Előfizetés

Kiszámolták, mennyivel lehetett hidegebb a jégkorszak legfagyosabb időszakában

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.28. 14:54

Fotó: Ann Ronan / AFP
Átlagosan 7 fokkal volt hűvösebb, amikor hatalmas jégtömegek borították a Föld nagy részét.
A nagyjából 23-19 ezer évvel ezelőtt, az úgynevezett utolsó glaciális maximum idején a Föld átlagos hőmérséklete 7,8 Celsius-fok volt, 7 Celsius-fokkal hűvösebb, mint 2019-ben – közölték a tudósok. Bizonyos régiók sokkal hűvösebbek voltak, mint a globális átlag. A sarkvidékek jóval hidegebbek lehettek, mint a trópusok, az Északi-sarkvidék hőmérséklete 14 fokkal volt alacsonyabb, mint a világátlag.
A szakértők számításaikat zooplanktonok (állati planktonok) apró kövületeinek kémiai vizsgálatára, valamint más típusú planktonok fennmaradt zsírszerkezetének elemzésére alapozták. Ezek a planktonok a vízhőmérséklet változásának hatására maguk is változnak. Az így kapott információt aztán belehelyezték a klímamodell-szimulációkba, melyek segítségével kiszámították az átlagos globális hőmérsékletet.
„A múltbéli klímajellemzőkről szóló ismeretek informálnak egyedül arról, mi történik valójában, amikor a Föld nagy mértékben lehűl vagy felmelegszik. Így jobban meg tudjuk határozni, mire számíthatunk a jövőben” – mondta Jessica Tierney, az Arizonai Egyetem paleoklimatológusa, a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője.
A legutóbbi jégkorszak alatt, amely mintegy 115-11 ezer évvel ezelőtt zajlott, a nagy emlősök – köztük a mamutok, a masztodonok, a gyapjas rinocéroszok – jól alkalmazkodtak a hidegebb éghajlathoz. Az emberek a jégkorszak során léptek először Észak-Amerika területére azon a földhídon, amely egykor Szibériát és Alaszkát kötötte össze, mivel akkor a tengerszint jóval alacsonyabban volt, mint ma.
„Érdekes, hogy Alaszkát akkoriban nem borította teljesen jég. Volt egy jégmentes folyosó, amelyen át az emberek átjuthattak a Bering-szoroson át Alaszkába. Közép-Alaszka tulajdonképpen nem volt olyan hideg, mint ma, így a jégkorszaki ember számára viszonylag jó területnek bizonyult a letelepedésre” – mondta Tierney.

Koronavírusos egy kihalófélben lévő indiai törzs több tagja

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.28. 11:29

Fotó: HARI KUMAR / AFP
Mind az 53 tagját tesztelték a nagy andamán nevű törzsnek.
Az indiai Andamán-szigetek egy kihalófélben lévő törzsének tíz tagját fertőzte meg az új koronavírus – számolt be a BBC hírportálja. Úgy tudni, a nagy andamán nevű törzs alig több mint 50 tagot számlál, akik többnyire a szigetcsoport 37 szigetének valamelyikén élnek. 
A nagyjából 400 ezer lakosú Andamán- és Nikobár-szigeteken a június eleji első eset óta 2985 Covid-19-es esetet regisztráltak, 41-en haltak meg. A Strait-szigeten, Port Blair város közelében élő veszélyeztetett nagy andamánok törzsében a múlt héten észlelt esetek után mind az 53 tagot tesztelték – mondta el Avidzsit Roj, az egészségügyi hatóság vezetője. A négy fertőzött közül ketten kórházban, ketten karanténban vannak. A törzs hat tagja, akik hosszabb ideje élnek a városban, a múlt hónapban kapták el a betegséget, már meggyógyultak. Roj szerint a legfontosabb, hogy megállítsák a járvány terjedését a szigetcsoport veszélyeztetett törzsei körében.
Andamán- és Nikobár-szigeteken a nagy andamánokon kívül négy veszélyeztetett törzs él: a dzsaravák, az észak-szentinelézek, az ongék és a sompenek. A dzsaravák és az észak-szentinelézek nem nagyon integrálódtak, az utóbbiak senkit sem engednek a szigetükre. Tavaly egy John Allen Chau nevű amerikait nyilakkal öltek meg, amikor megpróbálta meglátogatni őket. A londoni központú Survival International nevű törzsi jogvédő szervezet szerint a nagy andamánok több mint ötezren voltak, amikor az 1850-es években a brit birodalom gyarmatosította a szigeteket.

Most ezekkel a gyógyszerekkel kezelik a koronavírusos betegeket, de van esély több medicinára is

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.28. 11:23
Illusztráció
Fotó: Marcel Kusch/dpa Picture-Alliance / AFP
Az eddigi egyetlen bizonyítottan hatásos szer mellett több tucatnyi ígéretes hatóanyaggal folynak klinikai vizsgálatok.
A vakcináért folyó globális verseny mellett a fertőzöttek gyógyszeres kezelésének lehetőségeit is kutatások ezrei próbálják feltérképezni. Eddig egyetlen bizonyítottan hatásos szer létezik, de több tucatnyi ígéretes hatóanyagról tudunk, klinikai vizsgálatok százai vannak folyamatban. Keserű György Miklós akadémikus az mta.hu-számára írt összefoglalót az eddigi eredményekről, a vírus elleni támadás lehetséges célpontjairól és módszereiről, valamint a magyar kutatásokról.
A mára az egész világot sújtó Covid-19-járvány kezelési lehetőségeinek felderítése céljából jelenleg 
több mint 2000 klinikai vizsgálat van folyamatban.

Figyelembe véve az új gyógyszerek és vakcinák kifejlesztéséhez szükséges időt és erőforrásokat, a fokozatosan felfutó klinikai vizsgálatok jelentős része meglévő gyógyszerek Covid-19-fertőzésben való alkalmazására, azaz újrapozicionálására irányult. 
A gyors reagálás szükségessége a klinikai vizsgálatok szabályozási környezetét is érintette, és egyaránt vonatkozott az indikáción kívüli használatra és az indikáció kiterjesztésére. Az indikáción kívüli használat Magyarországon engedélyköteles, azonban az európai és amerikai gyakorlattal összhangban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2020. március 27-én ezen jelentősen könnyített. Az engedély előzetes kérelmezésének felfüggesztése lehetővé tette, hogy a koronavírus terápiájában felmerült gyógyszerkészítmények használatához az ellátóhelyeknek ne kelljen előzetes engedélyt kérniük az OGYÉI-től.
A már bevezetett gyógyszerek Covid-19-fertőzésben történő használatának másik lehetséges módja az indikáció kiterjesztése, ennek azonban feltétele az új indikációban a hatékonyság és a biztonságosság tudományosan megalapozott klinikai vizsgálatokkal való igazolása. A koronavírus-járvány miatt az OGYÉI engedélyezte minden olyan fejlesztés alatt álló gyógyszer indikációjának a Covid-19-re való kiterjesztését, amelyre legalább korai fázisú klinikai vizsgálatot már lefolytatták, vagy ilyen vizsgálat már folyamatban van.

Virális és gyulladásos fázis

A jelenleg a terápiás lehetőségek hatékonyságának és biztonságosságának igazolására folyó klinikai vizsgálatokat az alkalmazott gyógyszeres kezelés szerint a betegség virális és gyulladásos fázisa alapján lehet csoportosítani. Antivirális terápia során figyelembe kell venni a Covid-19-fertőzés két alapvető szakaszát, az első – virális –, illetve a második – gyulladásos – szakaszt. Az antivirális készítmények elsősorban a betegség első, a vírusfertőzés által meghatározott szakaszában alkalmazhatók sikerrel, általában a középsúlyos stádiumig. A gyulladásos szakaszban az antivirális terápia önmagában legtöbbször már nem elegendő. A cikk ennek megfelelően sorra veszi a különféle célpontokat támadó reménybeli hatóanyagokat. A remdesivir az egyetlen olyan hatóanyag, amelynek hatékonyságát és biztonságosságát legalább egy tudományosan megalapozott klinikai vizsgálatban sikerült igazolni.
A cikkben szereplő ígéretes hatóanyagok közül a favipiravirrel kapcsolatos magyar fejlesztéseket az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja. A projekt három fontos célkitűzése közül az első a független hazai gyártás biztosítása a magyar Covid-19-betegek számára, a második egy tudományos igényű klinikai vizsgálat, amellyel a hatékonyságot és a biztonságosságot lehetne igazolni Covid-19-fertőzésben. Ez egyben megalapozhatja a favipiravir újrapozicionálását influenzaindikációból Covid-19-fertőzés kezelésére. A hatóanyagot és a gyógyszerkészítményt a Természettudományi Kutatóközpont által vezetett konzorcium (TTK, Első Vegyi Indusztria Zrt., Richter Gedeon Nyrt., Meditop Kft.) fejleszti. A klinikai vizsgálatok szervezését és lebonyolítását a HECRIN által szervezett konzorcium végzi. A projektek egy harmadik lehetséges célja, hogy amennyiben a hatékonysága és biztonságossága a Covid-19-fertőzésben igazolódik, akkor a gyártás felfuttatásával a favipiravir exportcikk lehessen Magyarország számára.
Keserű György Miklós szerint az antivirális kezelésben a remdesivir- és a favipiravir-kezelés hozhat megoldást, míg a kialakuló gyulladás esetében a cikkben részletezett jelátviteli terápia és a szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása segíthet a súlyos fertőzöttek kezelésében. A második hullámban a növekvő fertőzésszámok ugyanakkor a jelenleg futó klinikai vizsgálatok gyors befejezésével hozzájárulhatnak a tudományosan igazolt hatékonyságú, új terápiák megjelenéséhez. 
A Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoport vezetője, a Koronavírus-kutató Akciócsoport résztvevője hozzátette, hogy a világ tudományos közössége, gyógyszeripari szereplőkkel együttműködve, olyan kutatási programokon is dolgozik, amelyek új vírusellenes kezelési lehetőségeket céloznak. Ezek a részben hagyományos gyógyszeres, részben biológiai terápiák (terápiás fehérjék és antitestek) kutatását szolgáló projektek a SARS-CoV-2 vírus és más koronavírusok ellen jelenthetnek hatékony segítséget, azonban jellemzően még több kutatási és fejlesztési fázist kell sikeresen teljesíteniük, míg idővel megjelenhetnek a terápiás gyakorlatban.