okoz botrányokat. Így békén hagyják.