Előfizetés

A szöveg nélkül sem vesztik el értelmüket – Mesék lapjairól költöztek a falakra

Fehérváry Anna írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.08.27. 10:00

Fotó: Huszár Dávid
Mit ér a könyvillusztráció könyv nélkül? Kiderül a magyar és nemzetközi gyerekkönyv illusztrátorok munkáiból rendezett kiállításon a Vigadóban.
Mainstream és digitalizáció. E két tényező dominanciája egyre erősebb a gyerekkönyvpiacon, ezért a tavaly 27. alkalommal megrendezett Pozsonyi Illusztrációs Biennálé (BIB) fontos törekvése volt, hogy a díjazott pályaművek a globális trendekkel szemben a kulturális sokszínűséget és a művészi minőséget képviseljék. „A biennálé szervezőinek tapasztalatai szerint – a jobb eladhatóságot hajszoló kiadói nyomás miatt – sok illusztrátor hajlamos egy egyetemes stílus felé mozdulni, az illusztrációk pedig kezdenek egyre inkább egymásra hasonlítani. Ezt a folyamatot erősíti a számítógép használata is: a túl sok szerkesztés eredményeként az illusztráció steril és kiüresedett tervezőgrafikai alkotássá válhat. Ezzel szemben a jó illusztráció tükrözi az adott nemzetre jellemző színeket és sajátosságokat, és kerüli a giccset” – fejtette ki a Népszavának Wittmann Ildikó, a biennálé anyagából budapesti kiállítást rendező Magyar Gyermekirodalmi Intézet munkatársa.

A biennálé sok évtizedes történetében az Intézet által szervezett kiállítás az első, amely a nemzetközi díjazottak mellett valamennyi hazai résztvevő munkáját is bemutatja. A tizenhárom magyar illusztrátor alkotásai változatos és átfogó képet adnak a kortárs magyar gyerekkönyv illusztráció világáról. Széles a spektrum mind korosztályban (a babakönyvtől kedve a kamaszoknak szóló kötetekig), mind technikában (Kárpáti Tibor pixelei, Nagy Diána digitális „kawaii” figurái, Keresztes Dóra míves, népi kultúrát idéző formái).

„Egy könyvillusztrációt elsősorban azért készítenek, hogy az éljen egy könyvben, illetve egy könyv életre keljen általa. Ugyanaz az illusztráció a könyvből kiemelve és kinagyítva a falra téve egy más műfaj: önálló képzőművészeti alkotásnak is tekinthető. Ezek a képek legtöbbször a szöveg nélkül sem vesztik el az értelmüket, ugyanakkor a szövegnélküliség új perspektívákat, új értelmezési lehetőségeket is nyit” – mutatott rá Wittmann Ildikó. Ha valaki mégis hiányolná a könyvet mint kontextust: a rendkívül tágas kiállítótér közepén egy hatalmas, összetolt kockákból álló pihenőszigeten van lehetőség végiglapozni a kiállított illusztrációknak otthont adó, 2017 és 2019 között megjelent magyar nyelvű könyveket.

A gyerekkönyvek és illusztrációk kapcsán reflexből tipikus családi programra asszociálhatnánk, de a kiállítás hangsúlyozottan nem csak a gyerekekhez, illetve szüleikhez kíván szólni. A könyvek, illetve papírszínház füzetek (kamishibai) közül egyesek inkább valók felnőtteknek, mintsem kisgyerekeknek (például Dániel András A nyúlformájú kutya című könyve, vagy a Grela Alexandra által illusztrált, egy fiktív totális rezsimet bemutató Barna hajnal). A helyszínválasztás – az egyidejűleg más kiállításoknak és rendezvényeknek helyet biztosító Vigadó – is azt a célt szolgálja, hogy olyanok is benézzenek, akik egyébként nem találkoznának a gyerekkönyv illusztrációval mint önálló műfajjal.
„Legtöbben hordozunk magunkban olyan gyerekkori emléket, amely könyvekhez fűződik. Bizonyos könyveket azért szerettünk, mert tetszett a borítója, jók voltak a színei. Más könyveket pedig pont azért nem szerettünk, mert nem volt jó kézbe venni, vagy nem tudtuk megfejteni az illusztrációt, hogy mit is akar jelenteni. Érdekes látni, hogy azóta hová fejlődött ez a felnőttek által is komolyan vehető műfaj. Az sem utolsó szempont, hogy ezek az illusztrációk a mai gyerekek életének a részei. Ahhoz, hogy megértsük őket, látnunk kell azt is, hogy milyen vizuális hatások veszik őket körül – ezek közül az egyik az illusztráció” – hangsúlyozta Wittmann Ildikó. A kiállításban két alkalommal lesz tárlatvezetés: augusztus 29-én a díjazott nemzetközi pályamunkák bemutatása lesz a fókuszban, szeptember 5-én pedig a magyar résztvevők munkáival lehet közelebbről megismerkedni. A tárlatvezetés alatt a gyerekek tematikus workshop keretében kézműves foglalkozáson vehetnek részt. Infó: „13 magyar illusztrátor a 27. Pozsonyi Illusztrációs Biennáléról” Vigadó / 5. emeleti kiállítótér Tárlatvezetések és workshopok: aug. 29-én és szept. 5-én 16 órakor Nyitva: szeptember 6-ig

Számok és alkotók

 A 27. Pozsonyi Illusztrációs Biennáléra 47 ország 416 illusztrátorának 3056 illusztráció került be, a művek 539 könyvben szerepeltek. A iállító magyar illusztrátorok: Baranyai András, Békés Rozi, Bölecz Lilla, Bodonyi Panni, Dániel András, Grela Alexandra, Herbszt László, Kárpáti Tibor, Keresztes Dóra, Maros Krisztina, Nagy Diána, Rofusz Kinga és Takács Mari.

Árverések a digitális térben: váratlan sikereket is arattak az aukciósházak

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.27. 09:30

Fotó: CHRISTIE’S
Ugyan jelentős veszteségeket könyvelhetett el a francia műtárgypiac, a visszaesés mégsem volt annyira drámai.
A koronavírus-járvány miatti leállás egyik legnagyobb veszteseinek sokáig az aukciósházak számítottak, hiszen az első korlátozások bevezetésekor, március közepén még el sem kezdődtek az árverések. Át kellett szervezni a teljes naptárat, így a szezon nem a megszokott időpontban, június végével zárult, hanem július második felében. A jelentősebb aukciókat, amelyeken impresszionista, modern festményeket és egyéb kortárs művészeti tárgyakat kínáltak eladásra, az év későbbi hónapjaira sorolták. A munka azonban nem állt le. Az árveréseket az internetes térbe helyezték át, de a szokásosnál kisebb volt az érdeklődés a műtárgyak iránt. Igaz, nem minden esetben.
A járvány azért is érintette érzékenyen az ágazatot, mert tavaly jó évet könyvelhettek el az aukciósházak, akkor az 2018-hoz képest 12 százalékkal több bevételt könyvelhettek el. Az idei pontos adatok csak az év vége felé válnak ismertté. Szakértők azt remélik, hogy a bevételkiesést 2020 második felében sikerül majd csökkenteni.
A digitális térbe való átállás nem idén kezdődött, a Sotheby’s már 2019 első felében rendezett több napon át tartó online aukciókat. Mindenesetre az idei átállásban vezető szerepet játszott a Drouot, amely több aukciósház számára nyújtott segítséget internetes platformján. A legjelentősebb francia aukciósház az Artcurial, amely a Sotheby’s-hez és a Christie’s-hez mérhető. Az 1974-ben alapított intézmény 2018-ban például összesen 200 millió euró értékben értékesített különféle művészeti tárgyakat. Akkor ez a cég árverezte el egyebek mellett a párizsi Ritz szálloda kincseit, köztük kristálypoharakat, ágyneműket. A 2018-as, illetve a tavalyi bevételt azonban idén egyelőre meg sem közelítik, az Artcurial becslései szerint 2020 első félévében a forgalom 25-30 százalékkal lesz alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. Kedvező jel azonban, hogy a gyűjtők érdeklődése nem lankadt. Meglepetésre ugyanis nem egy olyan árverésre akadt példa, amikor minden árverésre bocsátott műtárgy elkelt.
Szintén a pozitívumok közé tartozik, hogy jó vásárt csináltak az aukciósházak a magáneladásokkal. Ez értékesítésnek ez a formája egyre gyümölcsözőbbnek tűnik. Már az utóbbi években is egyre nagyobb bevételre tettek szert az árverőházak az általuk közvetített magáneladásokból. Idén azonban trendforduló kezd kibontakozni, hiszen a Christie’s francia ága az eladási formából 74, a Sotheby’s pedig 50 százalékkal emelte bevételét.
Akadtak egészen váratlan sikerek is. Egy július eleji árverésen nevetségesen alacsony, néhány ezer eurós kikiáltási árról indult az úgynevezett Yongle dadian, egy XV. századból származó kínai gyűjtemény, amely a világ egyik legnagyobb enciklopédiája volt. A két kötetért végül a kikiáltási ár ezerszeresét, 8,1 millió eurót fizetett egy tehetős kínai gyűjtő, aki már évek óta horribilis összegekért vásárolja fel országa régi kincseit. A gyűjtemény valóban páratlan ritkaság. Az eredeti enciklopédia, amely 22 877 kéziratos tekercsből állt, s több mint kétezer tudós dolgozott rajta, eltűnt, de készült róla másolat. Váratlanul magas összegért, 4,1 millió euróért kelt el Bourges városában egy másik kínai régiség, egy a Csien-lung kínai császár uralkodása idejéből, a XVIII. századból származó porcelánváza.
A kisebb meglepetések közé tartozik az is, hogy a Christie’s France 9,6 millió euró bevételre tett szert összesen idei internetes árveréseiből, ami a tavalyi online-aukciók bevételének a háromszorosa. A kortárs művek a járvány miatti nehézségek ellenére idén is jó áron keltek el. A cég a legjobb vásárt az 1985-ben elhunyt francia festő, Jean Dubuffet képével, a Pourleche Fistonnal csinálta, amit 5,6 millió euróért vittek el. 3,4 millióért kelt el Nicolas de Stael orosz származású francia festő 1953-as mesterműve, a Plage a Agrigente – emlékeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Sotheby’s-nél a csúcsot az 1919-ben született francia művész, Pierre Soulages fesrménye, a Peinture 130x62 cm 14 avril 1957 jelentette, amit 3,7 millióért vihetett el a licitáló. Az Artcurial számára a legnagyobb bevételt Alexander Calder amerikai szobrász, képzőművész 3,5 méteres, névtelen szobra jelentette, amelyből 4,15 millió euró folyt be.

Szemétből designcucc

M. I.
Publikálás dátuma
2020.08.26. 20:44

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A hulladékból készülő formatervezett, magyar termékekre helyezi a hangsúlyt az idén az online térbe költöző Budapest Design Week.
A hulladékhasznosítást helyezi előtérbe az idén 17. alkalommal, ezúttal „Tartsd körforgásban” címmel meghirdetett Budapest Design Week – közölte szerdai sajtótájékoztatóján Osvárt Judit, a programsorozat szakmai vezetője, a Magyar Formatervezési Tanács tagja és Pomázi Gyula, a pénzügyi hátteret is biztosító fesztiválvédnök, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke. Hangsúlyozták: a vírushelyzet miatt a rendezvény jó része idén a világhálóra költözik, bár néhány eseményt változatlanul élőben terveznek megrendezni.

Második éve csatlakozik a rendezvényhez az állami Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) is – jelentette be Bata-Jakab Zsófia, az MDDÜ vezetője. Míg a kidobott termékek újrahasznosítási aránya EU-ban átlag 11-12, Hollandiában pedig körülbelül 30 százalék, addig Magyarországon csupán 7 százalék – közölte a rendezvényhez szóló videóüzenetében Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára, aki üdvözölte a körforgásos gazdaság központi témaként kezelt témakörét. Videón egy olcsó és egyszerűen felvehető koronavírus-fertőzés elleni, hazai formatervezésű műanyag arcpajzsot, valamint egy újrahasznosítható műanyagból készülő utcai burkolóelemet mutattak be.
A koronavírus-járvány kétségkívül visszavetette a formatervezett termékek iránti keresletet – közölte lapunkkal Bata-Jakab Zsófia. Az MDDÜ körkérdésben igyekezett felmérni az iparág helyzetét, elképzeléseit, illetve százas nagyságrendű szereplővel tartanak kapcsolatot – tette hozzá. Szerinte a válság okozta piaci átrendeződést a magyar tervezők akár hasznukra is fordíthatják. Arra a kérdésünkre, mire költik a tavalyi egymilliárd után idei tevékenységükre kapott 2,3 milliárd közpénzt, mint a témához szorosan nem kapcsolódó kérdésre, a kormányfő lánya, Orbán Ráhel barátnőjeként is ismert MDDÜ-vezető későbbi, írásos választ ígért.