Előfizetés

Szankciós listára helyezte Litvánia Lukasenkót

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.19. 21:26

Fotó: Viktor Tolochko / AFP / Sputnik
Álláspontjuk szerint széles körben kell célzott szankciókat alkalmazni a választási visszaélések és a tüntetőkkel szembeni aránytalan hatósági erőszak alkalmazása miatt.
A litván külügyminisztérium szerdán szankciós listára helyezte Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnököt – közölte Linas Linkevicius tárcavezető az LRT közszolgálati rádió műsorában. A tájékoztatás szerint az augusztus 9-i elnökválasztás meghamisításáért és a tüntetőkkel szembeni hatósági erőszak alkalmazásáért beutazási tilalom alá helyezendő fehérorosz tisztségviselők lajstromát a diplomáciai tárca átadta a belügyminisztériumnak.
„Ezen a listán, amelyet nem fogok teljességgel ismertetni, 32 név szerepel, köztük Alekszandr Lukasenko”

– mondta Linkevicius.

A litván hatóságok szerint széles körben kell célzott szankciókat alkalmazni a választási visszaélések és a tüntetőkkel szembeni aránytalan hatósági erőszak alkalmazása miatt. A fehéroroszországi tüntetések augusztus 9. óta tartanak, amikor Alekszandr Lukasenko megszerezte sorban a hatodik államfői mandátumát. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást. A szavazatok újraszámlálásának követelésére ezrek vonultak az utcára országszerte. A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan reagált. A választásokat követő négy napban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, könnygáz- és hanggránátokkat, valamint gumilövedékeket vetettek be. A tüntetések során hárman életüket vesztették.

Csak látszólagos az egyetértés a V4-ek között

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.19. 20:24

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI
Ugyan a visegrádi országok közös nyilatkozatot adtak ki a fehérorosz eseményekkel kapcsolatban, valójában távolról sincsenek a kérdésben közös nevezőn a térség államai. Magyarország, illetve a budapesti diplomácia messze a többiek mögött kullog.
Orbán Viktor a visegrádi négyek délelőtti egyeztetésén sajtófőnöke, Havasi Bertalan szerint kiállt a Fehéroroszország ügyében képviselt lengyel álláspont mellett, az azutáni rendkívüli EU-csúcson pedig katonai és gazdasági elemeket is tartalmazó, átfogó uniós geostratégiai tervet szorgalmazott. Havasi azt is közölte, Fehéroroszország ügyében a visegrádi országok között egyetértés van, a Lengyelország által képviselt álláspontot a V4-partnerek mindegyike, így Magyarország is a leghatározottabban támogatja. De valóban akkora-e az egyetértés a visegrádi államok között a fehérorosz rezsim fellépése kapcsán? Kételyeink azért is lehetnek, mert miközben a másfél héttel ezelőtt rendezett elnökválasztás, illetve az azt követő rendőrterrort a többi V4-es állam már többször is elítélte, mi csak most álltunk elő ehhez hasonlóval. A kétségeket azonban más történések is erősítik. A többi visegrádi országban továbbra is jóval határozottabbak Alekszandr Lukasenko rezsimjével szemben. A cseh állami rádió is felhívta a figyelmet arra: Andrej Babis miniszterelnök ezúttal sokkal szókimondóbb, mint máskor. A cseh kormányfő a vasárnapi videoüzenetében azt közölte, az Európai Uniónak segítenie kell a fehéroroszokat abban, hogy ne féljenek véghez vinni a saját bársonyos forradalmukat. Babis azt is hozzátette, több európai politikussal is beszélt arról, hogy az EU-nak segítenie kell Fehéroroszország polgárait. Ilyen tartalmú üzenetet eddig nem hallhattunk a magyar miniszterelnöktől. A cseh diplomácia is sokkal aktívabb a belorusz eseményeket illetően, mint a magyar. Tomás Petrícek külügyminiszter határozott fellépést követelt az EU-tól és azt is közölte, ha megakadnának a szankciókról zajló tárgyalások, akkor Csehország egymaga is tenne lépéseket. Két másik tény is azt jelzi, hogy Prága hozzáállása nem mérhető a magyaréhoz. Ezt jelzi, hogy Andrej Babis Csehországban élő fehérorosz ellenzékieket fogadott, illetve az is, hogy a cseh képviselőház szerdai ülésén elítélte a fehérorosz rezsim erőszakos fellépését. Ugyanakkor az ellenzéki pártok azt a javaslatot már nem tudták keresztülvinni a parlamenten, hogy szólítsák fel Oroszországot arra, ne avatkozzon be a fehérorosz ügyekbe. Szlovákia is sokkal nagyobb határozottságot tanúsít a minszki rezsimmel szemben, mint a magyar kabinet. Igor Matovic kormánya ma közölte, támogatni fogja az Európai Unió korlátozó intézkedéseit, amelyeket célirányosan azon személyek ellen fogadnak el, akik felelősek azért az erőszakért, amelyet a polgári és emberi jogaik megsértése miatt tiltakozó lakosok ellen alkalmaztak Fehéroroszországban. A kabinet állásfoglalásában leszögezte, Szlovákia minden eszközzel támogatni fogja a fehérorosz polgári társadalmat, illetve a nemzetközi közösség azon igyekezetét, hogy megállítsa a feszültség fokozódását Fehéroroszországban. Az állásfoglalásban a kormány felszólította Fehéroroszország vezetőit, hogy azonnal vessenek véget az erőszaknak, tartsák tiszteletben az alapvető emberi jogokat, és az igazságosság elveit betartva biztosítsák az erőszakért felelős személyek kivizsgálását, illetve megbüntetését. A kormány továbbá felszólította a vezetőket, hogy késedelem nélkül engedjék szabadon a békés tüntetések letartóztatott résztvevőit, és az elnökválasztás mielőbbi megismétlése érdekében indítsanak párbeszédet a polgári társadalommal. Ilyen tartalmú nyilatkozatot egyelőre szintén nem hallhattunk a magyar kormánytól. Előzőleg Zuzana Caputová szlovák államfő is keményen elítélte a fehérorosz rezsimet. Mint közösségi oldalán fogalmazott, közös erkölcsi kötelességünk, hogy egyértelműen elutasítsuk a fehérorosz rezsim elnyomását. Fehéroroszország lakosságának szerinte kétségbevonhatatlan joga van arra, hogy szabadon választhassa meg, ki fogja vezetni az országot. Ugyanilyen kétségbevonhatatlan joga van a saját véleményének kinyilvánítására. „Helyénvalónak és fontosnak tartom, hogy a támogatásunkról biztosítsunk mindenkit, aki Fehéroroszországban az alapvető demokratikus és szabadságjogok védelmére kelt, a saját biztonságát, egészségét, sőt életét is kockára téve” – jegyezte meg. Nem maradhat szerinte szó nélkül az erőszak, amelyet azok ellen alkalmaztak, akik vették a bátorságot, hogy kifejezzék a jelenlegi rezsim iránti nemtetszésüket – fogalmazott a cseh elnök. A lengyel kormány elsők között ígért támogatást a fehérorosz tüntetőknek. Varsó azt közölte, megnyitja határait a fehérorosz munkavállalók előtt. Lengyelország emellett 50 millió zloty (13 millió dollár) pénzügyi támogatást ígért a független fehérorosz média finanszírozására (függetlenül attól, hogy a varsói közszolgálati média rendkívül elfogult). Előzőleg Varsó a EU-t felszólította arra, tartson rendkívüli csúcstalálkozót, ami ma videokonferencia formájában meg is történt. Lengyelországban 300 ezer és 1,2 millió közé tehető a fehérorosz gyökerekkel rendelkező lakosok száma. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden azt közölte, kormánya teljes egészében támogatja a fehéroroszországi tüntetéseket, mivel a helyiek „demokráciát és szabadságot akarnak”. Bár Orbán Viktor azt közölte, a magyar kormány mindenben a lengyel álláspontot támogatta, ilyen határozott kiállást a tüntetések mellett egyszer sem hallhattunk a magyar kormányfőtől, aki június elején Alekszandr Lukasenkónál járt vendégségben, Minszkben. Morawiecki azt is közölte, telefonbeszélgetést folytatott Szvetlana Tyihanovszkajával, az ellenzék Litvániába kényszerített elnökjelöltjével.

Kötelező lesz maszkot viselni Mikonoszon és a Halkidiki-félszigeten

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.19. 20:12

Fotó: Nicolas Economou / AFP / NurPhoto
Az intézkedés péntektől lép életbe egyelőre augusztus végéig a szabadtéri és beltéri közterületeken.
Maszkviselési kötelezettséget vezetnek be két görögországi turisztikai régióban, Mikonoszon és a Halkidiki-félszigeten a koronavírussal fertőzöttek számának hirtelen megemelkedése miatt – közölte a görög polgári védelmi hatóság szerdán. Az intézkedés péntektől lép életbe egyelőre augusztus végéig a szabadtéri és beltéri közterületeken. Augusztus 31-ig tilos koncerteket, ünnepségeket, vallási rendezvényeket, vásárokat és kilenc főt meghaladó összejöveteleket tartani az érintett régiókban. Az étteremtulajdonosokat arra kötelezik, hogy egy asztalhoz legfeljebb négy embert ültethetnek, családok esetén pedig legfeljebb hat személyt. Korábban hasonló intézkedéseket hoztak a turisták körében népszerű Párosz és Antipárosz szigeteken. A görög kormány nemrég az ország legtöbb régiójára kiterjesztette az éjszakai zárvatartást. A bároknak és szórakozóhelyeknek ennek értelmében éjféltől reggel hétig zárva kell maradniuk. A 10,5 millió lakosú országban 7472 az azonosított fertőzöttek száma, közülük 232-en hunytak el. Az utóbbi időben naponta átlagosantöbb mint 200 új fertőzöttet regisztrálnak. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint Görögországban százezer lakosra 24,4 eset jutott átlagosan az elmúlt két hétben. Az Európai Unió szerint biztonságos országnak azok számítanak, amelyekben a fertőzöttek száma nem haladja meg a százezer főre jutó 25-ös küszöbértéket.