Előfizetés

„A valóság még a legrosszabb elképzeléseket is képes volt felülmúlni” – Sor végére került a magyar gazdaság

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.08.14. 17:35
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A várakozásokat lényegesen meghaladó mértékben, 13,6 százalékkal csökkent a GDP a második negyedévben. Ez a harmadik legrosszabb adat az EU-ban.
A valóság még a legrosszabb elképzeléseket is képes volt felülmúlni – kommentálta a második negyedéves GDP-adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A KSH első becslése szerint a magyar gazdaság az idei második negyedévében 14,5 százalékkal zsugorodott negyedéves alapon, míg az előző év azonos időszakához képest 13,6 százalékkal zuhant. Mindkettő negatív rekord, messze túlmutat az eddig látott visszaeséseken, ráadásul a negyedéves 14,5 százalékos adat a harmadik legrosszabb adat. A mostani adat egyben azt is jelenti, hogy immáron hivatalosan is technikai recesszióba süllyedt a magyar gazdaság – húzta alá az elemző. Az első félévben így a bruttó hazai termék összesen 6,1 százalékkal csökkent – köszönhetően az első negyedévben elért 2,2 százalékos növekedésnek. A KSH szokásosan szűkszavú közleménye szerint a járvány okozta rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt nagymértékben hozzájárult a gazdasági teljesítmény alakulásához. Mindezek alapján tehát – ahogyan arra számítani lehetett –, a gazdaság gerincét adó két szektor omlott össze a leginkább. Öröm az ürömben, hogy a legfrissebb adatok alapján júliusban már zajlott a kilábalás, köszönhetően az enyhülő járványvédelmi intézkedéseknek – jegyezte meg Virovácz Péter. Figyelmeztetett ugyanakkor: hátradőlnünk még nem szabad. Az elmúlt napokban jelentősen nőtt az új fertőzöttek száma, ami előrevetíti, hogy előbb-utóbb ismét eljöhet a részleges lezárások időszaka. Bár ennek gazdasági hatása várhatóan meg sem közelíti majd a második negyedévben látottakat, mégis van miért aggódni. Hogy milyen gyors lehet a kilábalás, azt a vírus terjedésének bizonytalansága, és a részletes adatok hiánya miatt rendkívül nehéz megjósolni. Az ING Bank elemzője arra számít: a következő negyedévekben pozitív számokat látunk majd. Az eddigi 5,1 százalékos éves GDP-visszaesést azonban lefelé, 5,5-7,5 százalék közé kell módosítani. Jövőre – a koronavírus-fejlemények függvényében is – valahol 3-5 százalék között lehet majd a gazdasági növekedés. Mindezek alapján a legjobb forgatókönyv is azt mutatja, hogy csak 2022 végére érheti el a magyar GDP a válság előtti szintjét. Bizakodóbb Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte a járvány terjedése miatt életbe léptetett korlátozások, az egyes szolgáltatások, valamint az autógyártás teljes leállása áprilisban meredek visszaesést okozott, de ezek fokozatos feloldásával, az autógyártás újraindulásával már a negyedév közepétől éles felpattanást mutatott a gazdaság. Ez a harmadik negyedéves adatokban látványosan meg fog jelenni – véli. A leggyorsabban a kiskereskedelem és más személyes szolgáltatások álltak helyre, az autógyártók pedig július végére érték el a járvány előtti termelési szintet. A vendéglátás a második negyedévben közel 50 százalékkal esett vissza, de júliusban a vendéglátók árbevétele már alig 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A gazdaság visszaesése a harmadik negyedév elejére 3-4 százalékra mérséklődött, augusztusban pedig tovább javulhatott a teljesítmény, amit Suppan Gergely szerint alátámaszt az áramfogyasztás éves szintű megugrása is. Az elemző így a harmadik negyedévben már érdemi felpattanásra számít. A GDP visszaesése 3 százalék közelébe enyhülhet, majd a kilábalás lassabban, de folytatódhat – döntően a járvány második hullámának erősségétől függően. A Takarékbank az idei visszaesés mértékét 3,9-ra rontotta a korábbi 3,2 százalékos várakozásához képest, azonban az alacsonyabb bázis miatt a jövő évi növekedést 7,2 százalékra emelte a korábbi 6,3 százalékról

Alulbecsülte a kormány a válsághatást

 A némileg rosszabb második negyedéves adat dacára a kormánynak nincs sok teendője a költségvetéssel mondta – Palócz Éva. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt vezérigazgatója szerint eddig is minden elemző tisztában volt azzal, hogy nem tartható a kormány módosított 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélja. A kormány viszont alulbecsülte a koronavírus-válság hatásait a magyar gazdaságra – mondta, bár nagy költekezésekre továbbra sem lenne szükség a kilábaláshoz, hanem a rendelkezésre álló forrásokat kellene hasznosabban elkölteni. Nem a teljesen kihasználatlan turizmusnak, sportberuházásokra kellene adni a támogatásokat, hanem a bajba jutott cégeknek és a bajba jutott embereknek – hangsúlyozta. Ha a kormány rajtuk segít, akkor azzal a vállalkozásoknak és a gazdaságnak is segít. Ezért lenne szükség például az európai összehasonlításban is legalacsonyabb és legrövidebb ideig nyújtott munkanélküliségi ellátások átalakításra, illetve a rászorulók más módon való támogatásra – tett hozzá a kutató. A Pénzügyminisztérium közleménye eközben azt hangsúlyozza, mennyire válságálló a magyar gazdaság. Közleményük szerint a Magyarországon tapasztalt visszaesés mértéke kisebb az Európai Unió átlagánál. Az Eurostat gyorsbecslése alapján a második negyedévben a tagállamok gazdaságainak teljesítménye átlagosan 14,4 százalékkal csökkent. A tárca szerint a korona-válságból történő kilábalást segíti az EU-ban is példaértékű, a bruttó hazai termék 20 százalékát elérő gazdaságvédelmi akcióterv is. A mai napig vita tárgya ugyanakkor, mekkora is pontosan a kormány gazdasági mentőcsomagja. Egy biztos: nem éri el a GDP 20 százalékának felét sem. Konkrét kormányzati támogatást is keveset osztott a kormány: ilyen volt az augusztusban lejáró Kurzarbeit, a rövidített munkaidősök bértámogatása. A támogatások többségét beruházási fejlesztésekre adták, jellemzően olyan ágazatokban, amelyben a NER-hez köthető üzletemberek érdekeltek. A gazdaságvédelmi alapból több százmilliárd forint ment sportberuházásokra – jelenleg öt kézilabdacsarnok építése-felújítása zajlik a közelgő EB-re hivatkozva. Jutott pénz a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére, illetve NER-megszállás alatt lévő turizmus fejlesztéseire is. Ezzel szemben versenyképesség-növelő beruházásokra eddig 250 milliárdot különítettek el, ideértve az egészségipar fejlesztésre szánt 50 milliárd forintot is

Nemzetközi összehasonlításban is rosszul állunk

Egyes uniós tagországok nagyon megszenvedték a koronavírus-járvány miatti leállást, de Magyarország nemzetközi összehasonlításban is a legrosszabbul teljesítők között van a második negyedéves adatokat illetően. Nagy-Britannia, amely év végén, az átmeneti Brexit-időszak végeztével zárja be maga mögött az EU kapuját, példátlan visszaesést produkált. A GDP 20 százalékkal csökkent az előző negyedévhez viszonyítva, ami megerősíti, hogy Boris Johnson kormánya minden szempontból katasztrofálisan kezelte a válságot. Szakértők rámutattak, a drámai brit adat a hosszú ideig való leállásra, illetve arra vezethető vissza, hogy épp a fogyasztásra építő szektort sújtotta legjobban a válság. A második legrosszabb adatok eddig Spanyolországból érkeztek, ahol 18,5 százalékos GDP csökkenést könyvelhettek el a második negyedévben. Mivel már az első negyedévben is csökkent a GDP, akkor 5,2 százalékkal, így az ibériai állam gazdasága hivatalosan is recesszióba került. Spanyolországban március közepétől léptek életbe a kijárási korlátozások, amelyeket májusban, majd júniusban fokozatosan oldottak fel. Különösen látványos a turizmus visszaesése, amely a GDP 12 százalékát adja: áprilistól június végéig 60 százalékos volt a bevételkiesés a szektorban. A spanyol kormány azt reméli, hogy az egész évben „csak” 9,2 százalékkal apad a GDP, de a madridi jegybank 15 százalékos mínuszt sem tart kizártnak. Spanyolország 140 milliárd eurót kap az uniós helyreállítási alap keretében, amelyből 73 milliárd a vissza nem térítendő támogatás. Ugyancsak nagyon megsínylette a leállást a másik ibériai állam, Portugália, ahol 14,1 százalék volt a visszaesés a második negyedévben az előző háromhavi GDP-hez viszonyítva. Az okok itt is hasonlóak, mint Spanyolországban. A francia gazdaság is a legrosszabbul teljesítők között van 13,8 százalékos GDP csökkenésével, ilyenre a második világháború óta nem volt példa. Igaz, szakértők még ennél is rosszabbra, 17 százalékos mínuszra számítottak számítottak. A francia kormány számára reményt keltő, hogy a korlátozások fokozatos feloldása után a fogyasztás meredeken emelkedett. Rosszabb adatokra számítottak Olaszországban is, a 12,4 százalékos GDP visszaesést sikerként könyvelték el már csak annak fényében is, hogy az uniós helyreállítási alap legnagyobb haszonélvezője Itália. Az európai gazdaság motorja, Németország csökkenése 10,1 százalék negyedéves viszonylatban. A térség országait tekintve is Magyarország a rosszul teljesítők között van, mivel Szlovákiában 11, Csehországban 8,4, Ausztriában pedig 10,7 százalékos volt a GDP csökkenése negyedéves viszonylatban. – Rónay Tamás 
Kapcsolódó
Szakadékba zuhant a magyar gazdaság

Ismét névleges teljesítményen üzemel a paksi atomerőmű 4. blokkja

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.14. 14:18

Fotó: Népszava
A nagynyomású előmelegítőhöz kapcsolódó berendezésben zárlat keletkezett.
Ismét névleges teljesítményen üzemel a paksi atomerőmű 4. blokkja, amelyet csütörtökön egy irányítástechnikai berendezés hibája miatt állítottak le – közölte az erőmű kommunikációs igazgatója az MTI-vel. Kovács Antal elmondta, hogy a nagynyomású előmelegítőhöz kapcsolódó berendezésben zárlat keletkezett, a hibát a szakemberek elhárították. Az Országos Atomenergia Hivatal által közzétett adatok szerint a blokk 485 megawattos teljesítményen működik.
Kapcsolódó
Hajnalban leállt a Paksi Atomerőmű 4. blokkja

Szakadékba zuhant a magyar gazdaság

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.08.14. 09:35

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A várakozásokat mesze meghaladva, 13,6 százalékkal csökkent a GDP a második negyedévben. Emiatt a kormány arra kényszerül, hogy újraírja a költségvetést, és újrarajzolja a makropályát. A nemzeti össztermék zsugorodása történelmi léptékű, durvább, mint a 2008-as válság idején.
Az elemzői várakozások szerint 10-11 százalékkal csökkenhetett volna a magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben, ám a KSH első becslése szerint a GDP zuhanása 13,6 százalék volt a koronavírus-járvány okozta gazdasági leállások miatt. 2020 második negyedévében – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 14,5 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék:  volumene: ilyen mértékű GDP-zsugorodásra békeidőben Magyarországon nem volt példa. A visszaesés mértéke lényegesen meghaladja a német gazdaság 10,1 százalékos apadását, ugyanakkor kisebb, mint az eurózóna 15 százalékos zuhanása (utóbbiban nagy szerepet van az erősen roncsolt spanyol, francia és olasz gazdaságnak). A hazai – és a nemzetközi adatok – azt mutatják, hogy járvány miatti leállások sokkal nagyobb kárt okoztak, mint arra bárki is számított. Így viszont a kormányok a jövőben nem engedhetik meg maguknak, hogy a járvány újabb hullámaiban ugyanúgy befékezzék a gazdaságot, mint idén márciusban-áprilisban. A KSH értékelése szerint koronavírus okozta rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatószektor és az ipar gyengélkedése egyaránt nagymértékben hozzájárult a negatív gazdasági teljesítmény alakulásához. (A nemzetgazdaság teljesítménye az első félévben 6,1 százalékkal csökkent a nyers adatok szerint -- ebben azért benne van az is, hogy két és fél hónapig normál üzemmódban működött az ország.)  A kormány idénre négy százalék körüli csökkenést várt – ettől a prognózistól el kell búcsúznunk, nem beszélve az MNB 0-2 százalékos növekedési előrejelzéstől, amely teljes mértékben tarthatatlan. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a pénzügyminisztérium azért utalt arra, hogy akár 10 százalékos lehet a recesszió.) Az említett első féléves 6,1 százalékos csökkenést azt is jelenti, hogy a kormánynak mind az idei, mind a jövő évi makrogazdasági előrejtezést felül kell vizsgálnia, ezzel együtt az idei és a már elfogadott költségvetést teljes mértékben át kellene dolgoznia. A rossz hírekben vannak kedvező jelek: egy biztos a magyar gazdaság túljutott a mélyponton, ennél már csak kevésbé rossz adatok jönnek a harmadik és negyedik negyedévben – bár ez utóbbi jelentősen függ a koronavírus-járvány második hullámától is. A másik jó hír, hogy a forint egyelőre meg sem mozdult, az eurót 345,15 forinton jegyzik, ami tíz filléres ugrás. Ez utóbbi még változhat, de az elemzők és a kereskedők az elmúlt hetekben-hónapokban megedződtek és hozzászoktak a rossz adatokhoz.