Előfizetés

Ellenzéki alku: nem csodafegyver

M. László Ferenc
Publikálás dátuma
2020.08.22. 06:20

Fotó: Népszava
A nemrég bejelentett ellenzéki stratégia mögött van kalkulus, de a győzelemhez ez nem elég. Ahhoz politikai innováció, népszerű jelöltek és népszerű pártok kellenének.
Ha csak a matek számítana 2022-ben, akkor az öt ellenzéki párt múlt heti megállapodása – azaz, hogy a 106 egyéni választókerületben nem indítanak egymással szemben jelöltet – alkalmas lenne arra, hogy megszüntessék a Fidesz kétharmadát.
A 2018-as eredményeket alapul vevő számításaink szerint ugyanis két évvel ezelőtt 52 olyan körzet volt, ahol a múlt heti megállapodást aláíró pártok (Jobbik, MSZP-Párbeszéd, DK, Momentum, LMP) indulói együtt több voksot szereztek, mint a kormánypártok jelöltjei. Ha legalább ezt hozni tudják 2022-ben is, akkor 37-tel több egyéni győzelmet könyvelhetnek el, mint 2018-ban, Budapestet például teljesen be tudnák húzni.  Ha ezen felül a billegő választókerületeket is megnyerik két év múlva, megszorongathatják a Fideszt, de a győzelmet önmagában ez nem garantálja. Az öt párt népszerűsége jelenleg együtt sem elegendő ahhoz, hogy begyűjtsék a kellő mennyiségű listás helyet és megszerezzék a kormánytöbbséghez szükséges 100 képviselői mandátumot.

Az ellenzéki pártok 2018-ban csak 15 kerületet tudtak meghódítani, mert nagyon kevés olyan hely akadt, ahol visszaléptek az esélyesebb kihívó javára, márpedig így a 3-5 induló megosztotta a Fideszt leváltani akaró szavazótábort. A kormánypártok újabb kétharmados parlamenti többségét eredményező választás után pedig hónapokig eltartott az adok-kapok az ellenzéki szervezetek között: egymásra kenték a felelősséget, amiért a nyerhető körzetek végül elestek.  
Mint a Political Capital választási szakértője, László Róbert a Népszavának korábban elmondta: minimum a második forduló eltörlése, azaz 2011 óta tudható, hogy az új törvény kikényszeríti „az egy az egy ellen” indulást. Azaz a Fidesz eleve úgy alkotta meg a jogszabályt, hogy rájátszott az ellenzék megosztottságára. Sőt, a kormánypárt stratégiája már 2009 óta nyilvános. Orbán Viktor a 11 évvel ezelőtti kötcsei találkozón fogalmazta meg a „centrális erőtér” gondolatát: az a cél, hogy a nagy és monolit Fidesz-KDNP-vel szemben csak kis és közepes, egyedül nyerni nem képes pártok jelöltjei álljanak ki. Az ellenzéki pártoknak viszont ennyi idő kellett, hogy leessen a tantusz. Az egyik legismertebb eset 2018-ban Kocsis Mátéé volt: a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője úgy tudott nyerni Józsefvárosban alig több, mint 40 százalékkal, hogy a második és a harmadik helyen végzett DK-s és jobbikos politikus együtt 2,1 ezer vokssal kapott többet nála. De legyőzhető lett volna a szintén Budapesten indult Gulyás Gergely és Varga Mihály is, ha legalább a második és a harmadik helyet megcsípő jelölt összefog. Ezzel a kockázattal még a Fidesz elnöksége is számolt, hiszen mindhármójukat befutó helyre tette az országos listán, nehogy kiessenek a parlamentből. A fővárosban egyébként hat nyerhető körzetet veszített az ellenzék úgy, hogy pontosan tudták két évvel ezelőtt is, mik a játékszabályok. Az 52 nyerhető kerületen felül ráadásul találtunk 7 olyan billegő körzetet, ahol a Fidesz-KDNP politikusai 2018-ban 50 százalék alatt végeztek, azaz kevesebbet kaptak, mint a többi jelölt összesen. Ám itt még akkor is nyerni tudtak volna a fideszesek, ha a múlt heti bejelentést tevő pártok csak egy embert indítanak. Ennek részben az az oka, hogy ebben a hét választókerületben a kamupártok tovább fragmentálták a szavazótáborokat.  Ezen felül akad 15 olyan körzet, ahol a Fidesz jelöltje megszerezte az abszolút többséget, de kevéssel ment 50 százalék felé. Ezekben a kerületekben csak akkor van esélye a közös ellenzéki nomináltnak, ha erős a kormányváltó hangulat – ám ennek most még semmi jele nincs. Végül volt 32 olyan választókerület, ahol a Fidesz-KDNP jelöltjei masszív, 53 százalék feletti, esetenként több mint 60 százalékos többséget kaptak. Ezek a körzetek több ciklus óta jobboldaliak, így ezeket 2022-ben is könnyedén megtarthatják. Nehezítheti a megfelelő közös nomináltak megtalálását, ha a pártok ragaszkodnak a külön listákhoz: a szabályok szerint ilyenkor 27 egyéni jelöltet mindenképpen állítaniuk kell. Ha öt lista lesz, akkor minimum 27 helyen mindenképpen egymás ellen indulnának – azaz megszegnék a múlt heti megállapodást. A különféle pártnyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy közös névsor nem lesz, de azt sem kockáztatják, hogy ötöt állítsanak össze. Arra lehet számítani, hogy az egyes pártok összefogásából végül két lista lesz. Ugyanakkor a közös listán jobban érvényesülnének a vesztes egyéni jelöltek után járó töredékszavazatok, de az egyes felmérések azt mutatják, hogy kevesebben szavaznának egy olyan listára, amin egymás mellett található Gyurcsány Ferenc DK-s, Fekete-Győr András momentumos és Jakab Péter jobbikos elnök. Tehát hiába jó matematikailag a közös lista, politikailag nem feltétlenül hasznos.   Ha két lista lesz, kérdés, melyiken lesz rajta a közös miniszterelnök-jelölt, aki elég népszerű kellene legyen ahhoz, hogy húzni tudja maga után a teljes ellenzéket. Ugyanis jelenleg rendíthetetlen a Fidesz népszerűsége: a Publicus májusi felmérése szerint a biztos szavazók körében 50 százalék. Jelen állás szerint a Fidesz-KDNP listán tarolni fog, akár 50-55 mandátumnál is többet tudna behúzni az egyénieken felül. A 106 körzetben való közös indulásról szóló elvi megállapodásnak ugyanis az a hátránya, ami az előnye: ha jóval több egyéni kerületet nyer az ellenzék, mint 2018-ban, akkor a vesztesek után járó több millió töredékszavazat egy részét elveszítik – azok a Fidesz listáját gyarapítják. Magyarán nem elég jól matekozni, a közvélemény-kutatásokat, majd a választást is meg kell nyerni.

Ravasz trükk

A hét „billegő” választókerületben induló miniszervezetek zöme kamupárt volt: csak a Fidesz által elérhetővé tett állami támogatásokra hajtottak, és olyan néven indultak (például Demokrata Párt, Összefogás, Kell az összefogás Párt), amely pár ezer ellenzéki választót megtévesztett. Számos választókerületben a jelöltjeik úgy szedték össze az induláshoz szükséges 500 aláírást, hogy végül ennél jóval kevesebb voksot szereztek. Azóta több esetben kiderült, hogy egy másik jelölőszervezet aláírásgyűjtő íveiről másolták át, azaz hamisították a szignókat. Volt olyan választópolgár – az Index januári cikke szerint – , akinek 19 kamupárt élt vissza a nevével, ám a rendőrség megszüntette a nyomozást azzal az indoklással, nem lehet bizonyítani, hogy "a gyanúsított személyek tudata ténylegesen átfogta”, mit tettek. Összesen 2,5 milliárdnyi közpénz került olyan pártokhoz, amelyek még az egy százalékot sem érték el – ennek a pénznek a jórészét nem sikerült behajtani. Nem beszélve azokról a régebb óta létező pártokról (MIÉP, Munkáspárt), amelyek jó ideje a Fidesz politikájával értenek egyet, de valamelyest hatni tudnak a Jobbik vagy a baloldal voksolóira. A MIÉP listája 2018-ban végül 0,15, a Munkáspárté 0, 27 százalékot kapott országosan, de akadt olyan választókerület, ahol a "zavarórepülésük" sikeres volt, megtévesztettek szavazókat. 2022 egyik feladványa az ellenzék számára az lesz, hogyan "tanítják" a választóikat. Orbánék 2010-ben már erre építették a kampányukat: „csak a Fidesz” – így szólt a szlogen, nehogy választóik egyéniben vagy listán átszavazzanak a Jobbikra.  A Fidesznek nemcsak a kamupártok helyzetbe hozása, a két forduló megszüntetése, a választókerületek átrajzolása, a pártok támogatásának járványra való hivatkozással való csökkentése volt az egyetlen trükkje. Tavaly decemberben elfogadták azt a törvénymódosítást, ami többek között nehezíti a frakciók szétválását, így az ellenzéki pártoknak igencsak át kell gondolniuk, hogy kivel alakítanak listát, hiszen bejutásuk után 4 évig össze lesznek zárva. 

A legfőbb probléma a káderhiány

A teljes összefogás ellenzéken belüli kritikusai szerint az egyes pártok szavazói nem adhatók össze. Azaz bizonyos ellenzéki politikusok taszítják a többi NER-ellenes párt szavazóit. Ennek viszont ellentmond a tavalyi helyhatósági voksoláson szerzett eredmény: sok helyen még a DK-s választók is átszavaztak a jobbikos jelöltekre, azaz a választók is kitanulták már a rendszer működését. Számít persze a jelölt helyi ismertsége, nem véletlen, hogy 2018-ban sok ellenzéki induló arányaiban több szavazatot kapott, mint a pártja listán. Márpedig a Jobbikot több olyan politikus is elhagyta, aki két évvel ezelőtt a második helyen végzett a Fidesz mögött (és a többi ellenzéki jelölt előtt): Vona Gábor Gyöngyösön, Mirkóczky Ádám Egerben, Fülöp Erik Nyíregyházán indult két éve, ők ma nem tagjai a pártnak. A 2018-ban relatíve jól teljesítő DK-s Gy. Németh Erzsébet vagy Niedermüller Péter például önkormányzati politikus lett, ami összeférhetetlen a parlamenti mandátummal. De már két évvel ezelőtt is gondot okozott a pártoknak, kit indítsanak bizonyos kerületekben: kisebb vitát okozott, amikor a DK Szentesen jelölte a Budapesten élő Eörsi Mátyás egykori SZDSZ-es politikust. A pártok káderhiányát a leginkább illusztráló adat, hogy a 2019-es európai parlamenti voksoláson – a Political Capital számításai szerint – a szavazókörök 24 százalékában egyáltalán nem volt a választás tisztaságát ellenőrző ellenzéki delegált.  

Besokallt orvosok: tömeges leszerelés csata előtt

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.08.22. 06:00

Fotó: kormany.hu/Árvai Károly / MTI
Tavaly május óta 122,4 ezerről 115,9 ezerre csökkent az egészségügyi alkalmazottak száma. Meggyengült egészségügy áll szemben a járvány következő hullámával.
– Ez a hat és félezer alkalmazott egészen biztosan hiányzik az ellátásból – mondta lapunknak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, aki szerint az érintettek döntően a legutóbbi hónapokban hagyták el az egészségügyet. Korábban is nagyon kevés volt a szakember, az intenzív ellátásban különösen nagy terhelés alatt dolgoztak. A szakszervezeti vezető nem tudta megmondani, hogy pontosan mi okozta a mostani példátlan létszámcsökkenést. Azt viszont hangsúlyozta, hogy a járvány második hullámában – ha megint több lesz a megbetegedés – , ez nagyon súlyos helyzeteket teremthet. Az elmúlt hónapokban több olyan folyamat is zajlott, amelyek előidézhették a személyi állomány zsugorodását. Az ellátórendszer a visszarendeződés óta is csökkent kapacitással működik. A kórházak kevesebb ágyra engednek betegeket, így kevesebb alkalmazott is elegendő. A KSH legfrissebb adatai szerint az aktív ágyaknak még mindig csak alig több mint a fele (53,3 százaléka) van szolgálatban. Tavaly ilyenkor az ágyak kétharmadán (68,4 százalékán) feküdt beteg. Szintén kevesen kerültek vissza a krónikus férőhelyekre, ezeknek 85 százaléka volt foglalt az előző évben, míg most csak a felük (52,5 százalék). Sok egészségügyi dolgozónak okozott 20-30 százalékos bevételcsökkenést a járvány elleni védekezés, a veszélyhelyzet idején ugyanis átmenetileg megszűntek a megélhetésüket biztosító kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek. Az egészségügyi szakdolgozók felének-kétharmadának, az orvosok közül szinte mindenkinek van „békeidőben” másod-, harmadállása. A normális heti 40 óra helyett 60-at, sőt, ügyeletekkel együtt még többet is dolgoznak az orvosok, nővérek, szakdolgozók, hogy megéljenek. A veszélyhelyzet kihirdetésekor az egészségügyben azonnal megtiltották a külföldön vagy itthon végzett plusz munkát. Egyes intézményvezetők azért sem engedték a másodállást saját alkalmazottaiknak, hogy legyen elég hadra fogható ember, ha az ellátórendszer mégis túlterhelődne. Voltak, akik azért tiltották a másodállást, nehogy behurcolják a dolgozók máshonnan az intézménybe a vírust. 
Az első hullám idején bekövetkezett szakemberveszteség egy jelentős részét a nyugdíj mellett dolgozó egyészségügyiek kiesése okozhatta. Őket az egészségpolitika bizonytalanságai kifejezetten próbára tették. Előbb a saját védelmükben tiltották meg nekik, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek betegekkel. Emiatt sok helyen egyszerűen elküldték őket az állásukból, mások távkonzultációs feladatokat kaptak, ám volt olyan munkáltató, amelyik az intézkedés nyomán 100-200 ezer forinttal csökkentette egy-egy orvos korábbi bérét. Utóbb lehetővé tették, hogy saját felelősségükre megint munkába állhassanak. Ám az érintettek sokszor megalázónak érezték, ahogy bántak velük, tapasztalatok szerint az orvosok harmada nem is ment vissza korábbi állásába dolgozni. Nemcsak a nyugdíjas korúak panaszkodtak a körülmények, a fentről jött utasítások miatt. Többeknek azért mehetett el a kedvük attól, hogy a „fronton” szolgáljanak a járvány idején, mert bármit is harsogott a propaganda, az egészségügyben dolgozók nem érezhették úgy, hogy megvédi őket a kormányzat. A védőeszközökhöz hosszú hónapokig alig vagy egyáltalán nem jutottak hozzá. A háziorvosok, a kórházban dolgozók gyakran panaszkodtak ezek hiányára. Például a vírusfertőzés szempontjából az egyik legkockázatosabb területen dolgozó alapellátó fogorvosok még augusztusban is arról számoltak be, hogy nehezen és csak nagyon drágán tudják beszerezni a kezeléseknél nélkülözhetetlen maszkokat, fertőtlenítőszereket. Az egészségügyiek veszélyezettségét jelzik a nemzetközi adatok is: 15-20 százalékuk fertőződött meg a járvány alatt. Ennek ellenére nálunk nem is tesztelték őket módszeresen. Nehéznek ígérkezik a második hullám a szociális ágazatban is. Soós Adrianna szerint ott ugyanis 13 ezerrel apadt az alkalmazottak száma. Ez azért is aggasztó, mert a szociális gondozók anyagi helyzete rosszabb, mint az egészségügyi dolgozóké, „legalább százezer forinttal alacsonyabb a keresetük”, és a központi egyszeri 500 ezer forintos jutalomból is kimaradtak.

Emmi: Az új fertőzöttek döntő többsége importált vírus miatt lett beteg

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.21. 21:58

Fotó: Béres Márton / Népszava
A minisztérium elárulta, hogy hány fő hurcolta be külföldről az országba a vírust július óta.
Az ATV rákérdezett az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, hogy mire alapozzák, hogy külföldről behozott vírus okozza a fertőzöttek számának emelkedését.
„Az eddig feldolgozott és jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján 2020. július 1-től 168 fő esetében állapítható meg, hogy külföldről hurcolta be a vírust, mert ezek a személyek a megbetegedés előtt, a lappangási időben külföldön tartózkodtak”

– válaszolta az Emmi.

A minisztérium közölte, hogy miután egy fertőzött átlagban 8-10 embernek adja tovább a vírust, ezért nagy biztonsággal kijelenthető, hogy az új fertőzöttek döntő többsége importált vírus miatt lett beteg. 
„A fertőzések átadásában az is szerepet játszott, hogy többen, akik ugyan észlelték magukon a tüneteket, nem vették azt elég komolyan, és ennek ellenére elmentek kisebb-nagyobb családi, baráti összejövetelekre, ahol másokat is megfertőztek”

- írta a tárca.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerda délutáni kormányinfón jelentette be, hogy a kormány azt kéri, szeptembertől senki ne tervezzen külföldi utazást. Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában ezt megerősítve kijelentette, hogy szeptember elsejétől az eddiginél szigorúbb járványügyi intézkedések jönnek, ezért aki látni szeretné még a tengert, most nézze meg.