Előfizetés

Koronavírus: negyvenezer emberen tesztelik az orosz vakcinát

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.21. 13:13

Fotó: AFP/Sputnik
Elkezdődik az orosz egészségügyi dolgozók és a veszélyeztetett csoportok önkéntes alapon történő oltása is.
Jövő héten 40 ezer ember bevonásával kezdődik meg a Szputnyik V elnevezésű első orosz vakcina klinikai tesztelésének „posztregisztrációs” szakasza, ezzel párhuzamosan pedig az orosz egészségügyi dolgozók és a veszélyeztetett csoportok önkéntes alapon történő oltása is – jelentette be Kirill Dmitrijev, a koronavírus elleni orosz oltóanyag kidolgozását finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója a pénteki orosz lapok szerint. Dmitrjev szerint a randomizált, a placebokontrollos klinikai vizsgálatokat is magában foglaló tesztelés de facto harmadik fázisa teljes mértékben megfelel majd a nemzetközi előírásoknak. Elmondta, hogy a munkálatokba konzulensként nagy nyugati szervezeteket is bevonnak. A vezérigazgató közölte, hogy
a Szputnyik V tesztelése más országokban – az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában, a Fülöp-szigeteken, Indiában és Brazíliában – augusztus végén vagy szeptember elején kezdődhet.

Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter az Interfax hírügynökség szerint bejelentette, hogy hazája kétezer dózist kap az orosz vakcinából klinikai kipróbálásra. Mexikóban ezen felül két kínai, egy amerikai és egy brit-francia oltóanyagot is tesztelnek. Oroszországban
az elmúlt egy nap alatt 4870-nel 946 976-ra emelkedett az igazolt Covid-19-fertőzéses esetek száma a pénteken közölt hivatalos adatok szerint.

Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma immár hatodik napja nem érte el az ötezret, ami azt jelenti, hogy a járvány terjedésének üteme az április végi szintre csökkent. A pénteken közzétett hivatalos adatok 0,5 százalékos növekedést jelentenek. Az új esetek 26,5 százaléka tünetmentes. Oroszország a negyedik helyen áll a világon a kimutatott koronavírus-fertőzések számát tekintve az Egyesült Államok (5 575 323), Brazília (3 501 957) és India (2 905 825) után. Az aktív esetek száma 1037-tel 169 457-re csökkent. A halálozások száma 90-nel 16 189-re, a gyógyultaké pedig 5817-tel 761 330-ra emelkedett. Az országban a járvány kezdete óta több mint 33,8 millió, az elmúlt nap folyamán pedig mintegy 304 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 222 304 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

Folytatódtak, de áttörést nem hoztak a Brexit-tárgyalások

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.08.21. 12:34

Fotó: ANDREW PARSONS / AFP
Michel Barnier uniós főtárgyaló „csalódottnak” nevezte magát a lassú előrehaladás miatt.
Kevesen vártak áttörést az Egyesült Királyság és az Európai Unió között szerdán újrakezdődött és egy pénteki reggelivel befejeződött alkudozástól. Hírek szerint a tárgyalások hetedik, ezúttal Brüsszelben tartott rundója az immár szokásossá vált gourmet vacsorával indított a két csoport vezetője, a brit David Frost és brüsszeli megfelelője, Michel Barnier francia EU-főtárgyaló között. A brit team nagyjából ötven főből állt. A megszokott dinamika alapján politikai megfigyelők arra számítottak, és ebben nem is csalódtak, hogy az eszmecsere ezúttal is annak kijelentésével végződik, hogy a nézeteltérések változatlanul fennállnak. Barnier „csalódottnak” mondta magát, amiért a két fél nem a remélt sebességgel halad a közös cél felé. A brit szakértők legalább annyi elégtételt érezhetnek, hogy a szigetországba visszatérve felmentést kapnak a múlt hét végén a Franciaországból, Belgiumból és Máltáról beutazókra kiterjesztett kéthetes karanténba. A brit sajtó, köztük a The Times napilap szerint a megállapodás egyik akadálya az lehet, hogy Brüsszel nem hajlandó széleskörű hozzáférést nyújtani a brit teherszállító ipar számára Európába, miután a Bizottság „alapvetően kiegyensúlyozatlannak” ítélte meg a brit megközelítést. Michel Barnier nyilvánosan kifogásolta, hogy a szállítmányozás is azon területek közé tartozik, ahol az Egyesült Királyság „szívesen használná ki az egységes piaccal járó előnyöket”. A december 31-én lezáruló átmeneti állapotot követő együttműködésről szóló megállapodást veszélyezteti, hogy az EU nem támogatja a vállalatoknak nyújtott állami támogatást. Ez a kérdés értelemszerűen különösen kiéleződött a koronavírus-válság idején, amikor London számos nagyvonalú gesztussal sietett a csőd felé araszoló vállalatok és dolgozóik segítségére, ami Brüsszel számára elfogadhatatlan. Nagy-Britannia számára a tiltakozás újabb éles emlékeztetés arra, miért csapja be maga mögött az EU ajtaját. Nem szereti, ha beleszólnak a dolgába és egy olyan rendszerbe próbálják belekényszeríteni, ami neki nem smakkol. Az EU viszont attól tart, hogy brit vállalkozások és üzemek versenyelőnybe kerülnek a kontinensen székelő társaikkal szemben. 
David Frost brit tárgyalóbiztos még a legutóbbi tárgyalási forduló után hangoztatta, hogy kész az engedményre, elfogadja az egy átfogó struktúrába kényszerített egyezmény tervét. Európa „hálából” kész elfogadni a brit követelést, hogy az Európai Bíróság ne játszhasson szerepet brit ügyekben. Frost nemrégiben még elképzelhetőnek tartotta, hogy akár már szeptemberben egymás tenyerébe csaphatnak a sokat szenvedő tárgyalók, most azonban attól tart, kifutnak az időből. Az EU a héten ismét leszögezte, hogy „októberben nyílik az utolsó esély a megegyezésre”. A folyamat felgyorsítása érdekében a britek egy jogi szövegtervezetet nyújtottak át, amely összefoglalja azokat a területeket, melyekről már egyetértés alakult ki. Ez a vázlat a Daily Express ismeretei szerint arra koncentrál, hogy a december végén lejáró átmeneti időszak után „eliminálni lehessen” a legtöbb vámot és kvótát. Michel Barnier visszautasította az ajánlatot, változatlanul ragaszkodva ahhoz, hogy először az olyan kényes területeken kell tényleges előrehaladást elérni, mint a halászati jogok és az egyenlő versenyfeltételek. Brüsszel elvetette egy migrációs szerződés ötletét is, melynek szellemében a szigetország visszaküldhetné az illegális bevándorlókat abba az európai országba, ahol először nyújtották be jelentkezésüket politikai menekült státuszra. Boris Johnson e héten Skóciában tölti nyári szabadságát, nyilván ezzel is megpróbálva néhány jó pontot szerezni a függetlenség felé araszoló északi tartományban. A kormányfő számára égetően fontos, hogy az EU-ból való tényleges kilépés rendezett formában valósuljon meg. A koronavírus-válság kezelése folyamán elkövetett súlyos hibák, az idősotthonokban történt tragédiák, Európa legmagasabb halálozási száma, a következetlen karanténozási, szociális távolságtartási, szájmaszkviselési és egyéb nehezen követhető szabályok, majd a múlt és ezen a héten kirobbant vizsgabotrány egyre inkább aláásták Johnson és csapata tekintélyét. Egy alkalmatlannak látszó kormány, különösen, ha Sir Keir Starmer vezetésével a Munkáspárt vonzó alternatívának bizonyul, hamar elveszítheti a szavazók, sőt a tory képviselők bizalmát.

Az EU felszólította Fehéroroszországot, hogy ne indítson büntetőeljárást az ellenzéki testület ellen

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.21. 12:31
Makszim Znak, a koordinációs tanács tagja sajtótájékoztatót tart
Fotó: Viktor Tolochko / AFP
„A koordinációs tanács, amely a fehérorosz társadalom minden tagját képviseli, kifejezte tárgyalási szándékát, amelyre válaszul a hatóságok büntetőeljárást indítottak ellenük. Ez azt bizonyítja, hogy a hivatalos szervek ismét a politikai megfélemlítés eszközeihez folyamodtak” – közölte az unió külügyi szolgálatának szóvivője.
Az Európai Unió felszólította pénteken a fehérorosz hatóságokat, hogy ne indítsanak büntetőeljárást az új ellenzéki testület ellen. Az unió külügyi szolgálatának szóvivője, Nabila Massrali kijelentette, hogy büntetőjogi felelősségre vonás helyett a feleknek párbeszédet kell folytatniuk arról, hogyan lehet a válságot békés úton megoldani.
„A koordinációs tanács, amely a fehérorosz társadalom minden tagját képviseli, kifejezte tárgyalási szándékát, amelyre válaszul a hatóságok büntetőeljárást indítottak ellenük. Ez azt bizonyítja, hogy a hivatalos szervek ismét a politikai megfélemlítés eszközeihez folyamodtak”

– emelte ki a szóvivő.

A tanács alakulóülése
Fotó: SERGEI GAPON / AFP
A fehérorosz hatóságok csütörtökön büntetőjogi eljárást indítottak a szóban forgó új ellenzéki testület, a koordinációs tanács ellen a hatalom megszerzésére tett illegális kísérlet vádjával. A kedden létrehozott koordinációs tanács célja, hogy tárgyalásos úton megegyezzen a kormánnyal a hatalom átadásáról. Több tucat tagja között értelmiségiek és politikusok is megtalálhatók, például Szvetlana Tyihanovszkaja ellenzéki elnökjelölt, aki Litvániába menekült. Fehéroroszország posztszovjet történetének legjelentősebb politikai válságát éli, másfél hete folyamatosak a tízezreket vonzó megmozdulások. A tüntetők szerint Alekszandr Lukasenko elnök elcsalta az augusztus 9-én tartott elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80,1 százalékát kapta. A 65 éves Lukasenko 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el.