Joe Biden;elnökjelölés;Donald Trump;

- Trump barátja a félelem – Biden szerint az amerikai elnök az erőszaknak drukkol

A jelöltállítás után a kampány két hónapja következik.

„Az önök szavazata fogja eldönteni, megvédjük-e a törvénytisztelő amerikaiakat vagy engedjük, hogy a polgárainkat fenyegető erőszakos anarchisták, agitátorok és bűnözők tegyék, amit csak akarnak. Ez a szavazás dönti el, megőrizzük-e az amerikai életformát vagy hagyjuk, hogy teljesen lebontsa és lerombolja egy radikális mozgalom” – jelentette ki Donald Trump, elfogadván a Republikánus Párt elnökjelölését. A szokásokkal ellentétben a Fehér Ház kertjében tartott ceremónia során az elnök egy óra tíz percen át beszélt, de a súgógépről monoton hangon felolvasott szónoklatból hiányzott a fókusz és az energia. A legfontosabb pillanatban azt mondta, hogy „mélységesen” (profoundly) elfogadja a jelölést, holott a leírt szövegben a „büszkén” (proudly) szó szerepelt.

Az elnök összesen 41 alkalommal említette név szerint kihívóját, Joe Bident. Utóbbi a múlt héten tartott hasonló beszédében egyetlen egyszer sem ejtette ki Trump nevét, jóllehet ő is bőségesen bírálta riválisát. A CNN számítása szerint Trump a 70 perc alatt több mint negyvenszer nem mondott igazat – például amikor azt állította, hogy Biden megszüntetné a rendőrséget vagy elvenné a magánkézben lévő lőfegyvereket. Általában is, Bident váltakozva nevezte gyengének és olyan radikálisnak, akitől félteni kell Amerikát, sőt, egyenesen a szocializmus trójai lovának. Egyes kommentárok szerint utóbbi arra vall, hogy a Trump-stáb voltaképpen a Demokrata Párt balszárnyához tartozó Bernie Sanders elnökjelöltségére számított, és akkor sem változtatott a stratégián, amikor helyette a mérsékelt Biden lett a befutó. Trump ismételten az elővárosok lerombolásával riogatott, amivel egyértelműen a fehér szavazók félelmeire játszott – ám a kommentárok egy része emlékeztetett rá, hogy az elővárosok sokat változtak az utóbbi egy-két évtizedben és már korántsem olyan egyszínűek, mint ahogyan azt az elnök elképzeli. Akárcsak a jelöltállító gyűlés első három napján, egy sor felszólaló, köztük az apját felkonferáló Ivanka Trump is igyekezett tompítani a közvélemény egy részében az elnökről kialakult kedvezőtlen képet. Azt bizonygatták, hogy Trump nem rasszista, nem nőgyűlölő és nem részvétlen a szenvedők, így a koronavírus-járvány áldozatai iránt. A már több mint 180 ezer amerikai életét követelő járványról azonban csak a beszéd kis része szólt és abból is az derült ki, hogy hamarosan elérhető lesz a mindent megoldó védőoltás. A csaknem kétezer, szorosan egymás mellett ülő meghívott közül csak kevesen viseltek maszkot. A program alatt behallatszott a Fehér Ház nemrégiben messzire kitolt kerítése mögött, a távolban tiltakozó több ezer tüntető hangja.

Közvetlenül Trump beszéde előtt Joe Biden és az alelnökjelölt Kamala Harris is támadásba lendült. Az utcai tiltakozások kapcsán Biden azt mondta, hogy Trump az erőszaknak drukkol, mert feltételezi, hogy az kedvez a választási esélyeinek. Különben is, amikor az elnök arról beszél, hogy Biden alatt majd ilyen lesz egész Amerika, elfelejti, hogy Amerika pont alatta ilyen. Harris mondanivalójának az volt a lényege, hogy Trump elhanyagolta a mindenkori elnök legfontosabb kötelességét, az amerikaiak életének védelmét, amikor nem intézkedett időben a járvány megelőzéséről.

A republikánus konvenció nézettsége valamelyest elmaradt a Demokrata Párté mögött, ezzel együtt az utóbbi napokban valamelyest csökkent Joe Biden előnye. A jelöltállítás után általában tapasztalható kisebb népszerűség-növekedés, így egyelőre nem világos, hogy a változás átmeneti vagy trendfordulót jelez. Biden stábja mindenesetre bejelentette, hogy szeptember elejétől az elnökjelölt és Kamala Harris is aktívabb lesz és végigjárják a választás szempontjából legfontosabb, ingadozó államokat. Rendezvényeiken a járványügyi előírások szigorú betartását ígérik – annál is inkább, mert a 77 esztendős Biden nem kockáztathatja a fertőzést.

Trump beszédének fontos és visszatérő eleme volt, hogy a rasszizmus elleni tiltakozások erőszakosak, anarchista, sőt, szélsőbaloldali célokat követnek. Egyszer sem ejtette ki azonban a vasárnap a wisconsini Kenoshában hétszer hátba lőtt Jacob Blake nevét. A férfi apja a CNN-ben azt mondta, hogy ilyesmi csak „barna bőrűekkel” történik. Az a fehér tinédzser, aki szerdára virradóra megölt két, őt lefegyverezni próbáló tüntetőt, egy harmadikat pedig súlyosan megsebesített, hosszú csövű fegyverével a kezében békésen elsétálhatott a rendőrök mellett. Mint kiderült, a rendőrök között volt, aki egyenesen bátorította a fegyveres „milicistákat”, Kyle Rittenhouse egyiküktől még egy palack ásványvizet is kapott.

Csütörtökön is tartott az amerikai profi sportolók tiltakozása, ezért már a második napon elmaradtak a férfi és női kosárlabda, baseball és labdarúgó mérkőzések, sőt, a jégkorongozók is csatlakoztak. Trump ennek kapcsán politikai szervezetnek nevezte a kosárlabdaligát, az NBA-t. Veje, a milliomos családból származó Jarod Kushner pedig azt fejtegette, hogy könnyű a gazdag kosarasoknak, akik az amerikaiak zömével ellentétben megengedhetik maguknak a pihenőt.

Pénteken, lapunk zárta után várhatóan több tízezres demonstrációt tartanak Washingtonban a Martin Luther King „Van egy álmom...” kezdetű beszéde nyomán híressé vált 1963-as menet évfordulóján. Tüntetés lesz Kenoshában is, ahol a helyi rendőrséget a Nemzeti Gárda és a szövetségi hatóságok embereivel erősítették meg.

A világnak valószínűleg meg kell tanulnia tartósan együtt élni a koronavírussal, ezért nagyobb óvatosságra van szükség – fogalmazott a német kancellár.