Törlesztési hullámvasút: nem minden hiteles nyert az alapkamat csökkentésén

Több ezer forinttal is változhatott az elmúlt hónapok piaci folyamatai miatt a változó kamatozású hitelek havi részlete. A terhek nem minden esetben csökkentek.

Négy év után kétszer is alapkamatot csökkentett a nyáron a Magyar Nemzeti Bank – előbb 0,75 majd 0,6 százalékra vitték le az addigi 0,9 százalékos irányadó rátát –, ez pedig hatással volt a változó kamatozású hitelek törlesztőrészletére is. Az újonnan felvett kölcsönök között ugyan mára már elenyészővé vált az ilyen hitelek aránya, a korábbi jelzálogkölcsönök fele azonban még mindig változó kamatozású; ide tartozik például az öt évvel ezelőtt forintosított devizahitelek többsége is.

Az ilyen hitelek kondícióit bizonyos időközönként – 3, 6 vagy 12 havonta – újraszámolják az aktuális pénzügyi környezettől függően.

Az alapkamatvágás azonban korántsem jelentette a terhek csökkenését az összes ilyen kölcsönnél. Hogy mekkora havi összegeket kell most – vagy a moratórium esetén januártól - fizetni a banknak, az leginkább attól függ: az adós mikor vette föl a hitelét, és milyen kamatperiódussal. Az alapkamatcsökkentés most azoknak kedvezett, akiknek mostanában van a 3 hónapos kamatperiódusuk fordulója: esetükben a törlesztő kisebb lett. A 6 vagy 12 havi hitelek esetében viszont most magasabb a havi részlet, mint az előző, fél évvel vagy egy évvel ezelőtti fordulókor volt – derül ki a Bank360 lapunk számára készített példaszámításából.

A rövid kamatperiódusú hitelek kamatozását a BUBOR befolyásolja: ez az a kamatszint, amelyen a bankok hiteleznek egymásnak rövid távon. Ez lekövette most az alapkamat csökkenést – azzal azonos értéket vett fel -, de még így is magasabb, mint az év elején. Áprilisban ugyanis a jegybank - a hazai piac likviditásának szabályozására - aktivizálta az egyhetes betéti eszközét, aminek hatására rögtön 80 százalékkal, 1,1-1,2 százalékra ugrottak a bankközi kamatok. Erre 2016 májusa óta nem volt példa.

Ez a hullámzás egy konkrét, augusztus 14-i kamatfordulós példán vizsgálva azt jelenti: akinek 6 hónapos kamatperiódusú hitele van és a bank a február 14-i fordulónapon az akkor érvényes 0,21 százalékos BUBOR-hoz igazította a kamatát, az 6 hónappal később az újabb kamatfordulókor azt láthatja, hogy most 0,7 százalékos értékhez igazítják a törlesztőrészletét. Ha valakinek viszont 3 hónapos BUBOR-hoz kötött hitele van, az jól járt, hiszen a május 14-i 1,1 százalékhoz képest most 0,7 százalékra módosult a referenciamutató – magyarázza Veres Patrik, a Bank360 szakértője.

Egy három éve – a konkrét példánál maradva 2017. augusztus 14-én – 20 évre felvett, 15 millió forintos jelzálogkölcsön esetében 3 havi kamatperiódusnál a fenti folyamatok májushoz képest havi 3 ezer forintos törlesztőrészlet-csökkenést eredményeztek. Az induláskori havi részlethez képest viszont most 4 ezer forinttal többet kell fizetni. A felvételkor ugyanis ezen hitel havi törlesztője 100 157 forint volt, ami az idén májusra 107 321 forintra ugrott, most augusztusban pedig 104 309 forintra csökkent. Egy ugyanekkora összegű, de 6 havonta újraszámolt hitel esetén most havi 104 141 forint a havi törlesztő, míg fél éve 100 522 forintot, az induláskor pedig 104 799 forintot kellett fizetni. Vagyis ez esetben most valamivel kisebb a havi részlet, mint amikor a hitelt fölvette az adós, de magasabb, mint fél éve. A 12 havi kamatperiódusú lakáskölcsön esetében az induló törlesztőrészlet havi 101 244 forint volt, ez tavaly augusztusban 102 676 forintra nőtt, most pedig 104 538 forintot kell fizetni. Ez esetben tehát mind a felvételhez, mind a legutóbbi fordulóhoz képest magasabb a havi törlesztőrészlet.

A fenti példából is látszik, hogy a piaci mozgások jelentős hatással vannak a törlesztőrészletek alakulására. A jegybank régóta szorgalmazza is a korábban felvett, változó kamatozású hitelek rögzítettre váltását, eddig kevés sikerrel. Pedig tavaly mintegy 130 ezer változó kamatozású, még legalább 10 évig törlesztendő hitellel rendelkező ügyfélnek levelet is kiküldettek a bankokkal arról, hogy milyen feltételek mentén lehet egy ilyen kölcsönt rögzítettre váltani. Ezt a lehetőséget pedig minden évben fel fogják ajánlani.

Hogy érdemes-e most fixálni a változó kamatozású hiteleket, az Veres Patrik szerint minden esetben egyéni élethelyzet kérdése, hiszen ez az illető anyagi és mentális kockázattűrő képességétől is függ. Mint fogalmazott: a jövőbe látni nem lehet, de ha az ügyfél tart attól, hogy a későbbiekben emelkednek a kamatok, és nem tudja majd miből fedezni a magasabb törlesztőrészleteket, akkor érdemes utánanézni a fixálási lehetőségeknek és kondícióknak.

A Bank360.hu összehasonlítása szerint jelenleg is elérhetők például szintén változó kamatú, de jóval alacsonyabb kockázatú, 10 éves kamatperiódusú jelzáloghitelek akár 4 százalék alatti teljes hiteldíjmutatóval (THM). A végig fix, 20 éves futamidejű kölcsönök között is vannak olyanok, amelyek THM-e alig haladja meg az 5 százalékot. Azaz sok esetben szinte ugyanannyiba kerül a biztonságosabb hitel, mint egy változó kamatozású kölcsön az induló feltételekkel.