Grazi támadás: késlekedett az osztrák rendőrség

Jelentősen megemelkedtek az antiszemitizmussal kapcsolatos esetek Ausztriában. Ezt jelzi a múlt heti grazi akció is, amit egy szíriai férfi követett el.

Még 24 óra sem kellett ahhoz, hogy a grazi rendőrség elfogja a városi zsinagóga elleni múlt heti támadássorozat tettesét. Egy 31 éves szír állampolgár hajtotta végre a merényletet, előbb palesztinbarát feliratokkal kente össze az 1938-ban lerombolt, s csak 2000-ben helyreállított épület falát, egy nappal később kővel betörte a zsinagóga hatalmas üvegtábláját, majd szombaton megtámadta a grazi zsidó hitközség elnökét. Elie Rosen autójából kiszállva igyekezett az épületbe, az Ausztriában hat éve menekültstátuszban élő szakállas férfi egy fahusánggal rátámadt, s az egyházi vezető csak úgy menekült meg, hogy sikerült visszaugrania a kocsijába.

A merénylőt nem volt nehéz felismerni, a térfigyelő kamerák már az első megmozdulását rögzítették. Ezért azt a kérdést feszegeti a közvélemény, miért kellett megvárniuk a hatóságoknak a harmadik támadást, illetve miért nem részesült fegyveres védelemben Ausztria második legnagyobb zsinagógája. Az előzetes letartóztatására váró férfi beismerte, hogy zsidógyűlölet vezette, továbbá homofóbia. Ez utóbbival magyarázta, hogy megrongálta a homoszexuális egyesület központját is. „Az iszlám nem tűri az egyneműek közötti kapcsolatot” – jelentette ki a férfi, s bevallotta, egy pornóház ellen is merényletre készült. Tagadta viszont, hogy tagja lenne bármely ausztriai iszlám szervezetnek, s rendszeresen látogatná a mecseteket. Ha kiderül, hogy nem magányos tettesről van szó, akár 10 éves börtönt is kaphat. Mindenképpen valószínűsíthető, hogy megfosztják menekült státuszától, s kitoloncolás is fenyegeti.

Ausztria regionális és országos politikusai egyöntetűen elítélték a merényletet és határozott fellépést ígértek az Izrael bírálatába bújtatott zsidóellenességgel szemben. A nagy szavak azonban nem pótolják a tetteket, amelyekre nagyon nagy szükség lenne. Grazban hagyományosan az országosnál népszerűbbek a szélsőjobboldali eszmék. Azon a rendőrállomáson, amely a zsinagóga védelme ügyében is illetékes, az elmúlt hónapokban náci mémek cseréltek gazdát, a holokauszton mulató viccekkel. A tréfák rendőrségen belüli forgalmazóját júliusban bíróság elé állították, ügye szeptemberben folytatódik. Egy Adolf nevet viselő rendőrkutya apropóján is otromba tréfálkozások folytak egyenruhás berkekben. A grazi zsinagóga megtámadott vezetője kijelentette, ő nem hajlandó beletörődni a „béke ausztriai szigetének eltűnésébe“.

Nemrég jelent meg a 2019-es évről szóló osztrák antiszemitizmus-jelentés, amely 550 bejelentett esetet regisztrált, azaz az ügyek száma több, mint megkétszereződött öt év alatt. Több gyűlöletkeltő akciót is regisztráltak. A tavalyi incidensek Bécsben észlelt eseteinek legnagyobb részét, 43 százalékát gyalázkodások tették ki, 38 százaléka pedig az interneten felbukkant becsmérlésekből állt. A történések 14 százaléka rongálásokra, falfirkálásokra terjedt ki, 18 esetben fenyegetéseket regisztráltak, hat alkalommal pedig dokumentált testi támadásokra került sor.

Az ideológiai háttért illetően a legtöbb esetben, 268 ügyben, szélsőjobboldali motivációk vezették a tetteseket, 31 esetben iszlamista indíttatást mutattak ki, 25 ügyben pedig baloldali eredetűek voltak az antiszemita támadások. A többi esetben ideológiamentes, afféle „rutin-zsidóellenességet” állapítottak meg, illetve tudatlanságot, amely a náci szimbólumokat, például a horogkeresztet iszlám eredetűnek tulajdonítja.

A biztonsági intézkedések megerősítése mellett vezető osztrák politikusok a felvilágosításra, nevelésre, oktatásra kívánják helyezni a hangsúlyt, s nem csupán iszlám körökben, hanem a rendőrségi állománynál is. Az FPÖ bécsi elnöke, Dominik Nepp a muzulmán bevándorlásra vezeti vissza az erősödő ausztriai antiszemitizmust, az őszi bécsi választásokra készülő szociáldemokrata polgármester, Michael Ludwig viszont azt hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni az osztrák főváros nyitottságát a világra, s továbbra is toleranciára, véleményszabadságra kell törekedni. Az osztrák parlament néppárt elnöke, Wolfgang Sobotka szerint valamennyi ausztriai iszlám szervezettel el kell ismertetni az állam és a vallás különállását, s elítéltetni velük a zsidóellenes tendenciák erősödését.