Előfizetés

Alig jelentkeznek a közpénzből épült elitiskolába

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.08.17. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Idén hatvanhatan végeztek, most augusztusig ennél is kevesebben jelentkeztek a közpénzzel kitömött debreceni magániskolába. A tandíj magas, az ösztöndíjprogram szűkmarkú.
– Iskolát akartam, nem gyermekmegőrzőt – ezzel indokolta az egyik szülő, miért hagyták ott egy év után a Debreceni Nemzetközi Iskolát, (ISD) annak ellenére, hogy a busás tandíj megfizetése nem okozott gondot nekik. Rajtuk kívül még három másik család döntött hasonlóképp. A 2019/2020-as tanévet egyébként az óvodai és az első-második osztályban összesen 66 gyerek zárta. Úgy tudjuk, több távozó a fegyelmet kifogásolta, de a hajdúsági városban mi magunk is tapasztaltuk, hogy az iskolának egyelőre nincs túl nagy presztízse, sokan az újgazdag gyerekek egyfajta „játszóterének” tartják, ahol a szülők a befizetett pénzükért az oktatáson túl is különféle elvárásokat fogalmaznak meg a tanárok felé. Nem véletlenül áll például az intézmény előtt tanév közben több minibusz is: akadnak olyan csemeték, akikért házhoz mennek reggel, délután pedig hazafuvarozzák őket. Ezért a szolgáltatásért az iskola egy külső vállalkozónak buszonként havi 152 ezer forintot fizet – tudtuk meg Varga Zoltán debreceni DK-s országgyűlési – korábban helyi önkormányzati – képviselőtől, aki tavaly ősszel fordult az akkori igazgatóhoz a gazdálkodást érintő kérdéseivel. Az ezekre adott válaszokból derült ki az is, hogy egy Education Paradigms nevű cég alkalmanként napi 700 angol fontért, vagyis közel 270 ezer forintért ad oktatási tanácsokat az intézménynek. Mindez nem is lenne közügy, ha az iskola magánpénzből működne, az elitsulit azonban ma még zömmel állami és helyi költségvetési forrás tartja el. A tandíjakból az első évben 130-150 millió forint folyt be az iskolát fenntartó, jelenleg az önkormányzat többségi, valamint a Debreceni Egyetem és egy helyi oktatási profilú nonprofit cég kisebbségi tulajdonában lévő oktatási központhoz. Közpénzből ennek több mint dupláját teszi be támogatásként az intézmény működésbe a fideszes vezetésű debreceni önkormányzat, amely – mint helyi ellenzéki képviselőktől megtudtuk – nagyjából 300 millió forintot különített el erre a célra: a városháza a pontos számokra vonatkozó kérdésünkre nem válaszolt. Az ISD a Modern Városok Program keretében, 3,3 milliárdos állami támogatásból épült fel, vagyis közpénzből, ezért ebből a szempontból sem nevezhető magániskolának. Varga Zoltán korábban azt javasolta: nyissák ki az intézmény kapuit a szegény, de tehetséges tanulók előtt. Erre elvileg egy ösztöndíj program szolgálna, amiről az ellenzéki politikus szerint sokan nem is hallottak, nem volt körülötte nagy hírverés. A debreceni polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a felhívásra harminc pályázatot kaptak, s mivel ezek közül néhány nem felelt meg a formai követelményeknek, vagy nem tartalmazta teljeskörűen a benyújtandó dokumentumokat, továbbá néhány tanuló olyan osztályba jelentkezett volna, amelyet az iskola a 2020/21 tanévben nem indít, így közülük húsz jelentkező szakmai értékelését végezték el. Ennek alapján négy diákot javasoltak támogatásra, és mindannyiuk esetében pozitív döntés született. A támogatás egy teljes tanulmányi ciklusra vonatkozik, azaz nem szükséges évente újra pályázniuk. Az a képzési program, amelyben részt vesznek – a Middle Years Programme –, a 6-tól 10. osztályig tart, tehát a három hatodikosnak 5 évig, az egy szem nyolcadikosnak 3 évig jár az ösztöndíj. Az önkormányzat a teljes költséget – regisztrációs díj, tandíj, étkezés, stb. – átvállalja szülőktől, ez a négy tanuló esetében évente együttesen 13,2 millió Ft. Megtudtuk: a 2020/21-es tanévre eddig 48 új tanuló szüleivel kötöttek eddig szerződést, és további 7 új tanuló szerződéskötése van folyamatban. Így előreláthatóan az összlétszám tanévkezdéskor meghaladja majd a 100 főt. Az új tanévben a jelentkezők korának megfelelően két óvodai, egy iskola-előkészítő csoportot, valamint két első, egy második, egy összevont harmadik-negyedik, egy ötödik, egy hatodik és egy összevont hetedik-nyolcadik osztályt indítanak, vagyis összesen tíz osztályt. A létszám azért is lényeges, mert számítások szerint az intézmény akkor lenne önfenntartó, ha legalább háromszáz diák járna oda egyszerre. Az előzetes üzleti tervek alapján négy-öt év alatt kellene elérni ezt az állapotot. Ha marad az eddigi átlag évi ötven-hatvan jelentkező, a lemorzsolódásokkal, s a közben kimenő nyolcadikosokkal kalkulálva ez a megtérülési idő biztosan csúszni fog, addig pedig nagyrészt az önkormányzat fedezi majd a gazdag elit, és egy nagyon szűkre szabott ösztöndíjas rászoruló gyerek képzését.

Egykék ezermilliárdokért – Késésben a drágán vett babyboom

M. László Ferenc Kósa András Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.08.17. 06:00

Fotó: Népszava
Ezermilliárdokat költ a kormány a születésszám növelésére, de évekig késett a fordulat. Idén elindult valami, ám távolról sem biztos, hogy kitartó trendről beszélhetünk.
„A kisbabáknak kedvük támad megszületni” – jelentette ki büszkén Orbán Viktor 2013 februárjában, amikor az előző év kormányzati tevékenységét értékelte. Ám az akkori miniszterelnöki jövendölés nem jött be: 2013-ban 1600-zal esett születésszám, és a következő hat évben sem sikerült elrugaszkodni, elérni az elmúlt 20 év csúcsát, a 99,8 ezres számot. Az Orbán-kabinetnek nemcsak azért volt kínos ez, mert a fent említett magas születésszám 2006-ra, a Gyurcsány-kormány időszakára esett, hanem azért is, mert az elmúlt 10 évben a NER legfőbb célkitűzése a magyarság fogyásának megállítása volt. Tény, hogy Orbánék nem sajnálják a pénzt, évről évre emelik a családok támogatását. Járvány ide, gazdasági válság oda, ezen 2020-2021-ben sem változtatnak: számításaink szerint jövőre 31 milliárddal költenek többet, mint idén. A miniszterelnök 2013-as bejelentésekor már túl voltak többek között a családi adókedvezmény bevezetésén és a gyes reformján. Aztán – látva, hogy ez nem elég – minden évben bővítették a családtámogatási programot, 2015-2016-ban pedig úgy vélték, megtalálták a csodamegoldást. Éppen öt évvel ezelőtt nevezték át a szocpolt családi otthonteremtési kedvezményre (csok), majd kihirdették: aki három gyermeket vállal maximum tíz éves határidővel, 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 10 milliós kedvezményes hitelt kaphat. Ez szíven találta a magyarokat – főleg, hogy azóta is bővítik a kedvezményezettek körét, növelik az összeget –, akik a nyugati modelltől eltérően nem szeretnek bérleményben lakni, saját tulajdonú lakásra vágynak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkkal azt közölte: öt év alatt 145 ezer család élt a csok lehetőségével. Idén júniusig mintegy 17 ezer szerződést kötöttek, az elmúlt években pedig 25 és 30 ezer között mozgott a szerződéskötések száma. A csok bevezetése óta most vagyunk tehát félidőben, és úgy fest, idén végre történt valami. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) július végén közölt adatai szerint az első félévben 5,5 százalékkal nőtt a születésszám az előző év azonos időszakához képest. Ha marad ez a trend, becsléseink szerint 2020-ban 100 ezer felé mehet az újszülött babák száma, amire 1997 óta nem volt példa. Ha ez bekövetkezik, akár babyboomról is beszélhetünk. Az első féléves eredményt persze a kormány a saját sikereként ünnepli. Ám az adatokban mélyebbre ásva akadnak ezzel kapcsolatban kérdőjelek.
Először is az elmúlt négy évben épphogy csökkent a születésszám, az idei 5,5 százalékos növekmény számításához alapul vett tavalyi év sem volt túl erős: 89 ezer baba született. Ez azért is probléma, mert a közelmúltban lépett át a negyvenes éveibe az utolsó nagy lélekszámú korosztály, a Ratkó-unokák, azaz egyre kisebb a szülőképes nők száma. Másrészt az az adat, ami azt mutatja, hogy átlagosan egy nő élete folyamán hány gyereket vállal (a teljes termékenységi arányszám), kicsit emelkedett ugyan, de épphogy 1,5 felé megy – ezzel az EU-ban továbbra is a lista alsó harmadában vagyunk. Ennek a számnak 2 körül kellene lennie ahhoz, hogy a társadalom lélekszáma ne csökkenjen drasztikusan – ezzel együtt a nyugdíjrendszer, a munkaerőpiac fenntartható pályán maradjon –, és ne szoruljunk „külső segítségre”. Azaz a kormány továbbra is nemet mondhasson a migrációra. Márpedig ha nem történik érdemi fordulat, akkor a KSH Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) számításai szerint 2070-ben 7,7 millióra esik a magyarság száma. Az öregedési index pedig kedvezőtlen esetben megközelítheti a 250 százalékot az ötvenéves periódus végére. Kérdéses az is, hogy az idei növekedés a csoknak és a kormány politikájának köszönhető-e. Némileg árnyalja a képet az a megállapítás, amit az NKI két demográfusa, Spéder Zsolt és Kapitány Balázs egy 2018-as tanulmányában tett: zajlik az úgynevezett visszapótlás. Ez azt jelenti, hogy miközben a nők nagy többsége 1990 után is két gyermeket szeretett volna, azzal, hogy egyre többen tanultak tovább, építettek karriert, későbbre halasztották a gyerekvállalást: az első babát a nők átlagosan 28-30 évesen szülik meg. Az utóbbi években viszont igyekeznek „maguktól is bepótolni a lemaradást”, azaz átmeneti jelleggel megugrik a születésszám. S ebben nem is vagyunk kivételek a közép-európai térségben, olyan országokban is folyik ez, ahol nincs csok. – M. László Ferenc

Három lenne a magyar igazság

Okkal tereli a családokat a harmadik gyerek vállalása felé az Orbán-kormány: a cél, hogy a nagy lélekszámú Ratkó-korosztály vállaljon sok gyereket. Ám ezen a téren nem történt fordulat 2015 óta, nem született sokkal több harmadik gyerek, de a második gyereket vállalók száma is stagnál. Mi több, "folyamatosan emelkedik a gyermektelenek és az egygyermekesek aránya” – szögezte le 2018-ban Spéder és Kapitány. A demográfusok évek óta figyelmeztetik a kormányt, első körben ne a nagycsaládos modellt erőltesse, hiszen előbb el kéne érni, hogy több első és második gyerek szülessen. Késve ugyan, de végül a kabinet megértette ezt: tavaly júniustól a kétgyermekes családok is igényelhetnek legfeljebb 10 millió forint kölcsönt használt lakás vásárlására, és bevezették a babaváró hitelt, amit több mint 100 ezren vettek igénybe . Ugyanakkor több kutatás is azt mutatja, a nők 17 százaléka tervez csak harmadik gyereket, de amint belépnek a 30-as éveikbe rendszerint lemondanak e tervükről: tavaly a megszületett babák alig 13 százaléka volt harmadik. És nem a pénz a fő motiváló erő: a felmérések szerint főleg azok a családok vállalják a harmadikat, akiknek az első kettő egynemű és reménykednek abban, hogy a következő másnemű lesz. Ahogy az is jellemző, hogy nem a középosztály, hanem a tehetős és a szegény családok vállalnak háromnál többet, miközben a kormány családtámogatási rendszere nem őket célozza.

Lassú trendkövetés

A világ népességének 46 százaléka él olyan országokban, ahol a teljes termékenységi arányszám (TTA) nem éri el a társadalom reprodukciójához szükséges 2-es értéket – olvasható az Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) kiadványában, a Korfában. Ezek az országok elsősorban Európában és Észak-Amerikában találhatók, de ide sorolható néhány dél-amerikai és ázsiai ország is: Brazíliában a Worldometer nemzetközi adatoldal szerint idén 1,7 lehet ez a szám, a világ legnépesebb országában, Kínában szintén. Európában egyetlen ország sincs, amely elérné a kettes értéket, a legjobb mutatókkal bíró Dánia, Svédország, Írország és Franciaország is 1,8-1,9-es TTA-val rendelkezik. Mint a Korfa megjegyzi, a kontinensen „a nyugat-, és az észak-európai országokban a termékenység valamivel magasabb, mint a keleti vagy a déli országokban”. Az Európában magasabb TTA-t hozó modellek – a skandináv, a francia, a brit – elsősorban attól sikeresek, mert lehetővé teszik a nők gyors visszatérést a munkaerőpiacra. Tény, hogy a magyar családtámogatási szisztéma is számos ilyen elemet tartalmaz már: munkavégzés gyed mellett, részmunkaidős foglakoztatás, bölcsődei férőhelyek támogatása. A tendenciák persze fontosabbak a pillanatnyi állapotnál, ezzel kapcsolatban Kapitány Balázs és Spéder Zsolt 2018-as tanulmányában azt írta, a magyarhoz hasonlóan „a régiós országokban szintén megfigyelhető volt a termékenység növekedése, ehhez viszonyítva a magyarországi növekedés időben késleltetettnek tűnik, de mértékében és lefutásában illeszkedik a trendekhez”. A két demográfus szerint Magyarországon az figyelhető meg, mint a térség országaiban: folyik a visszapótlás, azaz „a korábban elhalasztott gyermekek egy része megszületett”. – Kósa András 

Évi 1500 milliárd a családoknak

A kormány szerint az idei költségvetés családpolitikai kiadásai 2227 milliárd forintra rúgnak. Ám ez a hatalmas összeg úgy jön ki, hogy a kabinet ideszámolja például a nők 40 éves nyugdíjkedvezményének 285 milliárdos tételét is. Közvetlenül a családoknak juttatott támogatások valójában 1450 milliárd forintot tesznek ki, és ebben már a családi adókedvezmény, a négygyerekes nők teljes adómentessége is benne van. A lakástámogatások évi 250 milliárdot visznek el, illetve egyre több forrást igényel a babaváró támogatás is. Összeállításunkban nem szerepelnek az óvodai, bölcsődei támogatások, amelyekre évente több száz milliárd megy el, de ez jó befektetés az államnak is, hiszen a bölcsis gyerekek anyukái adót fizetnek azáltal, hogy visszatérnek a munkaerőpiacra. Ha a kormány évi 2200-2300 milliárd forintjával számolunk, akkor a GDP 4-4,2 százaléka megy gyereknevelési támogatásokra, ami európai viszonylatban kifejezetten bőkezű. Az állam jövőre nagyságrendileg ennyit költ például oktatásra. Ugyanakkor a nemzetközi kutatások azt mutatják, nemcsak az állami támogatás jelent motiváló erőt, legalább ilyen fontos a kiszámítható jövő. – Papp Zsolt 

Egy tehervonat több kocsija is kisiklott, még napokig korlátozások lesznek a pécsi vasútvonalon

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.16. 22:23
A kép illusztráció
Fotó: Népszava
A pálya mintegy 350 méter hosszban járhatatlanná vált.
Több napig lesznek korlátozások a pécsi vasútvonalon, ahol kisiklott egy tehervonat több kocsija – közölte a Mávinform vasárnap este az MTI-vel. Közleményükben emlékeztettek: délután a Tolna megyei Dúzsnál kisiklott egy tehervonat utolsó három kocsija, közülük kettő fel is borult. A pálya mintegy 350 méter hosszban járhatatlanná vált, a helyreállítás napokig eltart. Vasárnap estétől már Keszőhidegkút-Gyönk és Kurd állomás között viszik pótlóbuszok az utasokat. A pécsi vonalon másfél-két órával hosszabb eljutási idővel kell számolni, a csatlakozó mellékvonalakon is késések várhatók – közölték. A székesfehérvári vasútvonalon estére helyreállt a menetrend szerinti közlekedés. Martonvásáron délután egy Kőbánya-Kispestről Székesfehérvárra tartó vonat halálra gázolt egy gyalogost, emiatt egy ideig csak egy vágányon közlekedhettek a vonatok, hosszabb menetidőre kellett számítani.