Előfizetés

A Kreml mérget akar látni, különben nem hiszi el a Navalnij elleni támadás történetét

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.26. 14:50
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője
Fotó: Ramil Sitdikov / Sputnik
Moszkva nem akasztana bajszot a nyugattal, ám az orosz alsóházi házelnök teóriája szerint az ügy a németek és más uniós országok provokációja.
Nem lehet Alekszej Navalnij megmérgezéséről beszélni mindaddig, amíg nem találják meg szervezetében a mérget – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Mint mondta, Moszkva türelemmel viszonyul azokhoz a kijelentésekhez, hogy az orosz ellenzéki politikust nagy valószínűséggel megmérgezték, de nem ért velük egyet.
„A Kreml egyértelműen, abszolút módon, másoknál nem kevésbé érdekelt annak kiderítésében, hogy miért zuhant kómába az ellenzéki politikus. Úgy vélekedett, hogy az incidens nem ok arra, hogy megromoljanak az orosz-nyugati kapcsolatok”

– fogalmazott a szóvivő.

Ugyanakkor nem határolódott el Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóháza elnökének feltételezésétől, amelyben a vezető politikus uniós országok provokációját sejttette a történtek mögött. Hangsúlyozottan hipotetikusan érvelve azt mondta:
„ha Moszkva véglegesen arra a megállapításra jutna, hogy mérgezés történt, elgondolkodna azon, hogy kinek állt ez érdekében”.

Rendőrök kísérik a reptérre a Navalníjt szállító mentőt
Fotó: Alexandr Kryazhev / AFP

„Kapcsolatápoló” bizottsági vizsgálat

Vjacseszlav  Vologyin az alsóház honlapján kedden közzétett nyilatkozatában közölte: annak kivizsgálására utasította a biztonsági és korrupcióellenes bizottságot, hogy vajon az, ami Navalnijjal történt, nem Németország és európai országok provokációja volt-e annak érdekében, hogy feszültséget keltsenek Oroszországban, és megnehezítsék a Fehéroroszország belügyeibe való külső beavatkozás megakadályozását. A házelnök a radikális ellenzékiért aggódó Angela Merkel német kancellár és Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikáért felelős főképviselője nyilatkozataira alapozta. Vologyin szerint uniós államok, Ukrajna és az Egyesült Államok az ellenzék támogatásával és provokációk szervezésével minden teketória nélkül beavatkoztak Fehéroroszország belügyeibe.  A tomszki rendőrség egyébként szerdán meghallgatta a történtekről Kszenyija Fagyejevát, a Navalnij vezette hálózat helyi vezetőjét. Oroszországban bűnügyi nyomozás nem indult az ügyben, mert a hivatalos indoklás szerint nem sikerült azonosítani a politikus szervezetébe került anyagot.

Több mint 50 ember vettek őrizetbe a keddi tüntetéseken Fehéroroszországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.26. 14:44

Fotó: SERGEI GAPON / AFP
Tizenöt embert Minszkben állítottak elő a hatóságok.
Országszerte 51 embert vett őrizetbe a fehérorosz rendőrség az előző napi kormányellenes tüntetések során – közölte a minszki belügyminisztérium szerdán. A Vjaszna-96 (Tavasz-96) nevű jogvédő szervezet szerint 15 embert Minszkben állítottak elő a hatóságok. A fehérorosz fővárosban az eső ellenére ezrek gyűltek össze kedden Alekszandr Lukasenko elnök lemondását követelve. Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta folyamatosak a tüntetések. A voksoláson az országot 26 éve irányító oroszbarát Lukasenko sorban hatodik államfői mandátumát szerezte meg, a hivatalos adatok alapján a szavazatok 80 százalékával. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást, és az Európai Unió sem ismeri el a voksoláson született eredményt. Múlt heti rendkívüli ülésükön az uniós tagországok vezetői megállapodtak, hogy szankciókat vezetnek be a választási csalásért és a tüntetők elleni erőszakért felelős személyek ellen. Lukasenko azt ígérte: a hatóságok keményen fel fognak lépni a tüntetőkkel szemben. A megmozdulásokban eddig legalább hárman életüket vesztették, és ezreket vettek őrizetbe. Eközben a litván kormány szerdán bejelentette: azt tervezi, hogy további fehérorosz tisztségviselőket vesz fel szankciós listájára, amely így 118 fősre bővülhet. A listán jelenleg 32 név szerepel, köztük Lukasenkóé.

Afrikában sikerült legyőzni a járványos gyermekbénulást

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.26. 13:42

Fotó: Jordi Perdigo/Anadolu Agency / AFP
Az elsősorban öt év alatti gyerekeket sújtó vírus így már csak Afganisztánban és Pakisztánban van jelen.
Miközben a világ a koronavírus elleni védőoltás elkészültét várja, sikerült legyőzni egy másik veszélyes fertőző betegséget; az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kedden kinyilvánította, hogy Afrikában megszűnt a gyermekbénulás.
Azután, hogy 1988-tól széles körben elterjedt a gyermekbénulás elleni hatékony oltóanyag, 99 százalékkal csökkent a megbetegedések száma, de a vírust mostanáig nem sikerült teljesen kiirtani; elszigetelt helyeken jelen volt Nigériában, Kamerunban, a Közép-afrikai Köztársaságban és Dél-Szudánban. 
"A gyermekbénulás megszüntetésének igazolásáért felelős afrikai regionális bizottság (ARCC) ma igazoltnak tekinti, hogy az afrikai régióban is megszakadt a gyermekbénulást okozó vírus átadása" – jelentette ki a szervezet igazgatója. Rose Leke szerint mérföldkő ez a fejlemény, "történelmi vívmány a közegészségügyben". Ugyanígy nyilatkozott Matshidiso Moeti, a WHO Afrikáért felelős regionális igazgatója.
Az elsősorban öt év alatti gyerekeket sújtó vírus így már csak egy ázsiai régióban, Afganisztánban és Pakisztánban jelen. Pakisztánban 2018-ban már abban reménykedtek, hogy végre sikerült legyőzni a betegséget, mert mindössze 12 gyermekbénulásos esetet jegyeztek föl. 2019-ben azonban ismét megugrott a fertőzések száma, és idén is már 108 esetet tartanak nyilván.
A szélsőséges tálib mozgalom Pakisztánban előszeretettel terjesztette azt az összeesküvés-elméletet, hogy a védőoltás csak ürügy, hogy elfedje a nyugati országok valódi célját: a muszlim gyerekek sterilizálását. 
Egy másik elmélet szerint a házról házra járó orvosok fő feladata valójában az információszerzés. A tálibok és más szélsőségesek ezért korábban rendszeresen megtámadták a védőoltást beadó orvosokat és az őket kísérő biztonságiakat.