Mainstream és digitalizáció. E két tényező dominanciája egyre erősebb a gyerekkönyvpiacon, ezért a tavaly 27. alkalommal megrendezett Pozsonyi Illusztrációs Biennálé (BIB) fontos törekvése volt, hogy a díjazott pályaművek a globális trendekkel szemben a kulturális sokszínűséget és a művészi minőséget képviseljék. „A biennálé szervezőinek tapasztalatai szerint – a jobb eladhatóságot hajszoló kiadói nyomás miatt – sok illusztrátor hajlamos egy egyetemes stílus felé mozdulni, az illusztrációk pedig kezdenek egyre inkább egymásra hasonlítani. Ezt a folyamatot erősíti a számítógép használata is: a túl sok szerkesztés eredményeként az illusztráció steril és kiüresedett tervezőgrafikai alkotássá válhat. Ezzel szemben a jó illusztráció tükrözi az adott nemzetre jellemző színeket és sajátosságokat, és kerüli a giccset” – fejtette ki a Népszavának Wittmann Ildikó, a biennálé anyagából budapesti kiállítást rendező Magyar Gyermekirodalmi Intézet munkatársa.
A biennálé sok évtizedes történetében az Intézet által szervezett kiállítás az első, amely a nemzetközi díjazottak mellett valamennyi hazai résztvevő munkáját is bemutatja. A tizenhárom magyar illusztrátor alkotásai változatos és átfogó képet adnak a kortárs magyar gyerekkönyv illusztráció világáról. Széles a spektrum mind korosztályban (a babakönyvtől kedve a kamaszoknak szóló kötetekig), mind technikában (Kárpáti Tibor pixelei, Nagy Diána digitális „kawaii” figurái, Keresztes Dóra míves, népi kultúrát idéző formái).
„Egy könyvillusztrációt elsősorban azért készítenek, hogy az éljen egy könyvben, illetve egy könyv életre keljen általa. Ugyanaz az illusztráció a könyvből kiemelve és kinagyítva a falra téve egy más műfaj: önálló képzőművészeti alkotásnak is tekinthető. Ezek a képek legtöbbször a szöveg nélkül sem vesztik el az értelmüket, ugyanakkor a szövegnélküliség új perspektívákat, új értelmezési lehetőségeket is nyit” – mutatott rá Wittmann Ildikó. Ha valaki mégis hiányolná a könyvet mint kontextust: a rendkívül tágas kiállítótér közepén egy hatalmas, összetolt kockákból álló pihenőszigeten van lehetőség végiglapozni a kiállított illusztrációknak otthont adó, 2017 és 2019 között megjelent magyar nyelvű könyveket.
A gyerekkönyvek és illusztrációk kapcsán reflexből tipikus családi programra asszociálhatnánk, de a kiállítás hangsúlyozottan nem csak a gyerekekhez, illetve szüleikhez kíván szólni. A könyvek, illetve papírszínház füzetek (kamishibai) közül egyesek inkább valók felnőtteknek, mintsem kisgyerekeknek (például Dániel András A nyúlformájú kutya című könyve, vagy a Grela Alexandra által illusztrált, egy fiktív totális rezsimet bemutató Barna hajnal). A helyszínválasztás – az egyidejűleg más kiállításoknak és rendezvényeknek helyet biztosító Vigadó – is azt a célt szolgálja, hogy olyanok is benézzenek, akik egyébként nem találkoznának a gyerekkönyv illusztrációval mint önálló műfajjal.
„Legtöbben hordozunk magunkban olyan gyerekkori emléket, amely könyvekhez fűződik. Bizonyos könyveket azért szerettünk, mert tetszett a borítója, jók voltak a színei. Más könyveket pedig pont azért nem szerettünk, mert nem volt jó kézbe venni, vagy nem tudtuk megfejteni az illusztrációt, hogy mit is akar jelenteni. Érdekes látni, hogy azóta hová fejlődött ez a felnőttek által is komolyan vehető műfaj. Az sem utolsó szempont, hogy ezek az illusztrációk a mai gyerekek életének a részei. Ahhoz, hogy megértsük őket, látnunk kell azt is, hogy milyen vizuális hatások veszik őket körül – ezek közül az egyik az illusztráció” – hangsúlyozta Wittmann Ildikó.
A kiállításban két alkalommal lesz tárlatvezetés: augusztus 29-én a díjazott nemzetközi pályamunkák bemutatása lesz a fókuszban, szeptember 5-én pedig a magyar résztvevők munkáival lehet közelebbről megismerkedni. A tárlatvezetés alatt a gyerekek tematikus workshop keretében kézműves foglalkozáson vehetnek részt.
Infó:
„13 magyar illusztrátor a 27. Pozsonyi Illusztrációs Biennáléról”
Vigadó / 5. emeleti kiállítótér
Tárlatvezetések és workshopok: aug. 29-én és szept. 5-én 16 órakor
Nyitva: szeptember 6-ig
