Előfizetés

Már a látszatra sem ad Putyin rezsime

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.08.20. 15:50
Ellenzéki tüntetés Szentpéterváron
Fotó: OLGA MALTSEVA / AFP
Megmérgezték az orosz elnök legfőbb ellenfelének tekintett Alekszej Navalnijt. Az ellenzéki politikus kómába esett, a hírek szerint súlyos, de stabil az állapota.
Kómában fekszik egy szibériai városi kórházban a legismertebb orosz ellenzéki, miután vélhetően reggeli teájába valakik ismeretlen eredetű mérget csempésztek. Alekszej Navalnij állapota súlyos, de stabil, közölték csütörtök délelőtt az omszki mentőkórház intenzív osztályának orvosai, akik Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb politikai ellenfelét kezelik. Az orvosi közlemény nem tér ki arra, hogy Navalnij eszméletlen, mint amikor reggel kórházba szállították, vagy amint szóvivője, Kira Jarmis a Twitteren jelezte, azóta valóban kómába esett és lélegeztető gépre kellett kötni. A korrupcióellenes aktivista Navalnij az utóbbi napokban Novoszibirszkben tartózkodott. Innen Tomszkba utazott tovább, ahonnan Moszkvába repült volna. A repülőn lett rosszul, emiatt a gép kényszerleszállást hajtott végre Omszkba, ahol azonnal a mentőkórház intenzív osztályára szállították már eszméletlen állapotban. A vele együtt utazó sajtótitkára szerint a politikus semmit nem reggelizett, csupán egy teát fogyasztott el a tomszki repülőtér egyik kávézójában. Az egyelőre nem derült ki, milyen mérget csempészhettek teájába, de a mérgezés tényét megerősítették az orvosok, akik Jarmis szerint azt is mondták, hogy a meleg folyadék vélhetően felgyorsította a méreg felszívódását. 
A kórház, ahová Navalnijt szállították
Fotó: YELENA LATYPOVA / AFP
Navalnij környezete nem alaptalanul gyanakszik mérgezésre. A Putyin-rezsim idején elég sok gyanús mérgezés történt az elnökkel szembeszállók körében, Navalnij esetében sem először merült fel a mérgezés gyanúja. Tavaly július végén az épp soros 30 napos börtönbüntetését töltő Navalnijt allergiaszerű rohammal kellett kórházba szállítani. A politikusnak sem azelőtt, sem azután nem volt soha semmiféle allergiás problémája, orvosok akkor is mérgezésre gyanakodtak, mint ahogyan az ellenzék is. És nem véletlenül, hiszen akkor már hetek óta tartottak az ellenzéki tüntetések a moszkvai képviselőtestületi választások szabadságáért, miután a választási bizottság formai hibákra és szabálytalanságokra hivatkozva 57, zömében ellenzéki jelölttől vonta meg az indulás jogát a szeptember 8-i moszkvai önkormányzati választáson. Navalnijt, aki az utóbbi években menetrendszerűen minden rezsim elleni megmozdulás előtt-után börtönbe kerül, akkor is épp e tiltakozások kapcsán ítélték szabadságvesztésre. Most újra választás közeleg, szeptember 13-án regionális és parlamenti pótválasztásokat tartanak Oroszországban, a távol-keleti, Moszkvától 6000, a kínai határtól viszont alig 30 km-re fekvő Habarovszkban pedig július 11-e óta többször tízezrek tüntettek Vlagyimir Putyin ellen. A tiltakozás a tartomány népszerű, nem kormánypárti kormányzója, Szergej Furgal letartóztatása és két 2004-es gyilkosság megrendelésével való megvádolása miatt robbantak ki a félmilliós városban. Rövid időn belül azonban Putyin ellenes jelszavak jelentek meg Habarovszk utcáin, s ami talán még aggasztóbb a Kreml számára, az orosz nemzeti lobogó helyét egyre inkább a régió zászlaja váltotta fel ezeken a demonstrációkon. 
Az orosz lakosság a koronavírus járvány kezelésével sem elégedett, mint ahogy a pandémia idején megrendezett, a Putyint akár 2036-ig hatalomban tartó alkotmánymódosító referendum is szítja a rezsim ellenes indulatokat. Ilyen körülmények között Navalnij novoszibirszki útja potenciális ketyegő bomba a Kreml számára, mert a korrupcióellenes aktivista feltételezhetően egy újabb ügyben nyomoz.  Az Interfax orosz hírügynökség szerint a tomszki reptéri kávézó biztonsági kamerájának felvételeit vizsgálják az orosz hatóságok, az omszki kórházhoz pedig az ellenzéki politikus stábja hívta ki a rendőrséget. Kira Jamis szóvivő nem titkolja véleményét, miszerint Navalnijt megmérgezték ugyanazok, akik tavaly is ezzel próbálkoztak. Azt is elmondta, szerinte a szeptemberben esedékes regionális választással állhat összefüggésben a mostani, súlyos mérgezés.   Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője csütörtök délután közölte, hogy a Kreml, ha ilyen kéréssel fordulnak hozzá, kész lesz segíteni abban, hogy Navalnijt külföldi gyógykezelésre evakuálják. Mint mondta, ha a laboratóriumi vizsgálat megállapítja a mérgezés tényét, az ügyben nyomozás indul. Közölte: a Kreml tudatában van annak, hogy Navalnijt súlyos állapotban kezelik Omszkban és hogy a legjobb helyi orvosok moszkvai szakértőkkel konzultálnak, és mindent megtesznek, amit csak lehet. Peszkov elmondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök külön nem, csak az általános sajtószemle keretében kap tájékoztatást Navalnij állapotáról. Egyúttal mielőbbi jobbulást kívánt az ellenzéki aktivistának, "mint bármely orosz állampolgárnak".

Navalnij , az idegen ügynök

A 44 éves jogász a 2011-12-es Putyin ellenes, mindeddig legnagyobb demonstrációk fő szervezője volt, azóta is ő a legaktívabb, legismertebb ellenzéki szereplő. 2013-ban indult Moszkva főpolgármesteri székéért, második helyre futott be, a kormánypárt jelöltje mögött. A 2018-as elnökválasztáson már Putyin ellenfele lett volna, csakhogy a rezsim megtalálta a kiskaput –jogerős, de felfüggesztett büntetésére hivatkozva vonták meg tőle az indulás jogát, noha az Emberi Jogok Európai Bírósága is politikai ítéletnek minősítette az ellene hozott orosz bírósági döntést.
Navalnij alapítványa 2017 márciusában bemutatott egy dokumentumfilmet Dmitrij Medvegyev kormányfő egymilliárd eurót meghaladó korrupciós ügyéről, és bemutatta a politikus luxuséletmódját is. A videót annak ellenére több mint 15 millióan látták néhány nap alatt, hogy az orosz tv-csatornák nem adták le, és az internetet is szabályozza a rezsim. Az a film több tízezer embert vitt az utcákra, 80 városban és több kisebb településen, azokon a tüntetéseken jelent meg először a tizenéves korosztály, amely azóta egyre aktívabb a tüntetéseken. Ez volt a Putyin-rezsim elleni egyik legnagyobb tüntetés. Az így kompromittált Medvegyev azóta kegyvesztett lett Putyin szemében, le is váltotta. A leleplező alapítványt is elérte a Kreml bosszúja, Navalnij idén júliusban kényszerült alapítványa feloszlatására, mert nem tudta kifizetni a bíróság által kirótt bírságot. Alapítványát ugyanis tavaly 1 milliárd rubel tisztára mosásával vádolták meg.  Korrupcióellenes alapítványát  a civil törvény alapján "idegen ügynöknek" minősítették, amely külföldi finanszírozást kap. Ez az orosz törvény inspirálta a magyar törvényhozás fideszes kétharmadát is a civiltörvény elfogadásakor.

A legismertebb mérgezési esetek

- Alekszandr Litvinyenkot, az FSZB korábbi ügynökét 2006-ban, polónium izotóppal öltek meg Londonban a Kreml bérgyilkosai
- Szergejt Szkripál volt orosz hírszerzőt lányával együtt próbálták a novicsok nevű méreggel eltenni láb alól brit földön. A mérgezési kísérletet FSZB ügynökök hajtották végre. Mindketten túlélték a merényletet, de hosszú ideig válságos volt állapotuk.
- Az USA-ban élő Vlagyimir Kara Mirza orosz ellenzékit kétszer – 2015-ben, majd 2017-ben mérgezték meg, amikor hazatért Oroszországba. - Viktor Kalasnyikov orosz oknyomozó újságíró és felesége 2010-ben került kórházba Berlinben higanymérgezés gyanújával.

A belarusz helyzethez is köze lehet az ukrán emberrablási kísérletnek

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.20. 15:25
Képünk illusztráció
Fotó: BORIS ROESSLER / AFP
Szakadár katonai parancsnokot akartak kicsempésztetni Moszkva közeléből, nem sokkal a minszki orosz zsoldosok botránya után.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sikertelen kísérletet tett arra, hogy Moszkva közelében orosz bűnözőkkel elraboltassa és kicsempésztesse Oroszországból a délkelet-ukrajnai szakadárok egyik katonai parancsnokát – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). Az ügyben hét orosz állampolgárt őrizetbe vettek, egy szervezett bűnözői csoport tagjairól van szó. Az FSZB nem nevezte meg az emberrablási kísérlet célpontját, csak annyit közölt, hogy a bűnözők július 30-án egy ingatlanvásárlás címén jelentkeztek a károsultnál, akit Moszkva megyében egy gépkocsiban elektromos sokkolóval megpróbáltak elkábítani. A célszemély azonban ellenállt és sikerült megszöknie.

200 százezer dolláros megbízás

Az FSZB szerint a műveletet irányítója az SZBU kémelhárításának vezetője, Olekszandr Rusznak és a részleg 5. osztályának parancsnoka, Olekszadr Poklad, koordinátora pedig az ukrán állampolgárságú Andrij Bajdala (fedőneve: Svéd) és Ihor Miscsenko volt. A donyecki szakadár köztársaságban Bajdalát több sikeres és meghiúsított merénylet, egyebek között a terület egykori vezetője, Alekszandr Zaharcsenko meggyilkolásának megszervezőjeként tartják számon. Az FSZB szerint Bajdala és Miscsenko 200 ezer dollárt ígért az emberrablásért a T. Makarov és M. Pizin által irányított orosz bűnözői csoportnak, amelynek 50 ezer dollárt előlegként ki is fizettek. Az orosz titkosszolgálat szerint a bűnözők orosz állampolgárokat figyeltek meg, és a donyecki szakadár köztársaság területén feladatokat hajtottak végre az SZBU megbíztatásából. A művelet idejére az ukrán hatóságok Bajdalát tiltott fegyvertartás címén színleg őrizetbe vették.

Kusza orosz világ

Az ügy pikantériája, hogy az FSZB által bejelentett emberrablási kísérlet leleplezését megelőző napokban Ukrajnában botrány robbant ki a Minszk környékén július végén őrizetbe vett 33 orosz „zsoldos” ügyében. Az ukrán sajtóban megjelent értesülések és hangfelvételek szerint a csoportban 28 olyan ember volt, aki a szakadárok oldalán harcolt a 2014-ben kirobban kelet-ukrajnai konfliktusban.          A 33 orosz útlevéllel utazó férfit július 29-én vették őrizetbe egy Minszk környéki szanatóriumban. Fehérorosz részről előbb a Wagner orosz zsoldoscsoport tagjainak, majd katonáknak minősítették, és rendzavarások előkészítésével vádolták meg őket. Augusztus 7-én, két nappal a fehérorosz elnökválasztás előtt az orosz sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy az elfogott csoport Minszken keresztül való tranzitálását vélhetően az ukrán titkosszolgálat szervezte meg. A két elnök, Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka még aznap telefonon beszélt egymással. Ezután 32 őrizetest augusztus 14-én kiadtak az orosz hatóságoknak, egyikük pedig, aki kettős állampolgársággal rendelkezett, Fehéroroszországban maradt. Az ukrán főügyészség ezt megelőzően igényt jelentett be csoport 28 tagjának kiadatására.

Zaev visszatér és albán kormányfő is lesz

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.08.20. 14:45

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
Az albán kisebbségi pártokkal tető alá hozott koalíciós egyezmény részeként vállalta, hogy a ciklus utolsó 100 napjára átadja a miniszterelnökséget egy albán nemzetiségű politikusnak.
Több mint egy hónappal a parlamenti választások után eldőlt, hogy a Nyugat-barát Zoran Zaev térhet vissza a kormányfői székbe. Az ambiciózus szociáldemokrata politikus, aki 2018-ban megkötötte Görögországgal a három évtizedes névvitát lezáró Preszpa-megállapodást, ezúttal is történelmi jelentőségűt alkotott: az albán kisebbségi pártokkal tető alá hozott koalíciós egyezmény részeként vállalta, hogy a ciklus utolsó 100 napjára átadja a miniszterelnökséget egy albán nemzetiségű politikusnak. Mindez komoly áttörés a gyakran hátrányosan megkülönböztetett népcsoport számára, amely Észak-Macedónia 2 milliós lakosságának nagyjából egyharmadát teszi ki. A gesztus nem Zaev jószándékának köszönhető, hanem annak, hogy kompromisszumra kényszerült: a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) vezette blokk csak paraszthajszállal nyert a júliusra előrehozott választáson, ezért a kormányzáshoz mindenképpen partnerekre volt szükség, a párt korábbi szövetségese, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) pedig ragaszkodott ahhoz, hogy a miniszterelnök albán legyen. A DUI erős alkupozícióját mutatja, hogy a külügyi tárcát is megkapták. A koalícióhoz az Albán Demokrata Pártnak (PDSH) egyetlen képviselője is csatlakozott, és a Balkan Insight szerint nem kizárt, hogy Zaev további pártokat is megpróbál maga mögé állítani, hiszen a jelenlegi megállapodás csak egy rendkívül szűk - alig négyfős - többséget biztosít neki a 120 tagú parlamentben. Annyi mindenesetre biztos, hogy a korrupcióért elítélt, de Magyarországra szökött Nikola Gruevszki-féle nacionalista VMRO-DPMNE továbbra is ellenzékből sóvároghat a hatalomba való visszatérés után.
Zoran Zaevnek bizonyos szempontból könnyű dolga van, hiszen már az előző ciklusban sikerült irányba állítania Észak-Macedóniát. A Preszpa-megállapodással anno hatalmas kockázatot vállalt, de számítása bejött, hiszen ezzel megalapozta hazája európai és transzatlanti integrációját. Pedig a görögökkel való kiegyezés eleinte felemás eredményeket hozott - megnyitotta az ugyan utat a NATO-ba, ám az EU-integráció akadályokba ütközött. Októberben Franciaország megakadályozta a csatlakozási tárgyalások megkezdését, az elutasítás miatt csalódott Zaev ezért előrehozott választásokat kezdeményezett, majd januárban le is mondott a kormányfői posztról. A brüsszeli folyamatok azonban neki kedveztek: a bővítési folyamat reformja megváltoztatta Franciaország attitűdjét és ennek eredményeként márciusban a tagállami vezetők áldásukat adták a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Észak-Macedóniával. A nyugat-balkáni ország ugyanebben a hónapban 30. tagállamként belépett az észak-atlanti szövetség kötelékébe. Az uniós felvétel még messze van, de Zaev lehetőséget kapott arra, hogy a szükséges reformok végrehajtásával tovább egyengesse az utat Észak-Macedónia csatlakozásához. A régi-új kormányfőnek rövid távon azonban a koronavírus-járvány jelentette kihívásokkal kell megbirkóznia. Habár Észak-Macedóniának eleinte sikerült visszafogni a pandémiát, a júniusi újranyitással azonban a napi esetszámok száz fölé ugrottak és a betegség terjedését azóta sem sikerült visszaszorítani.