Előfizetés

Média: egy mítosszal kevesebb

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.08.24. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Már a kormánypárt hívei sem igazán hisznek abban, hogy "baloldali médiafölény" van. Igaz, ezért nagy árat fizetett a negyedik hatalmi ág.
Az Index-szerkesztőség szétrobbantása után, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizedik évében a lakosság háromnegyede meg van győződve arról, hogy a Fidesz erőteljesen befolyásolja a hazai média működését – derül ki a Publicus Intézet lapunk számára készített augusztusi reprezentatív közvélemény-kutatásából. A jobboldali politikusok és véleményvezérek által – a médiatermékek döntő többségének felvásárlása után is – sulykolt “baloldali médiafölényben” viszont már nagyon kevesen hisznek: a válaszadók mindössze 6 százaléka gondolja úgy, hogy az ellenzéknek lenne nagyobb ráhatása a negyedik hatalmi ág működésére. Pedig még négy évvel ezelőtt – a Népszabadság beszántása után – is „csak” 67 százalék gondolta, hogy a Fidesz befolyása nagyobb.
Lényeges változás, hogy már a fideszes választók jelentős többsége (58 százaléka) is jelentősnek gondolja a párt befolyását, mindössze 12 százalékuk érzékel baloldali túlsúlyt. A magukat bizonytalannak valló választók 73 százaléka inkább Fidesz-befolyást, 4 százalék baloldali túlsúlyt, 8 pedig pártatlanságot érzékel a médiában. A függetlenséget érzékelők relatív legnagyobb tábora a fideszesek között található, 19 százalékuk gondolja kiegyensúlyozottnak a médiát. Ezzel párhuzamosan romlott a szakma megítélése is: egyre kisebb azoknak az aránya (négy év alatt 16 százalékról 10 százalékra esett), akik úgy vélik: a média nem pártos, kiegyensúlyozottan tevékenykedik. A média függetlenségének megítéléséről sokat elmond, hogy a mérhető támogatottságú ellenzéki pártok szimpatizánsai egyáltalán nem tartják függetlennek a médiumokat: a DK választói 97 százalékos, az MSZP, a Jobbik és a Momentum szavazói pedig egyenesen 100 százalékos Fidesz befolyást érzékelnek. A pártpreferencia erőteljesen hatással van arra, hogy a függetlenségüket még őrző orgánumokat mennyire látják szabadnak a válaszadók. Az ellenzéki szavazók körében 2016-hoz képest tovább olvadt azok aránya (11-ről 6 százalékra), akik szerint a független szerkesztőségek szabadon vagy részben szabadon tudnak működni. Érdekes, hogy a Fidesz támogatói között épp hogy drasztikusan nőtt ez az arány (43-ról 67 százalékra). Pedig van igény szavahihető, szabadon működő sajtóra. A válaszadók túlnyomó többsége (90 százalék, 2016-ban 87 százalék) ugyanis azt mondta a kérdezőbiztosoknak, hogy fontosnak tartja a kormánytól független, szabad média működését, mindössze 8 százalék gondolja azt, hogy ennek nincs jelentősége. A független nyilvánosság ügye tehát az eltelt négy év alatt még fontosabbá vált. Némi eltérés mutatkozik a kormánypárti és az ellenzéki tábor között, ugyanis a Fidesz-szavazók 11 százaléka nem tulajdonít nagy jelentőséget a kormánytól független média létezésének, az ellenzékiek körében ez az arány mindössze 3 százalék. Kedvezőtlen tendencia viszont, hogy a függetlenség ügye legkevésbé a 18-29 éves korosztály számára fontos (80 százalék), ami rosszabb, mint a rendszerváltás előtt szocializálódott 60 év feletti korosztály körében (87 százalék).

Kevesen fizetnének az online hírekért

– Az olvasók nagy része végig sem gondolja, hogy a valódi minőségi hírszolgáltatást nem tudja eltartani a hirdetési piac és mindenképpen szükség van a közönségtől érkező bevételekre akár adomány, akár előfizetési díj formájában – reagált a Publicus Intézet felmérésére Urbán Ágnes, a Mérték Médialemező Műhely közgazdásza. A kutatás ugyanis arra jutott, hogy a lakosság mindössze 17 százaléka hajlandó fizetni az internetes tartalomért, 77 százalék viszont hallani sem akar erről. Ám az első pillantásra meglepő adat jelentős előrelépés ahhoz képest, hogy ma milyen kevesen fizetnek tudatosan az online médiaszolgáltatásokért: a megkérdezettek mindössze egy százaléka mondta azt, hogy már most is előfizető. Ez összefüggésben állhat az elmúlt 20-22 évben kialakult piaci szerkezettel és a médiafogyasztási szokásokkal is. Az ingyenesen is fogható, alapcsomagokba bekerült kereskedelmi tévék, a szintén ingyenes rádiók, illetve a print láb nélküli ingyenes online hírportálok egyszerűen erre szocializálták a fogyasztókat. Márpedig ez a két médiatípus éri el hazánkban a legtöbb nézőt, hallgatót, olvasót. – Magyarországon hagyományosan a televízió az első számú hírforrás, főleg a kereskedelmi csatornák híradói tudnak elérni olyan nézőket, akik egyébként aktívan nem keresik a híreket – hangsúlyozta Urbán Ágnes. Ezt az augusztusi kutatás is alátámasztja: a lakosság 65 százaléka televízióból, 38 százaléka internetes újságokból, 18 százaléka rádióból, 17 százaléka nyomtatott újságokból, illetve 10 százaléka a közösségi médiából tájékozódik a közügyekről. 
„Sajnos a kilencvenes években kialakult üzleti modell biztosította ingyenesség ma már elvárás a fogyasztók nagy tömegei részéről” – mondta Urbán. A szakértő szerint bár az online portálok régóta tisztában vannak az ingyenességre épülő üzleti modell sérülékenységével, az alacsony fizetési hajlandóság miatt nehezen tudnak változtatni ezen. Ugyanakkor van egy másik hátulütője az előfizetés nélkül elérhetetlen portáloknak: bár ez a megoldás jobban garantálja a függetlenséget, mint a politika által befolyásolható reklámpiacból élő üzleti modell, tovább szűkíti a minőségi tartalomhoz hozzájutók körét. S akik nem fizetnek elő, azok lassan már csak a kormánypárti médiumok erősen kozmetikázott híreit, esetleg a kattintásra utazó oldalak kamu cikkeit fogyaszthatják. Ezt árnyalja némileg, hogy a Publicus-kutatás szerint a megkérdezettek 56 százaléka azt mondta, azért nem fizet elő online lapokra, mert máshol, ingyenesen is megtalálja azokat az információkat, amikre kíváncsi. Csak a válaszadók ötöde mondta azt, nem engedheti meg magának, hogy pénzt költsön erre. További 6 százalék hivatkozott arra, hogy megszokta az ingyenességet, illetve 12 százaléknak nem prioritás, hogy híreket olvasson. Azaz, ha tovább csökken a független médiumok száma, illetve kitart ez az olvasói attitűd, nem zárható ki, hogy egyre többen szánják majd rá magukat a fizetésre, hiszen lassan másképp még az alapvető hírekhez sem jutnak hozzá. Mostanáig sok online portál azért választotta a támogatói rendszert, mert ebben nem kell megszabnia az olvasónak, hogy mennyivel járuljon hozzá a működéshez. Így viszont kiszámíthatatlan, hogy mikor mekkora támogatáshoz jutnak. A felmérés során külön megkérdezték azokat, akik hajlandóak lennének fizetni, hogy mennyit szánnak rá. Többségük ezer-kétezer forint közötti összeget (52 százalék), bő negyedük ezer forintnál kisebb havi összeget fizetne. Magasabb, kétezer-ötezer közötti előfizetési díjat már csak 13 százalék választana, azok száma pedig elenyésző, akik ennél is többet költenének.

Van, aki azért átlát a szitán

Sokan gondolják úgy, hogy a főszerkesztő, Dull Szabolcs lemondását a politikai hatalom eszközölte ki: a megkérdezettek 48 százaléka ezen a véleményen van – olvasható a Publicus Intézet témában végzett felmérésében. A legnagyobb hírportál ügyéről egyébként a megkérdezettek 71 százaléka hallott. Ugyanakkor a Fidesz szavazóinál átment az az állítás, amit a botrány idején a párt politikusai harsogtak: ők azt gondolják, Dull Szabolcs baloldali politikusokkal egyeztetve provokálta ki a saját leváltását, annak tudatában, hogy ez a szerkesztőség összeomlásához vezet. S csak minden tizedik fideszes gondolja azt, hogy a hatalom avatkozott be. Ezzel szemben az ellenzéki pártok szimpatizánsai között szinte senki nem tette magáévá ezt az álláspontot. A megkérdezettek 14 százaléka szerint az Index igazgatósága és a szerkesztőség közötti sorozatos félreértések vezettek a stáb felmondásához. Ezt a véleményt leginkább a fideszesek osztják (24 százalékuk), de az ellenzéki választók 12 százaléka is erre a következtetésre jutott. A bizonytalan választók szerint a legvalószínűbb (48 százalékuk), hogy a kormánypárt áll az események mögött. Bár az összes megkérdezett 58 százaléka vélelmez jobb- vagy baloldali politikai befolyást, mindössze az olvasók ötöde tervez felhagyni a portál olvasásával. A felmérés még azelőtt készült, hogy kiderült volna, az új stáb egyik vezetője Balogh Ákos Gergely lesz. Az új főszerkesztő-helyettes sok szálon kötődik a Fideszhez: volt alelnöke és képviselőjelöltje a párt ifjúsági szervezetének, irányította a Fidelitas lapját, főszerkesztette a Mandinert, az ő vállalkozása üzemeltette 2010 és 2014 között az orbanviktor.hu-t. Mint ismert, a főszerkesztő a 2006 előtti Magyar Hírlap vezetője, Szombathy Pál lesz. A másik vezető posztra is a Fidesz közeléből érkezik ember: a hírigazgató Fekete-Szalóky Zoltán lesz, aki eddig az egyik kormányszerv által gründolt lapot, az Országutat szerkesztette. 

Napokig várt a mentőkre egy koronavírusos nő, végül fizetős teszten tudta meg, hogy fertőzött

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.23. 19:27
Képünk illusztráció
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az asszony felháborítónak érzi a hatóságok közötti párbeszéd hiányát, a késlekedés újabb megbetegedésekhez is vezethet.
Előbb csak szimpla vírusos torokgyulladásnak gondolta tüneteit, ám háziorvosa tanácsára koronavírus-tesztet is rendelt az a nő, aki név nélkül mesélt történetéről az RTL Klubnak. Mint elmondta, másfél hete alakultak ki a nem túl erős tünetei, az állami teszt igénylése után viszont csak négy nappal érkezett ki házához egy mentőautó, bármilyen előzetes értesítés nélkül. Addigra már jobban érezte magát, így elment otthonról, és nem találkozott a mentősöktől. Végül magánrendelésen végeztette el a PCR-tesztet: 24 órán belül megkapta az eredményt, és valósággal sokkolta a tudat, hogy ő is koronavírusos lett.
Az asszonyt ezután rögtön megkereste a Nemzeti Népegészségügyi Központ(NNK), és kérték tőle, hogy írja össze kikkel találkozott a betegség kialakulása idején, illetve a tünetek megjelenése előtt két nappal. Már az NNK hívásának napján voltak olyan ismerőseim, akik hozzám hasonlóan karanténba kerültek – mesélte a nyilatkozó. Két nappal később meglepetten szembesült vele: az ajtaján kopogtató rendőrnek fogalma sem volt róla, hogy ő már a két hetes karanténját tölti. Döbbenete pedig csak nőtt, amikor a rendőr nem hallgatta végig, fel sem írta felsorolt kontaktszemélyeinek listáját.  Felháborítónak tartom, hogy a hatóságok ennyire nem kommunikálnak egymással – mondta a nő az RTL Klubnak. Beszámolóját mintegy megerősítette Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, aki a napokban a 444.hu kérdésére elmondta: forrásaik szerint nagyon ingadozó pontossáú a fertőzöttek kontaktkutatása, pedig ez a folyamat kritikusnak számít járvány terjedésének megelőzésében.
A csatorna megkereste a Nemzeti Népegészségügyi Központot, ahol elmondták: mindenki kontaktszemélynek minősül, aki a tünetek megjelenések idején és kevéssel azok előtt érintkezett a fertőzöttel. Az Országos Rendőr-főkapitányság pedig jelezte, nem feladatuk a kontaktkutatás, csak az adott kormányhivatal felkérésére foglalkoznak ezzel. 

Nagy a dugó az M7-esen, erre készüljön!

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.23. 17:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Balaton felől Budapestig egy-másfél órás többletidővel is számolhatnak az autósok.
Nagy a torlódás az M7-es autópályán a főváros felé - közölte az Útinform vasárnap délután. A Balaton felől Budapestig egy-másfél órás többletidővel is számolhatnak az autósok. Azt írták: különösen Zamárdi és Székesfehérvár között telítettek a sávok, sok helyen megtorpan a kocsisor és hosszas várakozásra kényszerülnek az autósok. Hozzátették: Martonvásár és Budaörs térségében is élénk a forgalom. Kiemelték: az M7-es autópályával párhuzamos 7-es főúton is lassú haladásra kell készülni. Az Útinform tájékoztatása szerint az M3-as autópályán is nagy a torlódás a Budapest felé vezető oldalon Nagyfüged térségében, ahol korábban két személyautó karambolozott, de Hatvan és Gödöllő között is szakaszos lassulásra kell számítani. Szintén torlódik a forgalom a magyar-osztrák határszakaszon az M1-es autópályán Hegyeshalomnál, ahol a kilépésre várakozó kocsisor 4-5 kilométeres - írták.