Előfizetés

A Milo Djukanovic vezette szocialisták nyerték meg a montenegrói választást

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.31. 15:12

Fotó: Milos Vujovic / AFP/Anadolu Agency
A jelenlegi államfő három évig még a helyén marad, kormányt mégis a parlamentben egy mandátummal többet szerző ellenzék alakíthat.
A Milo Djukanovic államfő vezette balközép Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) szerezte meg a legtöbb voksot a vasárnapi parlamenti választáson a központi választási bizottság végleges adatai szerint. A voksok 100 százalékának összesítése alapján a DPS-t a szavazó polgárok 35,06 százaléka támogatta, míg a második helyen az ellenzéki Montenegró jövőjéért elnevezésű koalíció végzett a szavazatok 32,55 százalékával.  A Béke a mi nemzetünk listára a választópolgárok 12,53 százaléka, a Feketén-fehéren listára 5,53 százaléka, a Montenegrói Szociáldemokratákra 4,10 százaléka, a Bosnyák Pártra 3,98 százaléka, a Szociáldemokrata Pártra 3,14 százaléka, az Albán Listára 1,58 százaléka, az Albán Koalícióra pedig 1,14 százaléka adta a szavazatát. Milo Djukanovic elismerte, hogy a koalíciós partnereivel együtt 40 mandátuma van a 81 tagú törvényhozásban, míg az ellenzéknek 41 parlamenti hely jutott. Három évtized után így várhatóan nem a szocialisták alakíthatnak kormányt, Milo Djukanovic azonban 2023-ig mindenképpen az államfői székben marad. 

Koronavírus-rekord Romániában: egyszerre több mint félezer súlyos beteget ápolnak az intenzíven

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.31. 15:10

Fotó: Alex Nicodim / AFP/Anadolu Agency
Mind több a fertőzött Ukrajnában is, de északkeleti szomszédunknál az utazások terén hazánk még mindig zöld besorolású országnak számít.
Romániában meghaladta a 7400-at hétfőn a kórházban ápolt koronavírusos betegek száma, és minden korábbinál több, 506 súlyos beteg szorult intenzív kórházi kezelésre.  A stratégiai kommunikációs törzs hétfői jelentése szerint az előző napon újabb 43 koronavírussal fertőzött beteg vesztette életét, ezzel 3621-re emelkedett a járvány halálos áldozatainak száma. Az ismert aktív fertőzöttek száma – a fertőzések, halálesetek és gyógyulások számának összevetésével – 46 ezerre tehető. Romániában augusztus folyamán 1200 körül stabilizálódott a napi esetszám átlaga.  A koronavírus-rekordok ellenére a román kormány hétfői ülésén kormányhatározatban is megerősítette: szeptember elsejétől megnyithatnak a színházak, mozik és könyvtárak, valamint a vendéglők beltéri részei azokban a megyékben, ahol a koronavírus-fertőzöttek száma nem haladta meg a lakosság 1,5 ezrelékét az utóbbi két hétben. A kulturális intézmények a férőhelyek legfeljebb 50 százalékát használhatják. A vendéglőkben az asztaloknál legfeljebb hatan ülhetnek, és az asztalokat legalább kétméteres távolságra kell elhelyezni egymástól. 

Nem lassul a járvány

Ukrajnában sem lassul a koronavírus-járvány terjedése: hétfőre is több mint 2100 új beteget regisztráltak, velük együtt az azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 121 ezret - derült ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács  adataiból. Egy nap alatt 2141 új esettel 121 215-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, az elhunytaké harminc újabb halálos áldozattal 2557-re, miközben eddig 57 114-en gyógyultak meg. Jelenleg 61 544 beteget kezelnek koronavírus-fertőzéssel, számuk 1731-tel nőtt egy nap alatt. A legtöbb új beteget, 277-et és hat halálos áldozatot az ország második legfertőzöttebb területének számító fővárosból, Kijevből, a második legtöbbet, 189-et a dél-ukrajnai Odessza megyéből jelentették. Kijevben az azonosított fertőzöttek száma elérte a 13 370-et, az elhunytaké a 208-at. Az ország legfertőzöttebb régiójában a nyugat-ukrajnai Lviv megyében 154 esettel 14 510-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké öt újabb elhunyttal 394-re. Kárpátalján jelenleg az azonosított fertőzöttek száma 7516, az elhunytaké három újabb áldozattal 262-re nőtt, miközben eddig 3324-en győzték le a kórt.

Nekünk nem kell karantén

Közben a Jevropejszka Pravda hírportál hétfőn jelentette, hogy az egészségügyi tárca által közzétett – még nem végleges – lista szerint Magyarország változatlanul zöld besorolást kapott, akárcsak a szomszédos országok közül Szlovákia, Lengyelország, Fehéroroszország és Oroszország is. Vörös zónába került viszont Románia és Moldova, továbbá az összes volt jugoszláv tagállam Szlovénia és Szerbia kivételével, amelyek zöld besorolást kaptak. A zöld zónába sorolt országokból érkezőknek nem kell kéthetes önelszigetelésbe vagy karanténba vonulniuk Ukrajnában. Kijev ugyanakkor múlt péntektől ismét lezárta egy hónapra az ország határait a külföldiek előtt, csak az átutazást engedélyezi, továbbá a tartózkodási engedéllyel rendelkezők, valamint kivételt képező személyek, csoportok számára a belépést.

Aggódnak a toryk BoJo hátraarcai miatt

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.08.31. 09:30
Boris Johnson brit kormányfő
Fotó: MOLLY DARLINGTON / AFP
A kormánypárti képviselők megőrülnek attól, hogy elvárják tőlük, védjék meg a brit kormányfő álláspontját, majd ostobának látszanak, amikor főnökük meggondolja magát.
A koronavírus-járvány kitörése óta közel tucatszor hajtott végre teljes fordulatot a brit kormányfő. A legutóbbit a múlt hét elején, amikor alig néhány nappal az iskolakezdés előtt megváltoztatta korábbi határozott álláspontját és bejelentette, hogy az angliai tanintézetekben is bevezetik az arcmaszk viselését. A rendelkezés a 11 éven felüliekre vonatkozik azokban a körzetekben, ahol magas a Covid 19-cel megfertőzöttek száma, de a kommunikációs akadályok elhárítása érdekében csak a közösségi terekben, például a folyosókon kell alkalmazni. A látványos meghátrálások közé tartozott az érettségi eredményekkel kapcsolatos botrányból való kimenekülés, amikor a kormány visszavonta az átláthatatlan algoritmus által kiszámított osztályzatokat, amelyek alapján a diákok közel 40 százaléka kapott tanáraik előrejelzésénél lényegesen rosszabb jegyet, elveszítve ezzel az egyetemi felvételüket. A szűkkeblűség szégyenletes példájaként a kormány június közepén bejelentette, hogy a nyári szünetben nem biztosítja a rászoruló gyermekek ingyenes iskolai étkeztetését, ám Boris Johnson a Manchester United és az angol válogatott csatára, Marcus Rashford kampányának hatására meggondolta magát. A 22 éves sztár 20 millió fontot hajtott fel, végül 1,3 millió tanulót mentve meg a nyári gyomorkorgástól. A közvéleményt megbabonázza, a tory politikusokat viszont érthetően irritálja, hogy Boris Johnson rendszeresen Nicola Sturgeon, a skóciai autonóm kormány feje átgondoltnak és racionálisnak látszó döntéseit kopírozza le. Az edinburghi-i politikus a koronavírus-járvány márciusi kitörése óta minden munkanapon élő tévéadásban közvetített sajtótájékoztatót tart és több héttel előzte meg a Konzervatív Párt első emberét olyan fontos döntésekben, mint az arcmaszkviselés kötelezővé tétele az üzletekben, a hivatalos érettségi osztályzatok helyett a tanári értékelés figyelembevétele vagy a szegény gyermekeknek nyújtott ingyenes étkezési kuponok. A brit média szerint kormánypárti képviselők megőrülnek attól, hogy elvárják tőlük, védjék meg „BoJo” álláspontját, majd ostobának látszanak, amikor főnökük meggondolja magát. A Sky News egy meg nem nevezett kormánytagra hivatkozva azzal magyarázza a skótokat követő londoni pálfordulásokat, hogy Johnson aggódik az unió fennmaradása miatt. Attól fél, hogy Nicola Sturgeon igazi alternatívát kínál Skóciában. „Ha az ember az egység mellett próbál érvelni, nem segítenek a nemzetek között fennálló lényeges különbségek. Boris Johnson minimalizálni szeretné ezeket, így nem lehet kizárni a további feltűnő hátraarcokat” – vélekedett a miniszter