Előfizetés

Orbán Viktor minden perces küzdelmet és új közép-európai szövetséget ígér a magyaroknak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.20. 10:45

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kormányfő felsereglő fegyvereseket, nagy országépítést lát, szemben az „istentelen kozmosszal, családok szivárványosításával” kísérletező Európával.
A magyar népnek a szuverenitásért és a szabadságért minden perceben meg kell küzdenie – hangzott Orbán Viktor idei augusztus 20-i Kossuth téri beszédének vezérfonala. Mint kiemelte: Szent István ünnepén emlékeztetni kell magunkat arra: a saját otthont, földet, hazát nyújtó önálló államiság, a népek életének inkább kivételes, mint természetes létállapota. A kormányfő történelmünk rendre visszatérő veszedelmei közé sorolta a következőket:
„Kényelem, szűklátókörűség, politikai könnyelműség, az élj a mának, a neked minden jár, itt és azonnal”.

Ezzel szembe állította Szent Istvánnak, államalapítónknak tetteit, megjegyezve: ritka kegyelem, ha egymást követő nemzedékek minden stratégiai lépése hatékonynak bizonyult. – Hála és köszönet csak ennyit mondhatunk őseinknek, hogy ilyen épülő országot hagytak ránk. Dicsőség Istvánnak, a magyarok királyának – folytatta Orbán Viktor, aki szerint ez az akarat „újra és újra utat tör magának, galléron ragadja, és hadsorba állítja a magyarokat” A hadsort szó szerint érthette a kormányfő, ugyanis beszédének második részében a frissen esküt tett katonatisztekhez, köszöntésük után harciasan fordult egy régi magyar igazságot idézve.
„Az élet kötelesség”

Szerinte ugyanis Magyarország  jövője ezen áll vagy bukik. Személyes példát vár a tisztektől, egy férfieszmény megvalósítását várja, amely magában foglalja a gazdasági gyarapodást, iránytű a felnövekvő nemzedéknek, és letöri az önmaga előtt tetszelgő önzést. – Ha kell fegyverrel, akár élete árán is ezt kell védeni – adta ki a parancsot. Kiemelte az idei augusztus 20-a nagy eseményét, az Országházra néző Összetartozás emlékhely felszentelését, a trianoni diktátum 100 éves évfordulóján. Szerinte ez azért is fontos, mert az Országház azoknak épült, akik az emlékműre felírt magyar városok és falvak lakói voltak, tekintet nélkül nemzeti hovatartozásra, vallásra. véget vetettünk a trianoni 100 év magányának.
„A túlélés bajnokaiként állunk a történelem színpadán!”

– hangoztatta.

Hozzátette: mi magyarok vagyunk a kárpát medence legnépesebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező országa. Majd kihirdette a szerinte „új nemzeti korszak” politikájának hét törvényét:
  • Haza csak addig van, amíg van aki szeresse,
  • minden magyar gyermek, újabb őrhely,
  • az igazság erő nélkül keveset ér,
  • csak az a miénk amit meg tudunk védeni,
  • minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük,
  • határa csak az országoknak van, a nemzetnek nincs,
  • egyetlen magyar sincs egyedül.
Végül a miniszterelnök szólt Európáról, és a nagy magyar országépítési tervekről, amelyek megvalósításához mindenkit visszavár a világ minden tájáról. 
„Európa hajója éppen megfeneklett, világgazdasági pozíciója megbicsaklott (...) lemondott a keresztény Európáról, istentelen kozmosszal, családok szivárványosításával kísérletezik. Ezzel szemben mi megvédjük a határainkat, migránsok helyett saját gyermekeinkre hagyjuk a hazánkat”

– vázolta világképét a kormányfő.

Orbán Viktor szerint ezért a most átadott mű nemcsak emlékhely, hanem „sürgető felhívás” is azokhoz a közép-európai népekhez. Elképzelése szerint egy új szövetségben – lengyel vezérhajó körül rendeződve – saját magunk szabnánk meg a sorsunkat, egyszerre garantálva a nemzeti önállóságot és Európa egységét.

Áder: Nehéz hónapok előtt állunk

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.08.20. 09:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
„A mai nap is mindannyiunktól önfegyelmet igénylő, korlátok közé szorított ünnep” – mondta a köztársasági elnök.
„Nehéz hónapok előtt állunk, de bármilyen megpróbáltatások várnak is ránk, gyarapítanunk, építenünk, szolgálnunk kell az örök Magyarországot” – hangoztatta a köztársasági elnök csütörtökön az Országház előtt tartott augusztus 20-ai díszünnepségen és tisztavatáson. Áder János beszédében aláhúzta, ez az ünnep más, mint a korábban megszokott augusztus 20-ák, mert „tele vagyunk aggodalommal, bizonytalansággal”.
„Csakúgy, mint az idei húsvétunk, a mai nap is mindannyiunktól önfegyelmet igénylő, korlátok közé szorított ünnep”

– mondta.

Az államfő szerint
„egy ilyen, a megszokott ékességeitől megfosztott ünnep ébreszthet rá minket, hogy a Szent István alkotta örök Magyarország hogyan épült és – a nehézségek ellenére – miként épül ma is”.

Ilyenkor a korábbinál is láthatóbbá válik mindazok munkája, akik a közjót szolgálják: az orvosok, ápolók, gondozók kitartása; a tanárok, oktatók, nevelők türelme; a katonák, a rend és a határ őreinek fegyelme – hangsúlyozta. „Mire mentünk volna nélkülük az elmúlt hónapokban?" – tette fel a kérdést Áder János, hozzáfűzve, „csak az ő segítségükkel lehettünk úrrá félelmeinken, tanulhattunk türelmet és gyűjthettünk erőt a folytatáshoz”. Kiemelte, hogy
„az elmúlt hónapokban az ő felelősségteljes szolgálatuk erősítette bennünk a hitet, növelte a reményt”.

Áder János beszéde elején Antall Józsefre emlékezett, felidézve, hogy az egykori miniszterelnök az 1945 után felállványozott Mátyás-templomot szemlélve arra döbbent rá, legyen bármilyen tragikus helyzetben is az ország, az időtlen értékek nem vesznek el, mert – függetlenül békétől és háborútól, az ország közállapotától vagy a szabadság fokától – mindig vannak, akik a közjóért dolgoznak. „Az örök Magyarország igenis épül” – idézte a köztársasági elnök Antall Józsefet. Hangsúlyozta,
„államalapításunk ünnepén joggal érezzük, hogy a magyarok történelme, az elmúlt több mint ezer esztendő – mint egy égig érő katedrális – egyszerre lenyűgöző és nehezen feldolgozható”.

Törvényhozó uralkodók, sorsfordító csaták, önfeláldozó hősök, vitézlő győzelmek és tragikus veszteségek formálták ilyenné – tette hozzá. Áder János aláhúzta ugyanakkor, az „örök Magyarország nem csak kard és korona, jogar és palást, nem csak az, amit ilyenkor, ünnepnapokon hatalmasnak látunk”, a történelmet ugyanis „millió és millió ember csöndes szolgálata formálta”. Azok munkája, akik konok ragaszkodással mindig újjáépítették lerombolt, felégetett, kifosztott, elsodort falvaikat; kenyeret adtak az asztalra, gondolatokkal teli könyveket az emberek kezébe; megművelték az ősi földet, kiművelték az őket követő nemzedéket; óvták az életet, védték a szabadságot, gondoskodtak a rájuk bízottak biztonságáról – fejtette ki. Az államfő szerint akik nemcsak önmagukkal törődtek, hanem másokat is segítettek, mind az örök Magyarországot építették a szántóföldön, a műhelyekben, a tantermekben, a kórházakban, a templomokban, a községházán, a hadseregben. Mint mondta, nekik köszönhető, hogy az idő malmai nem őrölték porrá ezt a népet. Áder János kiemelte azok teljesítményét, akik eltemették két világháború halottait, és akik a megszűnő szabadság idején is alkottak, építettek, hittek és reméltek. „A nép örök, s öröknek kívánjuk e nép hazáját” – idézte a köztársasági elnök Kossuth Lajos 1848 márciusában mondott szavait. Megjegyezte, Kossuth jól tudta, hogy az ösztönös ragaszkodás mellé tudatos hazaszeretet, áldozatkészség és hűség is kell.
„Tudta, hogy ami a századok során magyarnak épült, csak akkor marad a miénk, ha képesek vagyunk megvédeni”

– jelentette ki.

Az államfő a tisztavatás résztvevőihez fordulva hangsúlyozta, a honvédeknek kivételes hivatásuk van. „Az elmúlt évszázadokban változhatott az egyenruha vagy a címer az egyenruhán, de az eskü az Önök nemes elődeit éppúgy kötötte, mint ahogy a mai naptól Önöket is” – mondta. Arra buzdította hallgatóságát, hogy védjék meg Magyarország értékeit, éltessék hagyományait, tartsák meg egészséges életerejét.
„Munkánkhoz legyen iránytű ez a négy szócska: a haza minden előtt”

– zárta beszédét az államfő.

Benkő: A magyar katonáknak mindig készen kell állniuk a szabadság megvédésére

Benkő Tibor honvédelmi miniszter a katonai tisztavatáson tartott köszöntőjében arról beszélt: a történelem már sokszor bebizonyította, hogy a szabadság az egyik legfontosabb, legértékesebb kincse az emberiségnek. Hozzátette: a Magyar Honvédségnek és a magyar katonáknak mindig készen kell állniuk e szabadság megvédésére. „Erre akkor lehetünk képesek, ha erős Magyar Honvédséget építünk” korszerű haditechnikai eszközökkel, jól felkészült katonákkal és vezetésükre alkalmas honvédtisztekkel – mondta a miniszter. Idén a Kossuth Lajos téren 79-en tették le katonai esküjüket. Benkő Tibor hozzájuk szólva kiemelte: olyan időszakban kezdhetik meg szolgálatukat, amelyre méltán lehetnek büszkék. Megjegyezte, hogy a kormány biztos, kiszámítható, elismert életpályát teremtett számukra.

Kapcsolódó
Felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth téren

Negyvennégy újabb embernél mutatták ki a koronavírust

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.20. 08:56

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
57 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 7-en vannak lélegeztetőgépen. Az aktív fertőzöttek száma 759 fő.
Negyvennégy újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 5046-ra nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Az elhunytak száma változatlanul 609 fő, 3678-an pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 759 fő – közölték csütörtökön a kormányzati tájékoztató oldalon. Az aktív fertőzöttek 34 százaléka, az elhunytak 60 százaléka, és a gyógyultak 43 százaléka budapesti. 57 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 7-en vannak lélegeztetőgépen. Az oldal adatai szerint 390 079 mintavétel történt eddig. „A járvány továbbra is jelen van és több országban erősen terjed, ezért a járványügyi készültség továbbra is érvényben van. Az a cél, hogy a vírust a határon kívül tartsuk és a további szigorításokat, korlátozásokat elkerüljük. Ezért léptek életbe a beutazási korlátozások, amelyek célja, hogy megakadályozzuk a fertőzés külföldről történő behurcolását és a járvány magyarországi fellángolását. A sárga és piros besorolású országokból hazatérőknek, valamint mindazoknak, akiknél a járványügyi kontaktkutatás során elrendelik, hatósági házi karanténban kell maradniuk. Az Operatív Törzs a hatósági házi karantén betartásának fokozott ellenőrzésére kérte fel a rendőrséget. Ha valaki az országba visszatérve mentesülni szeretne a hatósági házi karantén alól, akkor azt negatív PCR-teszt esetén teheti meg, amelyet a saját költségén kell elvégeztetnie” – írták. Hozzátették: az elmúlt napokban diagnosztizált új fertőzések arra figyelmeztetnek, hogy a megelőzés legfontosabb módja most az, hogy akinek tünetei vannak, az ne menjen közösségbe. Az utóbbi időben előfordult új fertőzések többsége arra vezethető vissza, hogy többen, akik ugyan észlelték magukon a tüneteket, nem vették elég komolyan, és ennek ellenére elmentek kisebb-nagyobb családi, baráti összejövetelekre, ahol másokat is megfertőztek. A kockázatos külföldi utazások kerülése, valamint az üzletekben és tömegközlekedésen előírt maszkhasználat és távolságtartás mellett tehát az egyik leghatékonyabb védekezési forma az, ha továbbra is éberek és fegyelmezettek vagyunk, és komolyan vesszük a koronavírusra utaló jeleket függetlenül attól, hogy jártunk-e külföldön. Ha ezt betartjuk, akkor el tudjuk kerülni a fertőzés továbbterjedését és emiatt további korlátozó intézkedések bevezetését. Az oldal térképe alapján továbbra is Budapesten (2198) és Pest megyében (741) van a legtöbb fertőzött. Ezt követi Fejér (392), Komárom-Esztergom (315) és Zala (279) megye. A legkevesebb fertőzött Békés (19), Tolna (21) és Heves megyében (32) van Magyarországon. 

A 22,3 milliót is meghaladta a világon a koronavírussal fertőzöttek száma

Már 22 328 069 ember fertőződött meg világszerte a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 786 303, a gyógyultaké pedig 14 261 142 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem csütörtök reggeli összesítése szerint. Egy nappal korábban még 22 136 954 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 780 908, a gyógyultaké pedig 14 116 451 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.