Előfizetés

Trump megtámadta az amerikai postát

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.08.16. 14:15
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
DeJoy kinevezését követően néhány nap alatt lefejezte az Egyesült Államokkal egyidős, csaknem félmillió embert foglalkoztató szervezetet, majd egy sor, a munkát lassító intézkedést vezetett be, például leszereltetett több száz levélválogató automatát.
„Nem beszéltem vele” – hazudta az Egyesült Államok elnöke augusztus 9-én. Donald Trump hat nappal korábban a Fehér Házban fogadta Louis DeJoyt, a szövetségi posta májusban kinevezett vezérigazgatóját. „Csak gratuláló találkozó volt” – mentegetőzött az elnök egyik szóvivője. DeJoy kinevezését követően néhány nap alatt lefejezte az Egyesült Államokkal egyidős, csaknem félmillió embert foglalkoztató szervezetet, majd egy sor, a munkát lassító intézkedést vezetett be, például leszereltetett több száz levélválogató automatát. Hivatalosan minderre a posta veszteségének csökkentése érdekében van szükség, de ezt a verziót maga Trump ásta alá azzal, hogy összekötötte a megszorításokat a levélszavazással. Az elnök újra és újra szóba hozza, hogy a Demokrata Párt általános levélszavazást szeretne, márpedig az a csalás melegágya, mert „senki nem tudja, ki mindenki kap szavazócédulát” és „külföldi államok milliószámra nyomtatják majd a szavazólapokat”. Ezzel szemben a tény az, hogy az 50 tagállam közül csak kilenc – plusz a főváros, Washington D.C. – tervez általános levélszavazást, közülük öt eddig is így bonyolította a választásokat. A szakértők szerint a rendszer bevált, a csalás lehetősége még annál is kisebb, mint a személyes szavazás esetén, a külföldi államoknak pedig egyszerűbb digitális módszerekkel és a közösségi médián keresztül beavatkozni. Az egészből annyi az igaz, hogy a koronavírus-járvány miatt most többen szeretnének levélben szavazni, a Republikánus Párt érdeke pedig a minél alacsonyabb részvétel, főleg a nagyvárosi és kisebbségi választók távoltartása az urnáktól. A választások tisztasága azonban kétségkívül veszélyben van, ha másért nem, hát azért, mert Trump előre bizonytalanságot igyekszik kelteni. „Lehet, hogy sose fogjuk megtudni, ki nyert” – fejtegette és megismételte, hogy szerinte november 3-án este ki kell derülnie, ki nyert, ami nem lehetséges, ha az utolsó pillanatban beérkező levélszavazatokat is össze kell számolni. Az ellenzék felháborodottan tiltakozik és republikánus politikusok is fenntartásaikat hangoztatják. Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke fontolgatja, hogy visszahívja szabadságukról a törvényhozókat és meghallgatásra idézik be DeJoyt, illetve a posta felügyelőbizottságát. A vezérigazgató mellesleg nagy republikánus donor és több millió dollárnyi részvénye van a postával versenyző cégekben, ami felveti az összeférhetetlenségét. A posta levélben tájékoztatott 46 tagállamot, hogy november 3-a előtt nem feltétlenül tudja majd betartani a kézbesítési határidőket – jóllehet a karácsonyi szezonban sokkal több küldeményt szokott feldolgozni, mintha az összes, 210 millió amerikai választópolgár levélben szavazna. A Washington Post számlálója szerint Donald Trump megválasztása óta több mint 20 ezer alkalommal állított valótlanságot. A kerek számot még július 9-én érte el, amikor egyetlen nap alatt 62-szer hazudott. 

Már több mint 91 ezer koronavírus-fertőzöttet találtak Ukrajnában

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.16. 14:01

Fotó: AFP / NurPhoto
Vasárnapra 1637 új beteget regisztráltak.
Továbbra sem lassul számottevően a koronavírus-fertőzés terjedése Ukrajnában, vasárnapra is több mint 1600 új beteget regisztráltak, a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma pedig velük együtt már meghaladta a 91 ezret – derült ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által közzétett adatokból, amelyeket az egészségügyi minisztérium is megerősített. Az elmúlt napban
az igazolt fertőzöttek száma 1637 új esettel 91 356-ra, az elhunytaké pedig 24 újabb halálos áldozattal 2068-ra nőtt, miközben eddig 47 822-en gyógyultak meg, közülük előző nap csupán 392-en. Jelenleg 41 466 beteget kezelnek koronavírus-fertőzéssel, számuk 1221-gyel nőtt egy nap alatt.

Most némileg visszaesett ugyan, de a megelőző napokban gyorsuló ütemben terjedt a fertőzés, és ismét sorozatban döntötte meg a korábbi csúcsot, a pénteken feljegyzett új betegek száma pedig már elérte az 1847-et, ami a járvány kitörése óta az eddigi legmagasabb napi növekmény. A legtöbb új beteget, 228-at ismét a keleti országrészben lévő Harkiv megyéből jelentették, a második legtöbbet, 183-at pedig ezúttal a romániai határnál lévő Csernyivci megyéből. A legtöbb haláleset, négy, az ország legfertőzöttebb régiójában, a nyugat-ukrajnai Lviv megyében történt szombaton. A megyében velük együtt az elhunytak száma 328-ra nőtt, az igazolt fertőzötteké pedig megközelítette a 12 ezret. Az ország második legfertőzöttebb területének számító fővárosban, Kijevben 146 új beteget regisztráltak, és két újabb haláleset történt – tájékoztatott Vitalij Klicsko főpolgármester a Telegram üzenetküldő portálon. Velük együtt az azonosított fertőzöttek száma a fővárosban 10 538-ra, az elhunytaké 153-ra nőtt. Klicsko kiemelte, hogy
az elmúlt hétben jelentősen megnőtt a kórházi ápolásra szoruló koronavírusos betegek száma Kijevben, ezért a főváros elkezdte előkészíteni fogadásukra az egészségügyi intézmények úgynevezett „második hullámát”.

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter szombati tájékoztatóján közölte, hogy Kijevben, valamint és két nyugat-ukrajnai régióban, Lviv és Csernyivci megyékben már meghaladta a kórházi ágyak leterheltsége a kritikus 50 százalékot. Kárpátalján a legfrissebb adatok szerint az eddig igazolt fertőzöttek száma 6246, közülük 237-en haltak bele a betegségbe, míg 2686-an győzték le a kórt. Sztepanov vasárnapi tájékoztatóján afelől biztosított, hogy jelenleg az ukrán egészségügyi rendszer sokkal felkészültebb a kórházi ellátásra szoruló betegek nagyobb hullámának fogadására, mint a járvány kezdetekor volt. Szavai szerint jelenleg mintegy 34 ezer ágy van elkülönítve koronavírusos betegek fogadására, továbbá 3007 lélegeztetőgép áll rendelkezésre. Hozzáfűzte, hogy ezen felül folyamatosan növelik a tesztelést, javulnak a kezelési protokollok, és egyre több személyi védőeszközt vásárolnak az orvosok számára. Ukrajnában már több mint 9600 egészségügyi alkalmazott fertőződött meg koronavírussal.

Svéd kutatók álltak ki az iskolai maszkviselés mellett

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.16. 12:46

Fotó: INA FASSBENDER / AFP
Azt is javasolták, hogy a gyerekek szabad levegőn sportoljanak és osztályonként vonuljanak el étkezni.
Svéd kutatók egy csoportja azt javasolta: kötelezzék maszkviselésre a diákokat az iskolában annak érdekében, hogy megfékezzék a koronavírus terjedését – közölte a svéd televízió (SVT) vasárnap. A kutatók szerint
a maszkviselést nem támogató svéd hatóságok becslései hibásak a gyerekek fertőzőképességére vonatkozóan.

A szakértők, akik a Covid-19 svéd tudományos fórum tagjai, arra hivatkoztak, hogy amerikai, dél-koreai és izraeli adatok szerint a gyerekek képesek a fertőzés hordozására és átadására. Svédországi adatokból pedig az is kiderül, hogy ők is súlyosan megbetegedhetnek a koronavírusban. Egyúttal rámutattak: a svédországi esetek száma csökkent azóta, hogy megkezdődött a nyári szünet. A kutatók jogosnak nevezték azokat az aggodalmakat, amelyek szerint a jövő heti iskolakezdés a járvány terjedésének gyorsulását hozhatja magával.
„Mivel a gyerekek fertőzőképesek, súlyosan megbetegedhetnek, és egyelőre tisztázatlan, hogy milyen hatással van jövőbeni egészségükre egy enyhe fertőzés, szükség van arra, hogy már iskolakezdéskor lépéseket tegyünk a fertőzés lehető legalacsonyabb szinten tartására”

– írták.

A szakértők azt javasolták, hogy a gyerekek hordjanak maszkot, szabad levegőn sportoljanak és osztályonként vonuljanak el étkezni. Azoknak a családoknak, amelyekben valamely veszélyeztetett csoport tagja él együtt iskoláskorú gyerekkel, lehetőséget kellene kapniuk a digitális oktatásra – vélekedtek. A múlt héten a Karolinska svéd orvosi egyetem rektora, Ole Petter Ottersen is a maszkviselést szorgalmazta azokban a helyzetekben, amikor a fizikai távolságtartás nehezen kivitelezhető. Ottersen aláhúzta: a maszk hatásosságát nem lehet vitatni. A több mint 10,2 millió lakosú Svédországban eddig 84 249 fertőzöttje és 5783 halálos áldozata van a koronavírusnak. Az országban a járvány csúcsán sem vezettek be óvintézkedéseket és korlátozásokat. Eközben Élisabeth Borne francia munkaügyi miniszter jelezte: javasolni fogja a munkahelyi maszkviselés kötelezővé tételét a munkaadókkal és a szakszervezeti képviselőkkel közös keddi tárgyalásán. A politikus a Le Journal du Dimanche című francia hétvégi lapnak adott interjújában aláhúzta: a kutatások megerősítik a maszkviselés fontosságát a zárt terekben. Franciaországban erőteljesen emelkedett a fertőzöttek száma az elmúlt napokban. A csaknem 67 millió lakosú országban eddig 252 965 fertőzöttje és 30 410 halálos áldozata van a koronavírusnak.