Debrecen;elitiskola;

2020-08-17 06:20:00

Alig jelentkeznek a közpénzből épült elitiskolába

Idén hatvanhatan végeztek, most augusztusig ennél is kevesebben jelentkeztek a közpénzzel kitömött debreceni magániskolába. A tandíj magas, az ösztöndíjprogram szűkmarkú.

– Iskolát akartam, nem gyermekmegőrzőt – ezzel indokolta az egyik szülő, miért hagyták ott egy év után a Debreceni Nemzetközi Iskolát, (ISD) annak ellenére, hogy a busás tandíj megfizetése nem okozott gondot nekik. Rajtuk kívül még három másik család döntött hasonlóképp. A 2019/2020-as tanévet egyébként az óvodai és az első-második osztályban összesen 66 gyerek zárta. Úgy tudjuk, több távozó a fegyelmet kifogásolta, de a hajdúsági városban mi magunk is tapasztaltuk, hogy az iskolának egyelőre nincs túl nagy presztízse, sokan az újgazdag gyerekek egyfajta „játszóterének” tartják, ahol a szülők a befizetett pénzükért az oktatáson túl is különféle elvárásokat fogalmaznak meg a tanárok felé. Nem véletlenül áll például az intézmény előtt tanév közben több minibusz is: akadnak olyan csemeték, akikért házhoz mennek reggel, délután pedig hazafuvarozzák őket. Ezért a szolgáltatásért az iskola egy külső vállalkozónak buszonként havi 152 ezer forintot fizet – tudtuk meg Varga Zoltán debreceni DK-s országgyűlési – korábban helyi önkormányzati – képviselőtől, aki tavaly ősszel fordult az akkori igazgatóhoz a gazdálkodást érintő kérdéseivel. Az ezekre adott válaszokból derült ki az is, hogy egy Education Paradigms nevű cég alkalmanként napi 700 angol fontért, vagyis közel 270 ezer forintért ad oktatási tanácsokat az intézménynek. Mindez nem is lenne közügy, ha az iskola magánpénzből működne, az elitsulit azonban ma még zömmel állami és helyi költségvetési forrás tartja el. A tandíjakból az első évben 130-150 millió forint folyt be az iskolát fenntartó, jelenleg az önkormányzat többségi, valamint a Debreceni Egyetem és egy helyi oktatási profilú nonprofit cég kisebbségi tulajdonában lévő oktatási központhoz. Közpénzből ennek több mint dupláját teszi be támogatásként az intézmény működésbe a fideszes vezetésű debreceni önkormányzat, amely – mint helyi ellenzéki képviselőktől megtudtuk – nagyjából 300 millió forintot különített el erre a célra: a városháza a pontos számokra vonatkozó kérdésünkre nem válaszolt. Az ISD a Modern Városok Program keretében, 3,3 milliárdos állami támogatásból épült fel, vagyis közpénzből, ezért ebből a szempontból sem nevezhető magániskolának.

Varga Zoltán korábban azt javasolta: nyissák ki az intézmény kapuit a szegény, de tehetséges tanulók előtt. Erre elvileg egy ösztöndíj program szolgálna, amiről az ellenzéki politikus szerint sokan nem is hallottak, nem volt körülötte nagy hírverés. A debreceni polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a felhívásra harminc pályázatot kaptak, s mivel ezek közül néhány nem felelt meg a formai követelményeknek, vagy nem tartalmazta teljeskörűen a benyújtandó dokumentumokat, továbbá néhány tanuló olyan osztályba jelentkezett volna, amelyet az iskola a 2020/21 tanévben nem indít, így közülük húsz jelentkező szakmai értékelését végezték el. Ennek alapján négy diákot javasoltak támogatásra, és mindannyiuk esetében pozitív döntés született. A támogatás egy teljes tanulmányi ciklusra vonatkozik, azaz nem szükséges évente újra pályázniuk. Az a képzési program, amelyben részt vesznek – a Middle Years Programme –, a 6-tól 10. osztályig tart, tehát a három hatodikosnak 5 évig, az egy szem nyolcadikosnak 3 évig jár az ösztöndíj. Az önkormányzat a teljes költséget – regisztrációs díj, tandíj, étkezés, stb. – átvállalja szülőktől, ez a négy tanuló esetében évente együttesen 13,2 millió Ft.

Megtudtuk: a 2020/21-es tanévre eddig 48 új tanuló szüleivel kötöttek eddig szerződést, és további 7 új tanuló szerződéskötése van folyamatban. Így előreláthatóan az összlétszám tanévkezdéskor meghaladja majd a 100 főt. Az új tanévben a jelentkezők korának megfelelően két óvodai, egy iskola-előkészítő csoportot, valamint két első, egy második, egy összevont harmadik-negyedik, egy ötödik, egy hatodik és egy összevont hetedik-nyolcadik osztályt indítanak, vagyis összesen tíz osztályt. A létszám azért is lényeges, mert számítások szerint az intézmény akkor lenne önfenntartó, ha legalább háromszáz diák járna oda egyszerre. Az előzetes üzleti tervek alapján négy-öt év alatt kellene elérni ezt az állapotot. Ha marad az eddigi átlag évi ötven-hatvan jelentkező, a lemorzsolódásokkal, s a közben kimenő nyolcadikosokkal kalkulálva ez a megtérülési idő biztosan csúszni fog, addig pedig nagyrészt az önkormányzat fedezi majd a gazdag elit, és egy nagyon szűkre szabott ösztöndíjas rászoruló gyerek képzését.