Előfizetés

A feketepiacra kényszerülnek az idősek

Vas András Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.08.27. 06:20
A gyékényesi pár havi 120 ezerért csak az idősek lakhatását biztosította
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Hét nyugdíjast látott el egy fiatal pár egy Somogy megyei nyaralóban. A „szociális otthon” illegálisan működött, létezéséről még az utcában lakók sem tudtak.
– Idősek otthona?! – csodálkozik el az ötvenes férfi, aki nagy elánnal pakolja a szemetet a gyékényesi kavicsbánya bejáratánál található konténerbe. – Régóta itt dolgozom, nem tudok róla, hogy valaki illegális szociális otthont működtetett volna. Tanácstalanul téblábolunk az „A” jelzésű horgásztanyáknál: a festői szépségű bányató partján álló házikók egyike sem tűnik alkalmasnak hét nyugdíjas befogadására. Főleg nem a 4/A-jelű, amelyben a Somogy Megyei Kormányhivatal végzése szerint illegális szociális otthon működtetett hónapokon át egy fiatal pár. Pedig a hivatal 250 ezer forint szociális igazgatási bírságot rótt ki egy gyékényesi férfira, akiről április 29-én érkezett hozzájuk bejelentés, hogy a Horgásztanyák 4/A ingatlanban engedély nélkül működtet idősek bentlakásos otthonát. – Az utca végén voltak az öregek – mondja egy tájékozottabb nyaraló, aki a szúnyoginvázió közepette irányít útba minket, mert mint kiderült, a hivatal feltehetően elírta a címet, az otthon ugyanis inkább az 1/A-ban működhetett. Nem is csoda, hiszen nehéz kiigazodni azon, hogy melyik tanya milyet számot visel. Sokat azonban ő sem tud az illegális otthonról, néha látott mentőt jönni, illetve a kertben öregeket ejtőzni, de hogy otthonként működött volna a nyaraló, az meglepi. A hivatal május 7-i ellenőrzése viszont egyértelmű megállapításokat tesz: hét idős embert találtak a házban, amelyről kiderült, a gyékényesi férfi bérelte február elsejével egy évre, ám az épület kiadójának sem volt tudomása arról, milyen céllal. Pedig a bérlő elvileg mindent lepapírozott, az idősekkel rendes lakásbérleti szerződést kötött: havi 120 ezer forintért lakhattak ott a szépkorúak. Az illegális otthont működtető pár szerint ezért a pénzért csak a lakhatásukat biztosították, az öregek önellátóak voltak, csak a koronavírus miatti veszélyhelyzetben segítettek nekik a gyógyszerkiváltásban és a bevásárlásban. Ezzel szemben a kormányhivatali vizsgálat megállapította, az idősek február közepéig egy a nyilvántartásból azóta törölt idősotthonban éltek, s a gyékényesi férfi nemcsak a bevásárlásukat és gyógyszerelésüket intézte, de főztek és mostak is rájuk, vagyis ellátták őket. Az újabb, június eleji ellenőrzésen az is kiderült, lakókból kettő gondnokság alatt állt, ketten mozgáskorlátozottak – egyikük bal lábát korábban amputálták –, s az öregek egyöntetűen állították, a gyékényesi pár és egy ápoló gondoskodik róluk folyamatosan. A hivatal megállapította, a bérelt épület nem tekinthető nyugdíjasháznak, hiszen az időseknek nincs tulajdoni, haszonélvezeti vagy valós bérleti joga, emellett a szolgáltatás karitatívnak sem tekinthető, ugyanis pénzt kérnek érte. Ilyen esetekben egyébként lehet engedélyt kérni idősotthon működtetésére, ám a feltételek meglehetősen szigorúak. S ahhoz szakértőnek sem kell lenni, hogy a horgásztanyáknál látottak alapján kijelentsük: ezeknek a a gyékényesi nyaraló nem felelt meg. Erre jutott a kormányhivatal is, amely kizárta az engedélyeztetési eljárás megindítását, s két hónap türelmi idővel – a gondozottak megfelelő elhelyezése miatt – bezárásra ítélte az illegális szociális otthont, a gyékényesi párra pedig a legalacsonyabb, negyedmilliós bírságot rótta ki. – Nagyon rendes emberek voltak, az asszony egész nap főzött, mosott, teregetett – mondja a négy házzal feljebb lévő nyaralóban élő férfi, aki beengedett bennünket a kertjébe, hogy a horgászok ösvényéről is megnézhessük az útról szinte láthatatlan, kerítéssel és nádsövénnyel takart épületet. – Február óta itt vagyok, de májusig nem is vettem észre az öregeket, akkor kezdett el sétálgatni egy bácsi az utcában. Tényleg illegálisan működtek? Pedig hetente járt ide orvos, többször jött a mentő, a betegszállító kocsi, hordták a kórházba az öregeket. Sőt, akkor sem történt semmi különös, amikor az egyik idős lakó meghalt. Minden olyan volt, mint egy normál otthonban. A szomszéd szerint a gyékényesi férfi többször is panaszolta, hogy feljelentették, de ő nem értette miért, hiszen szerinte minden normálisan működött. – A lakók többnyire a teraszon üldögéltek, nem hallatszott soha vita, veszekedés – teszi hozzá kalauzunk. – Amikor összepakoltak és elmentek, a fiatal férfi azt mondta, csak ideiglenesen kellett ez az épület, végre elkészült az új helyük. Értem én, miért nem ez a végleges otthon, hiszen jól megépítették ugyan azt a nyaralót, még az emeleten is van fürdő, csak azt nem tudtam elképzelni, hogyan lépcsőznek annyit azok a kis öregek. (Vas András

Fellendült a szociális feketepiac

A szociális ellátórendszer elégtelensége és a kórházi osztályok „kisöprése” a járvány első szakaszában minden eddiginél jobban kedvezett az idősgondozás feketepiacának. A hivatalosan működő bentlakásos otthonokban felvételi zárlat volt, így csak az engedéllyel nem rendelkező magánintézményekbe lehetett bejutni, s az egy-két óránál hosszabb házi gondozásra szorulók mellé is csak magánápolókat lehetett találni. A Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület Idős Műhelyének adatai szerint van, ahol háromszor annyi ellátásra szoruló van, mint ahányról korábban tudtak az önkormányzatok, és nincs arra utaló jel, hogy bővítenék az intézményrendszert. Marad tehát az illegális ellátás. A kormányhivatalok akkor csapnak le az engedély nélkül működő szolgáltatókra, ha azok óvatlanul hirdetnek a neten, vagy feljelentik őket. A hivatali vizsgálat után a kiszabott bírságot rögzítő jegyzőkönyvet elrettentésképpen kiteszik a Szociális Ágazati Portálra, ám egyáltalán nem biztos, hogy az engedéllyel működő állami vagy önkormányzati otthonokban jobb az ellátás, mint a kis illegális magánellátóknál. Idén 26 jegyzőkönyvet hoztak nyilvánosságra, egyharmaduk szól feketén működő idősotthonokról. A többi vizsgálat állami vagy önkormányzati ellátóhelyeken talált valami hiányosságot: rendszerint arra kötelezték a fenntartót, hogy vegyen fel további szakembereket. Pedig az ágazatban mindenki tudja: az alacsonyan tartott bérek miatt országszerte hiány van belőlük, a fővárosban majdnem 40 százalékos.
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Az illetékesektől kapott válaszokból kiderül: a központi hivatalok sem látnak tisztán. A Miniszterelnökség is a szakemberhiányt emelte ki a kormányhivatali ellenőrzések tapasztalatai közül, a feketén működtetett otthonokról viszont egy szót sem írtak. A szocialisportal.hu-t működtető Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság azzal hátrált ki a válaszadásból, hogy ők csak a jegyzőkönyvek közzétételéért felelősek. Talyigás Katalin szociológus szerint a szociális ellátórendszer legnagyobb hibája, hogy minimális létszámmal működik az otthon-közeli ellátás, így természetes, hogy a családok a feketepiacon keresik a megoldást. Szerinte a megbüntetett vállalkozások majdnem fele megfelelne az állami elvárásoknak. Talyigás Katalin úgy látja, nem ezek a kis illegális otthonok jelentik majd a legfőbb problémát a járvány második hulláma idején. A következő időszakban rosszabb lesz a helyzet, mint tavasszal, mert az önkormányzatoknak sokkal kevesebb pénze maradt az ellátás megszervezésére és a családok, egyedül élő idős emberek egy jelentős része is kifogyott a tartalékokból. Az elszegényedés és az ellátatlanság együtt teljesen kiszolgáltatottá teszi az idős embereket életük utolsó szakaszában, ami elfogadhatatlan – fogalmazott a szociológus hozzátéve, az intézményi gondoskodás mértékét is szabályozná az az idősügyi törvény, amiért most kezdtek el harcolni az idősügyi szervezetek. (Gulyás Erika)

Bürokrácia a köbön

Az illegálisan működő idősotthonok között akad olyan is, amit csak azért büntettek 250 ezer forintra, mert az alapítók nem kaptak pontos tájékoztatást arról, hogyan tehetik hivatalossá a működésüket. Az egyik kelet-magyarországi nagyvárosban található bentlakásos otthon tulajdonosa például minden elvárásnak igyekezett megfelelni, több mint harminc éves egészségügyi múlttal a háta mögött vágott bele az idős emberek 24 órás ellátásába. A helyi önkormányzat építési osztályától a fertőtlenítőszereket engedélyező hivatalig mindenhol járt, ügyvéd fogalmazta meg a gondozottakkal kötött szerződés szövegét, de senki nem említette neki, hogy elsőként a kormányhivatalba kellett volna mennie engedélyt kérni. Az ellenőrzéskor készült jegyzőkönyv szerint szakembereket foglalkoztat, kiválóan gondoskodik a náluk lakókról, ezért december 31-ig ideiglenes működési engedélyt kapott. Az intézményvezető hitelt vett fel és milliókat ölt bele a legfeljebb tíz ember ellátására alkalmas ikerház átépítésébe, de most aggódik, sikerül-e januárra megfelelniük minden feltételnek, mert ha nem, el kell köszönnie a gondozottaktól. A náluk lakók családtagjai ragaszkodnak a helyhez. Egy itt élő, súlyos demenciában szenvedő asszony lánya azt mondta a Népszavának, korábban keresett bentlakásos otthont, ám kétéves várakozás után is csak rettenetesen lelakott állami vagy önkormányzati helyeket ajánlottak fel 6-8 ágyas szobákban, ahol hiába van napi ötszöri étkezés, ha az egyetlen ápoló nem jut az ebédeltetés végére. Mint mondta, ilyen helyre biztosan nem engedi be az édesanyját. 

Emberkísérlet lesz az őszi Szuperkupa

Batka Zoltán Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.08.27. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Nem tudja, vagy titkolja az UEFA, hogy pontosan miként készül a 20 ezres budapesti „tesztmeccsre” – ez derül ki a szervezet lapunknak küldött közleményéből.
 „Nem tudunk részletekkel szolgálni” – ennyit közölt a Népszavával az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) szerdán miután lapunk arról érdeklődött, milyen feltételekkel rendezik meg szeptember 24-én Budapesten, a Puskás Arénában a labdarúgó szuperkupát, várhatóan 20 ezer néző előtt. Az UEFA reakciója nyugtalanító, hiszen maga a szervezet ismerte el, hogy a magyar kormánnyal együtt járványügyi szempontból „pilot” azaz kísérleti-, tesztmeccseként tekintenek a Bayern München és a Sevilla közelgő mérkőzésre: „az európai szövetség ezen a találkozón vizsgálja meg, hogy milyen hatása van annak, ha korlátozott számban, a megfelelő óvintézkedések betartása mellett szurkolók is megtekinthetik a nemzetközi találkozókat.” Megkerestük a Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ) is, hogy megtudjuk, mit jelent a hatásvizsgálat és a megfelelő óvintézkedés, de csak azt közöltek, a találkozót az UEFA rendezi, így ott tudnak választ adni. A két szervezet készületlensége – vagy titkolózása – azért is különös, mert a kormány épp tegnap figyelmeztetett a koronavírus-portálon arra: nagyon fontos a fegyelmezettség, az éberség, az általános higiénés szabályok betartása, mert hatodik hete nő az aktív fertőzöttek száma. A lapunk által megkérdezett járványügyi szakemberek aggódnak, Karácsony Gergely főpolgármester pedig azt mondta a Népszavának: míg a tisztifőorvos a könyvfesztivált veszélyesnek gondolja, azt a futballmecset már kevésbé, amit Európában egyedüliként nálunk tartanának meg nézők előtt.
Az aktív fertőzöttek számának folyamatos emelkedése miatt különösen jó lenne tudni, hogy milyen óvintézkedéseket tesz az UEFA. Legalább ilyen fontos lenne, hogy – ha már a kormány felkínálta Budapestet „tesztalanyként” – akkor kiderüljön, kik és miként fogják vizsgálni a tömegrendezvény hatásait. Tesztelik-e a nézőket? Miként követnék nyomon, hogy a meccsen résztvevő szurkolók megfertőződtek-e? Mekkora orvosi stábbal vizsgálnák a helyzetet? Mi történik, ha épp a meccs nyomán robban be a járvány? Ezeket a kérdéseket is feltettük UEFA-nak, de a szervezet csak a keddi sajtóközleményét ajánlotta figyelmünkbe, amiben beszámoltak egyebek mellett arról, hogy a budapesti kupán kívül minden más UEFA-meccset továbbra is zárt ajtók mögött tartanak meg. – Semmilyen rendezvényt nem szabadna szervezni, ahol nem visel mindenki szabályosan maszkot, és nem lehet betartani, vagy betartatni a fizikai védőtávolságot – állította határozottan Falus Ferenc, egykori tiszti főorvos. – Az ilyen rendezvényeken nagy kockázat arra, hogy aztán hirtelen megnőjön az orvoshoz forduló betegek száma. Arra a kérdésre, hogy lehet-e olyan szabályokat alkotni erre a rendezvényre, amivel meg lehet előzni a károkat, határozottan azt felelte: nem. – A focimeccs, mint rendezvénytípus eleve alkalmatlan arra, hogy ott hatékony járványügyi szabályokat alkalmazzon bárki – mondta lapunknak Ócsai Lajos járványügyi szakember, az egykori ÁNTSZ járványügyi főosztályának vezetője. Szerinte egy futballmeccs olyan rendezvény, ahol nem lehet ellenőrizni, hogy mindenki minden percben megfelelően viseli-e a maszkját. Maszkban ugyanis nem lehet kiabálni. Az ordítással és az énekléssel fokozottan és hatékonyan terjed a vírus. A szakember szerint volna értelme belépéskor a hőmérséklet mérésnek, a kockázati kérdőív kitöltésnek és annak is, ha a belépés feltételéül szabnák a negatív PCR-tesztet. Azonban hozzátette: a gyakorlatban elképzelhetetlen húszezer ember beengedésénél, hogy a tesztek meglétét ellenőrizni lehessen. Arról nem is beszélve, hogy a stadion kapujában vállalhatatlan konfliktusokat is okozna, ha a messze földről ideérkezett szurkolót a rendőr teszt hiányában nem engedné be. Mindemellett reális a veszély arra: ha berobban a járvány, ami nagyon könnyen megtörténhet, akkor a járványügyi hatóság nincs arra felkészülve, hogy ilyen tömegben végzett kontaktus-kutatásokkal fékezze a fertőzés terjedését. – Az emelkedő fertőzésszámok mellett egy ilyen rendezvény engedélyezésének az is a veszélye, hogy nevetségessé teszi a járványvédekezés irányítóit és hiteltelenné azt a munkát, amivel igyekeznek meggyőzni az embereket az óvintézkedések betartásáról – figyelmeztetett Falus Ferenc A rendezvény kockázatai elsősorban a budapestieké, ezért megkérdeztük a főpolgármestert is, hogy mit gondol erről az emberkísérletről. Karácsony Gergely szerint ez erodálja a járvánnyal szembeni védekezéshez szükséges szabálykövetést. Emellett azt is mutatja, hogy a kormány nem egyforma mércével méri a rendezvényeket. Míg a tisztifőorvos a könyvfesztivált veszélyesnek gondolja, azt a futballmecset már kevésbé, amit Európában egyedüliként nálunk tartanának meg nézők előtt.

Most nem aggódnak a fő vírusirtók

Lapunk megkereste a hazai járványvédelem meghatározó intézményeit, hogy megtudjuk egyebek mellett azt, elfogadhatónak, támogathatónak tartják-e a rendezvényt, és milyen rendszabályokat alkalmaznának kockázatok csökkentése érdekében, lesz-e többletkapacitása húszezer néző között esetleg megjelenő fertőzés miatti kontaktuskutatásra. Kérdéseinkre nem válaszolt lapzártánkig a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az operatív törzs sem. Hiába kérdeztük a járvánnyal kapcsolatos ismeretterjesztés két kiemelkedő szakmai tekintélyét Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem (SE) rektorát, a klinikai járványelemző munkacsoport vezetőjét és Szlávik Jánost a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosát, lapzártánkig nem reagáltak a kérdéseinkre. D. A. N.

Koronavírus-fertőzés miatt elmarad a Corvinus mesterszakos gólyatábora

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.26. 21:47
A mesterszakos gólyákat másképpen integrálják
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Bükkszéken négy teszt lett pozitív, most a szeptemberi óbudai gólyabulit is lefújhatják.
A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) vezetése nem engedélyezi az erre a hétre tervezett mesterszakos gólyatábor megtartását – írta a 444.hu az intézmény közleménye alapján. Mint ismertették:
„A szervezők minden előzetes óvintézkedése és a járványügyi szabályok betartása ellenére négy, a múlt héten Bükkszéken tartott alapszakos gólyatábor résztvevőjénél mutatták ki utólag a COVID-19 vírusfertőzést.”

Az egyetem szerint a bükkszéken tartott gólyatábor szervezői számos óvintézkedést hoztak a járványhelyzet miatt (maszkhasználat, kézfertőtlenítés, extra takarítás, fizikai kontaktus minimalizálása), továbbá a táborban résztvevőknek előzetesen írásbeli nyilatkozatot kellett leadniuk arról, hogy nem tartózkodtak az elmúlt két hétben súlyosan fertőzött országban, illetve hogy a járvány tüneteinek egyikét sem észlelték magukon az elmúlt hetekben. A fertőzöttek mindannyian enyhe tünetekkel rendelkeznek vagy tünetmentesek, és jelenleg házi karanténban vannak. A lemondott mesterszakos gólyatáborok részvételi díjait természetesen visszautalják a szervezők, a Hallgatói Önkormányzat pedig szeptemberben más módon igyekszik majd biztosítani a mesterszakosok egyetemi integrációját. A 444 kérdéseire válaszolva a BCE vezetése elmondta azt is, nyomatékosan kérik a szervezőket, hogy a kialakult helyzetre tekintettel töröljék a szeptember elejére meghirdetett KÖZGÁZ Gólyabuli 2020 nevű rendezvényt, amit az óbudai Symbolban tartanának kettő, külön-külön 500 fő befogadására képes teremben úgy, hogy biztosítják az átjárást a két terem között figyelve a termenkénti létszámlimitre, így 1000 embert buliztathatnának egyszerre.