Orbán Viktor minden perces küzdelmet és új közép-európai szövetséget ígér a magyaroknak

A kormányfő felsereglő fegyvereseket, nagy országépítést lát, szemben az „istentelen kozmosszal, családok szivárványosításával” kísérletező Európával.

A magyar népnek a szuverenitásért és a szabadságért minden perceben meg kell küzdenie – hangzott Orbán Viktor idei augusztus 20-i Kossuth téri beszédének vezérfonala. Mint kiemelte: Szent István ünnepén emlékeztetni kell magunkat arra: a saját otthont, földet, hazát nyújtó önálló államiság, a népek életének inkább kivételes, mint természetes létállapota.

A kormányfő történelmünk rendre visszatérő veszedelmei közé sorolta a következőket:

Ezzel szembe állította Szent Istvánnak, államalapítónknak tetteit, megjegyezve: ritka kegyelem, ha egymást követő nemzedékek minden stratégiai lépése hatékonynak bizonyult. – Hála és köszönet csak ennyit mondhatunk őseinknek, hogy ilyen épülő országot hagytak ránk. Dicsőség Istvánnak, a magyarok királyának – folytatta Orbán Viktor, aki szerint ez az akarat „újra és újra utat tör magának, galléron ragadja, és hadsorba állítja a magyarokat”

A hadsort szó szerint érthette a kormányfő, ugyanis beszédének második részében a frissen esküt tett katonatisztekhez, köszöntésük után harciasan fordult egy régi magyar igazságot idézve.

Szerinte ugyanis Magyarország jövője ezen áll vagy bukik. Személyes példát vár a tisztektől, egy férfieszmény megvalósítását várja, amely magában foglalja a gazdasági gyarapodást, iránytű a felnövekvő nemzedéknek, és letöri az önmaga előtt tetszelgő önzést. – Ha kell fegyverrel, akár élete árán is ezt kell védeni – adta ki a parancsot.

Kiemelte az idei augusztus 20-a nagy eseményét, az Országházra néző Összetartozás emlékhely felszentelését, a trianoni diktátum 100 éves évfordulóján. Szerinte ez azért is fontos, mert az Országház azoknak épült, akik az emlékműre felírt magyar városok és falvak lakói voltak, tekintet nélkül nemzeti hovatartozásra, vallásra. véget vetettünk a trianoni 100 év magányának.

Hozzátette: mi magyarok vagyunk a kárpát medence legnépesebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező országa. Majd kihirdette a szerinte „új nemzeti korszak” politikájának hét törvényét:

Végül a miniszterelnök szólt Európáról, és a nagy magyar országépítési tervekről, amelyek megvalósításához mindenkit visszavár a világ minden tájáról.

Orbán Viktor szerint ezért a most átadott mű nemcsak emlékhely, hanem „sürgető felhívás” is azokhoz a közép-európai népekhez. Elképzelése szerint egy új szövetségben – lengyel vezérhajó körül rendeződve – saját magunk szabnánk meg a sorsunkat, egyszerre garantálva a nemzeti önállóságot és Európa egységét.