„Koszos szobákban kezeljük a pácienseket, nincs elegendő gyógyszer, kevés a védőfelszerelés. A kórházaink túlterheltek, az ágyak, lélegeztetőgépek mind foglaltak. Az a szívszorító feladat hárul ránk, hogy elküldjük a betegeket, mert semmit sem tudunk tenni értünk. Orvosokként ez a legszörnyűbb rémálmunk” – számolt be Szíria kórházaiban uralkodó áldatlan állapotokról egy orvos. A brit The Guardian hasábjain hétfőn megjelent publicisztika szerzője a nemzetközi közösség segítségét kéri: adományozzanak tesztkészleteket, védőfelszerelést, orvosi eszközöket a polgárháború sújtotta országnak, mert a leharcolt ellátórendszer képtelen lépést tartani a koronavírus-járvánnyal. A pandémia egyelőre úgy tűnik, kizárólag a kormányerők uralta részeken szabadult el. Az Aszád-reszim azonban egyáltalán nem hajlandó elismerni a krízishelyzetet, amelyet – a korlátozott tesztkapacitások miatt – a hivatalos adatok sem tükröznek.
A statisztikák alapján az igazolt fertőzöttek száma 2500 alatt jár, ám egy illetékes orvos a halálozási adatok alapján már augusztus elején arra a következtetésre jutott, hogy 100 ezernél is több beteg van, csak Damaszkuszban és annak környékén. Becslését Facebookon osztotta meg, de később letörölte a bejegyzést arra hivatkozva, hogy nem kíván pánikot kelteni, illetve azt sem szeretné, ha számításai alapján bírálnák az egészségügyi minisztériumot. Nem tudni, hogy tényleg önszántából távolította el a posztot, vagy felső utasításra, az mindenesetre biztos, hogy a kormányerők területein tabunak számít a valódi járványhelyzet vagy az azzal kapcsolatos problémák feltárása. A The Guardianbe író orvos sem vállalta nevét, mert – ahogyan publicisztikájában megjegyezte – a kollégáival együtt nem mernek nyilvánosan panaszkodni, mivel ugyanúgy tartanak az esetleges következményektől, mint magától a pandémiától. Félelmük sokat elmond a hatóságok kegyetlenségéről, elvégre a koronavírus tucatjával szedi áldozatait az egészségügyi dolgozók körében.
A járvány eltussolásával az Aszád-rezsim támogatói sem feltétlen értenek egyet, az amerikai Middle East Institute (MEI) összefoglalója szerint egy népszerű kormánypárti Facebook-oldal felszólította a hatóságokat, fedjék fel az áldozatok valódi számát, hadd tudja meg a világ, a Nyugat „mekkora bűnt követ el, amikor a szankciók sújtja Szíriát.” Az orvosi felszerelések és gyógyszerek ugyan mentesülnek a büntetőintézkedések hatálya alól, de a korlátozások így is megnehezítik a beszerzést: a gyártók inkább nem adják el termékeiket a szankciókkal sújtott országoknak és, ha esetleg mégis hajlandóak, akkor az államkasszának komoly kihívást jelent előteremteni a vásárláshoz szükséges mennyiségű valutát.
A nyugati büntetőintézkedések azonban csupán kis mértékben járultak hozzá a jelenlegi krízishez, a válság leginkább a 2011 óta tartó polgárháború számlájára írható, amelynek kirobbanása a békés tüntetők közé lövető, az elfogott tiltakozókat megkínzó és meggyilkoló Aszád-rezsim felelőssége. Az ENSZ adatai szerint a harcok elől az ország egészségügyi dolgozóinak 70 százaléka elmenekült, az ellátórendszer ezért komoly emberhiánnyal néz szembe. A kórházi kapacitások is csökkentek, hiszen a szír légierő és orosz szövetségeseik rendszeresen bombázták az egészségügyi intézményeket a felkelők ellenőrizte városok ostrománál. A konfliktus az ország gazdaságát is romba döntötte, a kormány vélhetően ezért sem akarja ismét bevezetni (a tavasszal súlyos anyagi veszteségeket okozó) szigorú karantént, a rezsim inkább úgy tesz, mintha Szíriában nem is lenne pandémia.
A sors fintora, hogy a járvány – amelynek elterjedéséhez a háborúskodás járult hozzá – megakasztja a megbékélést. A politikai rendezés előkészítését szolgáló Szíriai Alkotmányozó Bizottság mintegy 9 hónap szünetet követően a héten ült volna újra össze Genfben, a tanácskozást viszont meghiúsította, hogy négy Damaszkuszból érkezett küldöttnek is pozitív lett a koronavírus-tesztje.
