Előfizetés

Most ezekkel a gyógyszerekkel kezelik a koronavírusos betegeket, de van esély több medicinára is

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.28. 11:23
Illusztráció
Fotó: Marcel Kusch/dpa Picture-Alliance / AFP
Az eddigi egyetlen bizonyítottan hatásos szer mellett több tucatnyi ígéretes hatóanyaggal folynak klinikai vizsgálatok.
A vakcináért folyó globális verseny mellett a fertőzöttek gyógyszeres kezelésének lehetőségeit is kutatások ezrei próbálják feltérképezni. Eddig egyetlen bizonyítottan hatásos szer létezik, de több tucatnyi ígéretes hatóanyagról tudunk, klinikai vizsgálatok százai vannak folyamatban. Keserű György Miklós akadémikus az mta.hu-számára írt összefoglalót az eddigi eredményekről, a vírus elleni támadás lehetséges célpontjairól és módszereiről, valamint a magyar kutatásokról.
A mára az egész világot sújtó Covid-19-járvány kezelési lehetőségeinek felderítése céljából jelenleg 
több mint 2000 klinikai vizsgálat van folyamatban.

Figyelembe véve az új gyógyszerek és vakcinák kifejlesztéséhez szükséges időt és erőforrásokat, a fokozatosan felfutó klinikai vizsgálatok jelentős része meglévő gyógyszerek Covid-19-fertőzésben való alkalmazására, azaz újrapozicionálására irányult. 
A gyors reagálás szükségessége a klinikai vizsgálatok szabályozási környezetét is érintette, és egyaránt vonatkozott az indikáción kívüli használatra és az indikáció kiterjesztésére. Az indikáción kívüli használat Magyarországon engedélyköteles, azonban az európai és amerikai gyakorlattal összhangban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2020. március 27-én ezen jelentősen könnyített. Az engedély előzetes kérelmezésének felfüggesztése lehetővé tette, hogy a koronavírus terápiájában felmerült gyógyszerkészítmények használatához az ellátóhelyeknek ne kelljen előzetes engedélyt kérniük az OGYÉI-től.
A már bevezetett gyógyszerek Covid-19-fertőzésben történő használatának másik lehetséges módja az indikáció kiterjesztése, ennek azonban feltétele az új indikációban a hatékonyság és a biztonságosság tudományosan megalapozott klinikai vizsgálatokkal való igazolása. A koronavírus-járvány miatt az OGYÉI engedélyezte minden olyan fejlesztés alatt álló gyógyszer indikációjának a Covid-19-re való kiterjesztését, amelyre legalább korai fázisú klinikai vizsgálatot már lefolytatták, vagy ilyen vizsgálat már folyamatban van.

Virális és gyulladásos fázis

A jelenleg a terápiás lehetőségek hatékonyságának és biztonságosságának igazolására folyó klinikai vizsgálatokat az alkalmazott gyógyszeres kezelés szerint a betegség virális és gyulladásos fázisa alapján lehet csoportosítani. Antivirális terápia során figyelembe kell venni a Covid-19-fertőzés két alapvető szakaszát, az első – virális –, illetve a második – gyulladásos – szakaszt. Az antivirális készítmények elsősorban a betegség első, a vírusfertőzés által meghatározott szakaszában alkalmazhatók sikerrel, általában a középsúlyos stádiumig. A gyulladásos szakaszban az antivirális terápia önmagában legtöbbször már nem elegendő. A cikk ennek megfelelően sorra veszi a különféle célpontokat támadó reménybeli hatóanyagokat. A remdesivir az egyetlen olyan hatóanyag, amelynek hatékonyságát és biztonságosságát legalább egy tudományosan megalapozott klinikai vizsgálatban sikerült igazolni.
A cikkben szereplő ígéretes hatóanyagok közül a favipiravirrel kapcsolatos magyar fejlesztéseket az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja. A projekt három fontos célkitűzése közül az első a független hazai gyártás biztosítása a magyar Covid-19-betegek számára, a második egy tudományos igényű klinikai vizsgálat, amellyel a hatékonyságot és a biztonságosságot lehetne igazolni Covid-19-fertőzésben. Ez egyben megalapozhatja a favipiravir újrapozicionálását influenzaindikációból Covid-19-fertőzés kezelésére. A hatóanyagot és a gyógyszerkészítményt a Természettudományi Kutatóközpont által vezetett konzorcium (TTK, Első Vegyi Indusztria Zrt., Richter Gedeon Nyrt., Meditop Kft.) fejleszti. A klinikai vizsgálatok szervezését és lebonyolítását a HECRIN által szervezett konzorcium végzi. A projektek egy harmadik lehetséges célja, hogy amennyiben a hatékonysága és biztonságossága a Covid-19-fertőzésben igazolódik, akkor a gyártás felfuttatásával a favipiravir exportcikk lehessen Magyarország számára.
Keserű György Miklós szerint az antivirális kezelésben a remdesivir- és a favipiravir-kezelés hozhat megoldást, míg a kialakuló gyulladás esetében a cikkben részletezett jelátviteli terápia és a szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása segíthet a súlyos fertőzöttek kezelésében. A második hullámban a növekvő fertőzésszámok ugyanakkor a jelenleg futó klinikai vizsgálatok gyors befejezésével hozzájárulhatnak a tudományosan igazolt hatékonyságú, új terápiák megjelenéséhez. 
A Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoport vezetője, a Koronavírus-kutató Akciócsoport résztvevője hozzátette, hogy a világ tudományos közössége, gyógyszeripari szereplőkkel együttműködve, olyan kutatási programokon is dolgozik, amelyek új vírusellenes kezelési lehetőségeket céloznak. Ezek a részben hagyományos gyógyszeres, részben biológiai terápiák (terápiás fehérjék és antitestek) kutatását szolgáló projektek a SARS-CoV-2 vírus és más koronavírusok ellen jelenthetnek hatékony segítséget, azonban jellemzően még több kutatási és fejlesztési fázist kell sikeresen teljesíteniük, míg idővel megjelenhetnek a terápiás gyakorlatban.

Iskolakezdéskor kiderülhet: szemüveg kell a gyereknek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.27. 15:45

Fotó: Kovács Attila / Semmelweis Egyetem
Az elmúlt tíz évben 20-ról 25 százalékra nőtt a rövidlátók aránya Magyarországon, köztük egyre több a fiatal, aminek oka a sok és korai „kütyüzés”.
A korábbiaknál több fiatalnak kell szemüveg, mert elfárad a szemük a túlzásba vitt képernyőnézésben, ráadásul az okostelefonokat és a táblagépeket túl közel tartják. A rövidlátás kialakulásához a kis felületre fókuszálás és a természetes fény hiánya is hozzájárul. 
Az elmúlt években a kisgyerekek akár már 3 éves kortól elkezdenek táblagépeket, okostelefonokat és számítógépeket használni, a készülékekből kiáramló mesterséges fény, illetve a sok közelre nézés rövidlátás kialakulásához vezet – hívta fel a figyelmet Nagy Zoltán Zsolt, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója. Az iskolakezdéskor sok kisgyerekről derül ki, hogy szemüveget kell viselnie. Ilyenkor ugyanis egyre többet kell használniuk a szemüket: az olvasáshoz közelre nézve, a táblára írtak követéséhez, ami felszínre hozhatja a problémákat. Az iskolába járó gyerekeknél arra kell figyelni, hogy 
30 centiméteres távolságból tudjanak olvasni és öt méterről felismerjék a látóélesség vizsgáló tábla feliratait, jelzéseit

– árulta el a szemészprofesszor.

Problémát jelenthet az okostelefon túlzott használatában az is, hogy a készülékeken általában nagyon kicsi minden. Ez folyamatosan közelre nézésre kényszeríti a szemet: domborúvá teszi a szemlencsét. Az, hogy az állandó közelre nézés, például sok olvasás hozzájárul a rövidlátás kialakulásához, nem újdonság. 
A szakorvos szerint az egyetemi évek alatt is nő a rövidlátás gyakorisága, főként az olyan szakokon, ahol nagy mennyiségű tárgyi tudást kell elsajátítani, azaz több ezer oldalnyi tananyagot kell olvasni egy-egy szemeszterben. Az informatikusok között is nagyon magas a rövidlátók aránya, ami nem meglepő, mert a teljes munkaidejükben monitorokat néznek.
Korábban a lakosság nagyjából 20 százaléka volt rövidlátó, ma ez már 25 százalékra növekedett, de 
a következő tíz-tizenöt évben ugrásszerű növekedés várható.

Egyes ázsiai országokban már 75 százalék a rövidlátók aránya, a fejlett nyugat-európai országokban is ehhez közeli helyzet alakulhat ki, ha a szülők nem korlátozzák a gyerekek képernyőnézési idejét. 
Az lenne az ideális, ha a kisgyerekek 3-6 éves korig egyáltalán nem használnának okostelefont, a napi másfél-két óránál több monitornézés nagyban hozzájárul a rövidlátás kialakulásához. Ennek valószínűsége annál jobban csökken, minél többet van egy gyerek a szabadban, természetes megvilágítású környezetben – jegyezte meg Nagy Zoltán Zsolt.
A rövidlátás felismerésében kiemelt szerepe van a pedagógusoknak is. Ha egy gyerek hunyorog és nem látja jól a táblát, gyermekszemészeti szakorvosi vizsgálatra van szükség. A kisgyermekkorban jelentkező, úgynevezett korai rövidlátás mellett gyakori a serdülőkori rövidlátás. Ennek az az oka, hogy 14-15 éves korban hirtelen kezdenek el nőni a fiatalok és a szemtengely, illetve a szemüreg hossza is növekszik. Ha ez nincs arányban, akkor minden milliméter növekedés három dioptria eltérést okozhat. Tévhit, hogy ez szemtornával javítható, hiszen a csont méretének változását a szem mozgatásával nem lehet módosítani – fűzte hozzá a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója.

Epikus harc a virtuális és a valós térben

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.08.27. 15:30

Fotó: CHRIS DELMAS / AFP
Az Apple eltávolította a Fortnite alkalmazást az App Store-ból, ezzel megakadályozva a résztvevőket abban, hogy a világ egyik legnépszerűbb játékát telepítsék az iPhone készülékekre.
Összekapott az Epic Games, a Fortnite fejlesztője és az Apple: a játékgyártó cég sokallja a felárat, amit a készülékgyártó kér termékei vásárlóitól. – Az egyik legnépszerűbb játék a világon a fizetős és ingyenes változatokban is létező Fortnite, az amerikai Epic Games Inc. fejlesztése. Ez többféle digitális eszközön futtatható: PC, az Xbox One, a PlayStation 4 és az Apple eszközei alkalmasak rá. A Fortnite Battle Royale-t (Királyi Csata) akár százan is játszhatják, a győztes, aki a végén egyedül állva marad. A játék újabb változatai évente kerülnek a piacra, a legutóbbival kapcsolatban, amely tegnap került a piacra, az a hír röppent fel – ezt egyébként az Epic Games a The Verge-nek meg is erősítette –, hogy az Apple asztali számítógépein és mobil eszközein sem lehet majd játszani. Az Apple birtokosok a már meglévő kiadásoknál kell, hogy maradjanak, és ezentúl más gyártók eszközein játszókkal nem, csak más iOS vagy macOS tulajdonosokkal tudnak küzdeni. Ez azt jelenti, hogy az Epic és az Apple közötti jogi harc két táborra szakítja a játékot és a játékosokat; az új, a Marvel-birodalom figuráit alapul vevő csatákat az Apple-eszközökkel rendelkezők nem folytathatják le.  Az epikus küzdelem a két cég között augusztus közepén kezdődött. A Fortnite-ban a játék során használatos virtuális pénzt, a V-Buckot és bizonyos eszközöket meg lehet vagy kell vásárolni. Azok azonban, akik az Apple Store-t vagy a Google Play Store-t használják a fizetéshez jelentős, az Epic szerint túlzott felárral juthatnak ezekhez. Ez azt jelenti, hogy az Epic direkt fizetési lehetőségét használók e hó 13-a óta 7,99 dollárért, diszkont áron kaphatják meg azt, amiért az Apple birtokosokosoknak, vagy a Google Play-t használóknak 9,99 dollárt kell fizetniük. Az Apple erre válaszul törölte az Appstore-ból, azaz a náluk megvásárolható termékek köréből a Fortnite-ot. Az Epic sem késlekedett: összehangolt kampányt indított a telefongyártó ellen, még be is perelte. „Jelenleg azok, akik az Apple vagy a Google által kínált fizetési módokat használják, nem kapnak kedvezményt, ezek a cégek túlzó, 30 százalékos utalási díjat számítanak fel. Ha lecsökkentik a fizetésért felszámolt díjaikat, akkor mi azt a játékosok javára jóváírjuk” – mondta az Epic képviselője. Az Apple álláspontja azonban az, ha az Epic vissza akarja vetetni a Appstore termékei körébe a Fortnite-ot, akkor le kell mondani a direkt fizetési lehetőségről, mert annak lehetővé tétele sérti üzleti szabályzatukat. Szomorú, mondják, hogy egyes piaci szereplők nem akarnak azok szerint a szabályok szerint játszani, minta többiek. A harc a játékfejlesztő és a mobilapplikációs fizetési lehetőségeket használók között nem új. Az Androidot a Google 2005-ben vásárolta meg, és 2018-ban, amikor a Fortnite az andoridos (a legtöbb okostelefon ezt az operációs rendszert használja) eszközökön is elérhetővé vált, az Epic teljesen mellőzte a Google Playt Store-t.