A nehéz sorsú diákokat segítő tanodák költségvetését olykor csonkolja az állam, olykor pedig egy jogszabályváltozás elmaradásával szárítja ki.
Közvetlenül a tanévkezdés előtt kapott értesítést a főleg hátrányos helyzetű diákok oktatásával foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány arról, hogy az állam felére csökkenti az iskolájuknak adott kiegészítő támogatást. - Csalódottságot és elkeseredettséget érzünk – nyilatkozta lapunknak L. Ritók Nóra, az alapítvány és az iskola vezetője.
Az Igazgyöngy Alapítvány 1999 óta dolgozik az esélyegyenlőségért, társadalmi integrációért, a gyerekszegénység és az átörökített mélyszegénység felszámolásáért – olvasható a Hajdú-Bihar megyében létrehozott alapítvány honlapján. A hat telephellyel működő, berettyóújfalui székhelyű alapítványi iskola ugyanúgy járt, ahogyan az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség oktatási intézményei.
A kormány a járványhelyzettel indokolta a kiegészítő támogatás 50 százalékos csökkentését, egyúttal kilátásba helyezte, hogy az állam átveszi az iskolát, ha az alapítvány nem tudja fenntartani az intézményt – számolt be a közösségi oldalán L. Ritók Nóra. - Egyszer már megvonták ezt tőlünk, de aztán visszakaptuk. Most úgy tűnik, visszatértünk a megvonásokhoz – állapította meg. Közlése szerint „fűnyíróelv van, és bekényszerítés az állami rendszerbe”. A terep mindig nehezedik, és „mi sem bírjuk a végtelenségig”.
Ami a konkrét adatokat illeti: kiegészítő támogatásként az állam eddig évi 17 millió forintot adott, ez csökken most 8,5 millióra. L. Ritók Nóra a Népszavának elmondta, hogy a berettyóújfalui iskolában és hat telephelyén összesen 650 gyerek tanul, 70 százalékuk hátrányos helyzetű. Az alapítvány az oktatáson kívül – állami feladatot átvállalva – szociális munkával és kríziskezeléssel is foglalkozik.
A teljes költségvetési támogatás évi 67 millió forintot tett ki, ami eleve nem volt elég az intézmény működtetéséhez. A szükséges pénz több mint felét az alapítvány pályázatokból, egyszázalékos felajánlásokból, adományokból teremtette elő – sorolta L. Ritók Nóra. Nem lát más lehetőséget: kénytelenek lesznek újabb adományokat gyűjteni a most kiesett összeg pótlására.
Úgy érzi, túlzás nélkül kijelenthető, hogy az Igazgyöngy a gyermekszegénység elleni küzdelem és az integráció emblematikus intézményévé vált. Hangsúlyozta, hogy mindig együttműködésre törekedtek más helyi – vagy akár határon túli – szervezetekkel, jó kapcsolatot alakítottak ki az Oktatási Hivatallal is. Számos szakmai elismerésben volt részük. L. Ritók Nóra abban bízott, hogy a náluk folyó színvonalas munkát a kormány is elismeri. Amikor előzőleg személyesen tárgyalt a minisztérium képviselőjével, olyan benyomása támadt, hogy a tárca méltányolja eredményeiket.
Ezért is ért mindenkit hideg zuhanyként a támogatás csökkentése. A kormány ezzel a lépésével azt üzeni – jelentette ki L. Ritók Nóra –, hogy nem fontos számára a társadalmi felzárkózás ügye.
Támogatás nélkül az Ámbédkár
KERET Az Ámbédkar Iskolában pillanatnyilag annak is örülnének, ha a kiegészítő támogatás felét megkapnák az államtól. A borsodi Sajókazáról indult, ma már Miskolcon működő – szintén hátrányos helyzetű diákokat tanító – iskola jelen állás szerint ugyanis egyetlen fillért sem lát az eddig folyósított 30 millió forintból.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkára már tavaly értésükre adta, hogy az Ámbédkar idén egyáltalán nem számíthat kiegészítő támogatásra. Az iskolában ekkor még nem aggódtak. A terv az volt, hogy a gimnázium átalakul technikummá: finanszírozás szempontjából így már a Palkovics László vezette innovációs tárcához fog tartozni. „Minderről Palkoviccsal is megállapodtunk” – tájékoztatott Orsós János, az intézményt fenntartó szervezet vezetője.
Az átalakulás hivatalosan – az innovációs tárca közreműködésével és anyagi segítségével – megtörtént, de szükség lett volna egy jogszabályi módosításra is, ami azonban elmaradt. A nyár végén derült ki, hogy az iskola számára az egyik minisztérium már nem, a másik minisztérium még nem folyósítja a támogatást. A tanévet meghirdették, de a pénzük csak pár hónapra elegendő. Orsós János és kollégái abban reménykednek, hogy a kormányzatnak sikerül valamilyen gyors megoldást találnia.
Úttestre, parkoló autókra, lakóházakra is dőlt fa.
Budapest több pontján is fákat csavart ki a szél hétfő éjjel, úttestre, parkoló autókra, lakóházakra is dőlt fa – közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
Az Andrássy úton, a Terror Háza Múzeumnál az úttestre dőlt egy nagyméretű fa, amely forgalmi akadályt okozott. A II. kerületi Törökvész úton a bevásárlóközpontnál több, úttestre kidőlt fa zárta el az utat – tájékoztatott Kisdi Máté szóvivő.
A reptérre vezető gyorsforgalmi út XVIII. kerületi szakaszán három forgalmi sávot foglalt el egy kidőlt fa.
Éjfélkor huszonhat helyszínre várták a segítséget a főváros hivatásos tűzoltóegységeitől a viharos időjárás okozta károk miatt.
Nem cél az erőszakos fellépés, de ha nagy a baj, előkerülhet a gumibot: megtudtuk, hogyan készítik fel a rövidesen munkába álló iskolai rendfenntartókat.
Ha már ott tartunk, hogy a diák vagy az apja ütni próbál, akkor mi is elővesszük a rosszabbik énünket. Végső esetben használhatunk gumibotot, könnygázsprét, bilincset, de az nem lehet cél, hogy péppé verjük a gyereket – mesélt arról Sándor, mit tanulnak az iskolaőr-jelöltek a konfliktuskezelésről a felkészítésüket célzó tanfolyamon.
A hamarosan munkába álló férfi titokban nyilatkozott a Népszavának, hiszen – a rendőrökhöz hasonlóan – az új őrség tagjai sem nyilatkozhatnak a sajtónak. A neve természetesen nem Sándor, kérésére megváltoztattuk, miután a Zsaruellátó nevű Facebook-oldal közreműködésével kapcsolatba lépett velünk. Kilétéről annyit árult el, hogy az egyik dunántúli régióban végzi a tanfolyamot közel 40 társával együtt.
– Mindig az adott helyzet dönti el, hogyan járunk el. Ha például Pistike egyest kapott, és dühében szétrúgja a padot, akkor csak felszólítjuk a cselekmény abbahagyásra – mondta Sándor, aki egyébként profinak és sokrétűnek érzi a tanfolyamot, ahol az óraadók a rendőrségtől és a Klebesberg Központtól érkeztek.
Elbeszélése alapján az iskolaőr-jelöltek polgárjogot, büntetőjogot, taktikai felkészítést, pszichológiai és pedagógiai alapismereteket tanultak. Többször is hangsúlyozta ugyanakkor: arra oktatják őket, a konfliktusokat megelőzni kell. „A fő cél, hogy udvarias, de határozott fellépéssel előzzük meg a nagyobb bajt, testi kényszert csak akkor alkalmazunk, ha már elkerülhetetlen”. Sándor abban bízik, hogy a rendőrivel szinte teljesen megegyező egyenruha látványa visszatartó hatással bír majd. Ezzel együtt felkészültek a legrosszabbra: a szituációs gyakorlatokon élesben próbálták el, hogyan kell megfékezni az erőszakos diákot vagy éppen a szülőket. – Tudjuk, hogy a tevékenységünk a nyilvánosság zajlik majd, itt csak a felkészült emberek maradhatnak meg. Nem véletlen, hogy a jelentkezők több mint kétharmada kapásból kiesett – mondta a férfi.
Az iskolaőr tanári kérés nélkül ugyan nem mehet be rendet tenni egy órára, de ha szembesül az összetört bútorral, a vécében beütött tükörrel, akkor kötelessége hatósági eljárást indítani. Ennek jogi tényállása pedig rongálás vagy éppen a bűncselekménynek minősülő garázdaság. Ha ilyen esettel találkozik, az őr elsőként a helyi kapitányság Tevékenységirányítási Központját hívja fel, és csak utána tájékoztatja a történtekről az iskolaigazgatót. Az ügy ekkor a rendőrségi koordinátorhoz, tőle pedig valamelyik rendőrségi ügyosztályhoz kerül. Ha az iskola nem akar rendőrségi eljárássá duzzasztani egy helyi csetepatét, az igazgató szintén a koordinátorhoz fordulhat, hogy megbeszéljék a lehetőségeket – mondta Sándor, hogy mit tehet az intézmény egy folyamatban lévő intézkedés esetében. Ha egy tanár túl durvának ítéli meg az őr diákokkal szembeni fellépését, legfeljebb panaszt tehet feljebbvalóinál, de nem avatkozhat közbe – hiszen úgy ellene is eljárás indulna, „közfeladatot ellátó személy munkájának akadályozása miatt.”
Súlyos kockázatok
Tüneti kezelés a rosszabb fajtából – így vélekednek a Népszava által megkeresett pedagógus érdekvédelmi szervezetek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint elfogadhatatlan az iskolában a gumibottal felszerelt iskolaőr fenyegető jelenléte. „Súlyos esetben a pedagógus, az iskolaigazgató ki tudja hívni a rendőrséget, legyen ez elegendő” – írta kérdésünkre a PDSZ. Azt pedig elképesztőnek tartják, hogy az iskolaőr – mint Sándor mesélte – egy szimpla rongálás miatt is rendőrségi jelentést tesz majd anélkül, hogy erről kikérné az iskolaigazgató véleményét. A Pedagógusok Szakszervezete szerint komoly kockázatot hordoz, hogy a 12-14 éves kiskorúakkal szemben is lehet vegyi eszközt, botot, bilincset használni.
Mindkét szakszervezet figyelmeztetett arra, hogy a fiatalkorú és gyermekkorú diákokkal szembeni eljárások az érintett tanuló későbbi előremenetelére, életére is rossz hatással lehetnek. A PDSZ szerint egy iskolai konfliktus hatósági útra terelése a legrosszabb megoldás: a verekedő diákok már priusszal, egy eljárás gyanúsítottjaként térhetnek vissza az osztályba. Kerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy többek között megkérdezzük, augusztus végéig hány őr tett sikeres vizsgát, de kérdéseinket azzal hárították, hogy szerdán sajtótájékoztatón számolnak majd be a részletekről.