A vírus miatt Varga Judit ugyan csak online vett részt a tiroli Alpbachi Fórum pódiumvitájában és sok újat nem mondott a fő témáról, a balkáni bővítésről, annál vehemensebben védelmezte viszont a magyar kormány politikáját. Az igazságügyi miniszter kijelentette, hogy az erős tagállamok együttműködésére van szükség, de minden kettős mérce, politikai nyomás és szükségtelen ideológiai viták nélkül.
A BBC sztárműsorvezetője, Stephen Sackur rákérdezett a tekintélyelvű magyar politikára, amire Varga megpróbálta ismét úgy beállítani, hogy itt politikai boszorkányüldözésről van szó. Mint mondta, Magyarországon épp olyan demokrácia van, mint a németeknél vagy az osztrákoknál. Ezt azzal igyekezett bizonyítani, hogy Németországban politikai testületek nevezik ki a bírákat, ilyesmi azonban nálunk nem fordulhatna elő.
Az osztrák Európa-ügyi tárca vezetője rábólintott, hogy messze nem tökéletes a 7-es paragrafus, amely a renitens kormányokat hivatott megrendszabályozni. Azt is megérti, hogy magyar részről érzelmileg fontos a téma. Ám felhívta a figyelmet, hogy a jogállam, a demokrácia és az emberi jogok alappillérnek számítanak az EU-ban. És be kell látni, hogy ezek az értékek oszthatatlanok, nem értelmezheti őket minden tagállam a maga módján. Épp ezért támogatta, hogy az uniós pénzek kifizetését a jogállami kritériumok teljesítésétől tegyék függővé. A két politikus abban azonban egyetértett, hogy nem szabad megengedni a kétsebességes Európa kialakulását.
Az EP liberális képviselőcsoportjának vezetője megerősítette, hogy a Parlament meghatározó frakciói szerint pénzügyi szankciókkal kell megállítani a tekintélyelvűség nyomulását a többi közt Magyarországon és Lengyelországban. A román Ciolos azzal érvelt, hogy az EU nem ATM-készülék, és érvényt kell szerezni annak, hogy a tagállamok kötelesek betartani a demokratikus szabályokat. Emellett annak is véget akarnak vetni, hogy a magyar és a lengyel kormány blokkolhassa a határozathozatalt az unióban.
Mindezek alapján az újság azt várja, hogy heves vita lesz a Bizottság, a tagállamok és Strasbourg között, csak éppen mielőbb jóvá kell hagyni a következő hét évre szóló költségvetést, valamint a vírus miatt megszavazott újjáépítési programot. A Parlament rosszallja, hogy a júliusi csúcsértekezlet után nem világos, mennyire harcosak az állam- és kormányfők a demokratikus normák kapcsán, és hogy milyen eszközökkel gondolnak célt érni, amikor az autoriter partnereket kell meggyőzni.
A brüsszeli jelentés ugyanakkor hozzáteszi, hogy nem lehet biztosra venni egyes képviselők elszántságát, mert ők ugyan támogatják a jogállami feltételek bevezetését, de még jobban örülnének, ha országuk végre hozzájutna a jelentős anyagi támogatáshoz, nehogy még tovább romoljon a gazdaság állapota, miközben újra támad a vírus. Vagyis ahogy egy EU-diplomata fején találta a szöget, a kérdés az, hogy mit akarnak: villámgyors segítséget, vagy tökéletes jogállami mechanizmust.
A finn pénzügyminiszter azt tanácsolja az egyre inkább autokrata keleti tagállamoknak, hogy emlékezzenek vissza: annak idején azért csatlakoztak az unióhoz, mert fontosnak tartották a közös értékeket, azaz a demokráciát és azt a lehetőséget, hogy országuk fejlődni tudjon. Vanhanen azonban már régóta aggódva követi az európai egység gyengülését és úgy gondolja, épp ezért tisztázni kell, mit is ad a tagoknak, ha előbbre lép az EU.
Elfogadja a bírálatot, hogy a jogállamot és a pénzek kifizetését nem sikerült olyan szigorúan összekapcsolni a júliusi csúcson, ahogy azt ő és sokan mások is szerették volna. A bajok gyökerét, volt kétszeres kormányfőként is abban látja, hogy az alapszerződések újratárgyalásakor nem számoltak azzal: lesznek olyan tagok, amelyek nem fogadják el az összes normát. Ám bízik abban, hogy ezeket a kormányokat a gyakorlatban sikerül rákényszeríteni az előírások tiszteletben tartására. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a legutóbbi brüsszeli csúcson hozott határozatok jól rávilágítanak az EU belső állapotára.
Négy területet vizsgál a Bizottság, hogy felmérje a jogállam helyzetét az egyes tagországokban. Ezt a belga alelnök, Reynders jelentette be, és azt is elárulta, hogy a dokumentum, amelyet ebben a hónapban tesznek közzé először, a bírósági rendszerre, a korrupcióellenes küzdelemre, a média pluralizmusra, továbbá a fékekre és ellensúlyokra összpontosít. Emellett azt is értékeli, hogy a kormányok milyen intézkedéseket léptettek életbe a tavasszal a járvány visszaszorítására. Hozzátette, hogy a jogállam, a demokráciára, valamint az alapvető jogok együttese jelenti az „európai életmódot”.
A dokumentumot megvitatják az Általános Ügyek Tanácsában, az Európai Parlamentben, valamint a tagállamokban is. Az unióban erősödnek az aggodalmak, hogy a szervezet nem lép fel határozottan a demokrácia visszaszorulása ellen egyes tagországokban. Ezért most arra törekszik, hogy olyan rendszert alakítson ki, amely már a felmerülésükkor beazonosítja a jogállami problémákat.
A Bizottság rossz néven vette, hogy a magyar kormány visszaállította az utazási korlátozásokat. A brüsszeli szóvivő emlékeztetett arra, hogy semmi szükség általános tilalmat elrendelni, amikor elegendő volna meghatározott időre szóló és a földrajzi kihatást tekintve is célzott átmeneti lépéseket tenni. Például, hogy csak bizonyos országokból érkező embereket nem engednek be.
A liberális holland EP-képviselő, Sophie in’t Veld nem tartja kizártnak, hogy újabb provokációról van szó Orbán részéről. Ám mint mondta, ha egy csapat tagja vagy, akkor a szabályok szerint kell játszanod. A magyar kormányt éles bírálatok érték, amiért nem tájékoztatta a részletekről sem az utasokat, sem az uniós partnereket.
Magyarország a vírusra hivatkozva bezárkózik, mától lezárja határait a külföldiek előtt, ám a lépés értelme kétséges. A lap szerint az tény, hogy egyre több a beteg, de igazából még így sincs nagy baj. Ám magyar szakértők, köztük Röst Gergely, aki matematikai számításokkal látja el a kormányt a járvány ügyében, úgy véli, csak július elején volt számottevő veszélyforrás, hogy kívülről hurcolják be a kórokozót. Jelenleg sokkal fontosabbak a belső tényezők. Orbán azonban a drasztikus határzárban leli örömét. Egész nyáron magyarok tízezrei üdültek Horvátországban, köztük maga a kormányfő, valamint Szíjjártó Péter is, utóbbi egy oligarcha luxushajóján, de más állami vezetők is nyaraltak a szomszéd országban – teszik hozzá.
Az azonban a jelek szerint nem sokakat izgat, hogy a Covid-19 már jó ideje az országon belül terjed. Orbán és a többi funkci nemigen visel maszkot nyilvános eseményeken. Egyesek állami bulikon fertőződtek meg. Éppen erről akarja elterelni a figyelmet, hogy csakis a külföldet jelölik meg veszélyforrásként.
Magyarország meg akarja fékezni, hogy ismét gyorsan terjedjen a koronavírus, de ettől még engedélyezi, hogy ezrek látogassák a futballmeccseket. Hivatalosan ugyan rájuk is kemény biztonsági előírások érvényesek, ám a tudósító a legutóbbi Vasas-Debrecen mérkőzésen azt tapasztalta a Fáy utcában, hogy összesen ketten hordtak maszkot: ő és egy idősebb hölgy, sárga trikóban. Megjegyzi, hogy ez a Bundesligában elképzelhetetlen volna. De hát úgy tűnik, Orbánnak tetszik, hogy a nézők ismét visszatérnek a lelátókra. Távolságot azonban egyáltalán nem tartanak, odaülnek, ahová akarnak, még az sem számít, hová szól a jegyük.
A találkozón egyébként a debreceni kapus öklözött egy kolosszális öngólt, és ez ébresztővel ért fel, így abban az értelemben is, hogy az országnak rá kellene döbbennie, mit jelentenek a teli stadionok a járvány szempontjából. Pontosan a kormányfő házicsapata, a Felcsút kényszerült lemondani az összes eddigi összecsapást, mert több játékosa is ágynak esett a ragály miatt.
Magyarország azért ereszti le a határsorompót, mert kezdődik az iskolaév, megugrott a vírusbetegek száma a horvátoknál, a magyarok kedvenc nyaralóhelyén. A lap kiemeli: Orbán ugyan meghirdette, hogy mindenki pihenjen a Balatonnál, de utána ő és Szíjjártó is inkább az Adriát preferálta.
Ugyanakkor az ÖAMTC osztrák autóklub arra figyelmeztet, hogy a határzár miatt ismét hosszabb várakozási időre kell felkészülni. De hogy milyen hosszúra, azt jelenleg nehéz felbecsülni. Az osztrák vasút ehhez képest azt mondja, hogy náluk nem lesznek változások, minden a menetrend szerint zajlik majd.
A budapesti osztrák nagykövetségen dolgozó külgazdasági attasé viszont a korlátozások megszüntetését sürgeti, mert úgy véli, hogy azok igen nagy hátrány okoznak az iparnak. Hivatalos adatok szerint 78 ezer magyar dolgozik Ausztriában és közülük sokan ingáznak, de hogy mennyien, azt nem tudni.
Nagy a bizonytalanság Ausztriában az éjfél óta érvényben lévő magyar beutazási korlátozások miatt, habár van jó pár kibúvó a tilalom alól. Jürgen Schreder, a budapesti osztrák diplomáciai képviselet tanácsosa leginkább abban bízik, hogy az intézkedés csupán egy hónapig marad hatályban. És utána vége lesz ennek a szellemjárásnak. A szakértő főként azt nehezményezi, hogy a rendszeres ingázók csupán 24 órán át maradhatnak odaát, mert ez súlyos veszteségeket okoz mindkét gazdaságnak. Úgyhogy jelenleg is folynak a tárgyalások ennek a megkötésnek az eltörlésére.
Az osztrák belügyminiszter igyekezett nyugtatni a kedélyeket. A Pintér Sándorral folytatott telefonbeszélgetés után azt ígérte, hogy főként a munkavállalók számára igyekeznek lehetővé tenni a komplikációk nélküli átjutást. Ez ügyben együttműködnek a magyar hatóságokkal. Az áruforgalomban a kamionok tranzit céljára ugyanakkor csak Hegyeshalomnál jelentkezhetnek. A lap azonban a tavaszi tapasztalatok alapján nem sok értelmét látja, hogy bárki a magyar rendőrség honlapján keresztül próbáljon mentességet kérni, mert annak pár hónapja nemigen volt foganatja. Azt írja továbbá, hogy ha valaki meg is kapja a különleges elbírálást, akkor is kétheti karantén vár rá. De az Ausztriában tanuló magyar diákoknak nincs más választásuk.
Ugyanakkor az osztrák nagyvállalkozókat tömörítő Iparszövetség felhánytorgatja, hogy a magyar fél feleslegesen teszi ki ekkor tehernek az ausztriai cégeket, amikor gazdaságilag amúgy is igen nehéz ez az időszak.
A burgenlandi tartományi rendőrkapitányság azt közölte, hogy hét határátkelőhely továbbra is éjjel-nappal nyitva van Magyarország felé, így Hegyeshalomnál, továbbá, Pomogynál, Sopronnál, Rábafüzesnél és dél felé még három helyen. A régi hegyeshalmi állomást reggel 5-től este 9 óráig lehet igénybe venni, Andau és St. Margarethen pedig hajnali 5 és 19 között áll az utazók rendelkezésére. A helyi rendőrség ugyanakkor arra figyelmeztet mindenkit, hogy ne keljenek útra, ha nincs rá nyomós okuk, vagy nem esnek valamelyik kivételes kategóriába.
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy az EU-nak az eddiginél keményebben kell válaszolnia Fehéroroszországnak és el kell riasztania az oroszokat attól, hogy csapatokat küldjenek a elégedetlenség letörésére. Merthogy a belorusz ellenzék most szembesül azzal: hosszú és kemény küzdelem vár rá a demokrácia kivívásáért. Lukasenko beásta magát és el akarja fojtani a tiltakozást. Máris színházi vezetőket, kórházigazgatókat, újságírókat bocsátottak el, mert rokonszenveznek a tiltakozásokkal. A moszkvai központ leváltotta a fehérorosz ortodox egyház fejét, mivel az szót emelt a rendőri erőszak ellen, bár leszögezte politikai semlegességét.
Minden elkerülhetetlenné teszi, hogy a Nyugat álljon ki határozottabban, mert idáig azon volt, nehogy ürügyet adjon Putyinnak a beavatkozáshoz. Ezért az EU-nak haladéktalanul célzott szankciókat kell elrendelnie azok ellen, akik segítettek meghamisítani a választási eredményt illetve lecsapni a békés felvonulókra. Továbbá újabb megtorló lépéseket kell előkészítenie arra az esetre, ha a Kreml katonákat bocsát Lukasenko rendelkezésére. Az uniónak rövid távon persze nincs sok eszköze az események közvetlen befolyásolására. De támogathatja a demokratikus erőket, a független sajtót a rendőri brutalitás áldozatait.
Az elnök elvesztette minden legitimitását. Lehet, hogy fokozza az erőszakot, de nem veheti biztosra uralmát. Brüsszel aggódik, nehogy provokálja az oroszokat, ám világossá kell tennie Putyin számára, hogy meglesz az ára az esetleges intervenciónak.
Veszélyes ellenfél a putyini Oroszország, noha feltartóztathatatlanul morzsolódik szét az államfő népszerűsége – írja szokásos heti kommentárjában Paul Lendvai. Mindenképpen riasztó jel a tekintélyelvű politikus számára, hogy Belaruszban a semmiből kifejlődött a civil társadalom tömegmozgalma, minden szervezett vezetés nélkül. Ugyanakkor mivel az oroszoknál igen hosszú azoknak a listája, akiket merényletek során sebesítettek, illetve öltek meg, ugyanakkor a megbízók kilétére nem derült fény, így voltaképpen nem is fontos, ki a felelős Navalnij megmérgezéséért. A szakértők egyöntetűen abból indulnak ki, hogy egy ilyen akció elképzelhetetlen lett volna, ha nem bólintanak rá a legmagasabb körökben.
A szankciók és figyelmeztetések idáig nem hoztak az égvilágon semmi eredményt. Csak illúzió, hogy lehetséges az egységes uniós külpolitika vétójog nélkül, mint ahogy az is, hogy helyre lehet állítani a transz-atlanti egységet Európa és Amerika között. A Nyugat minden fontos nemzetközi kérdésben arra kényszerül, hogy tárgyaljon az orosz elnökkel. Ám itt egy olyan államról van szó, amely nem stratégiai partner, hanem veszedelmes ellenfél lett.
