Előfizetés

A vírusidőszakban szinte mindenki online vásárolt

Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.02. 09:30

Fotó: Népszava
Az év első hat hónapjában 355 milliárd forint értékben költöttünk a hazai webáruházakban. Ez 35 százalékkal több a tavalyi első félévinél.
A koronavírus-járvány hatásaként jelentősen megnőtt az online vásárlási kedv, így gyorsult az online kiskereskedelmi szektor növekedése is: az év első hat hónapjában az összesített belföldi online forgalom meghaladta a bruttó 355 milliárd forintot, ami közel 35 százalékos bővülés 2019 azonos időszakához viszonyítva. Ez volt az elmúlt öt év leggyorsabb növekedési időszaka. Leginkább az élelmiszerek, a drogériai és háztartási cikkek, az otthon, kert- és barkácstermékek, valamint a számítástechnikai eszközök iránt ugrott meg az online kereslet – derül ki, a GKI Digital és az Árukereső.hu friss kutatásából, mely a hazánkban működő webáruházak körében készült.  A félév eredményein belül az első negyedév 21 százalékos, míg a második negyedév önmagában is impozáns 47 százalékos bővülést produkált, ami jócskán meghaladja a GKI Digital korábbi – második negyedévre kalkulált – 34 százalékos bővüléssel számoló prognózisát. Az online szektor látványos növekedését több termékkategória megnövekedett népszerűsége okozta. Bizonyos kategóriák online kereslete kifejezetten a járványhelyzet miatt lendült fel (élelmiszerek, tisztítószerek, vitaminok, gyógyszerek és egyéb FMCG termékek), míg más kategóriákban a digitális oktatás, távmunka okozott megnövekedett keresletet tavasszal (műszaki cikkek, laptopok, számítástechnikai kiegészítők). Ahogy teltek a hetek, sorra jelentek meg újabb és újabb igények: az otthonléthez kapcsolódó bútorok, kényelmes ruházat, lakásfelújításhoz, kertrendezéshez szükséges eszközök, valamint sportszerek forgalma nőtt meg. Az online áruházakban az év első felében tapasztalható többletforgalom jellemzően három különböző vásárlói magatartás eredménye: - Átterelődés: a megnövekedett kereslet nagy része a hagyományos üzletekből csatornázódott át – részben az élelmiszerboltokból, másrészt a bezárt, vagy csökkentett munkarendben működő áruházakból. - Előrehozott költés: a forgalom másik része tervezett, de előrehozott vásárlás: ide tartoznak például a különböző szórakoztató elektronikai cikkek (TV-k, játék konzolok, otthoni okos eszközök). - Előre nem tervezett, extra költés: azon része az online vásárlásoknak, melyek valójában pluszt jelentettek a kereskedőknek, mert ha nem jött volna a járványhelyzet, nem kellett volna megvásárolni (ilyenek például az otthoni munkához és digitális oktatáshoz kötődő számítástechnikai eszközök, otthon is használható sporteszközök, továbbá például a jelentős mennyiségben vásárolt vitaminok, fertőtlenítőszerek, gumikesztyűk és maszkok).  A járvány következtében leginkább az online FMCG szektor ( (Fast-Moving Consumer Goods, a gyorsan forgó fogyasztási cikkek összefoglaló elnevezése) tudott bővülni. Az e körbe tartozó az online élelmiszerek, drogériai és háztartási cikkek piaca 2020 második negyedévében – április, május, június során – +84 százalékkal növelte a forgalmát 2019 azonos időszakához mérve. A napi fogyasztási cikkek mellett látványos növekedést ért el az otthon, a lakberendezés, illetve a kert és barkács kategóriák termékei iránti kereslet is. Ez a szegmens év-év alapon +54 százalékot bővült a második negyedév során. A legnagyobb bővülés tekintetében harmadik helyen a számítástechnikai termékek köre zárt, ennek a szegmensnek a forgalma +51 százalékkal haladta meg a tavalyi év eredményeit.  Az online rendelések kézbesítésében a megnövekedett csomagszámok mellett az online kézbesítési preferenciák változása okozta a legnagyobb változást 2019 hasonló időszakához képest. A vírus hatására a vásárlók “visszatértek" a házhoz szállításhoz, miközben a csomagautomatákat leszámítva csökkent a csomagponti és személyes átvételek száma és forgalma. A megnövekedett csomagszám, és a karácsonyt idéző, sőt meghaladó napi volumenek ellenére nem voltak sem a járvány elején, sem a második negyedév során fennakadások a kiszállításokban. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az ágazatot évekig sújtó munkaerőhiány, egyik napról a másikra megoldódott és rengeteg kék galléros pozícióból érkeztek a logisztikai cégekhez futár-jelöltek, illetve az otthon tartózkodó ügyfelek és a kiürült utak is nagyban hozzájárultak a sikeres és gyors kézbesítéshez.  Miután a kormány június második felében megszüntette a veszélyhelyzetet, romlottak a webáruházak mutatói is, azaz – a tavaszi felfokozott állapotról – csökkent a vásárlási kedv. A GKI Digital jelenlegi várakozásai szerint a harmadik negyedévben már nem várható az előző 6 hónaphoz hasonló, rekord magas bővülés az online szektorban.  

Spórolós félév volt

Az online kereskedelem pörgése ellenére a családi költekezés összességében 9 százalékot esett a második negyedévben - írja a Blokkk.com szakportál a KSH adataira hivatkozva. A háziasszonyok 400 milliárddal kevesebbet engedtek elkölteni a spájzolós első negyedévhez képest, az előző évihez mérve pedig 300 milliárdot spóroltak a családi kasszáknak. A családi költekezés első félévi mérlege így -1,1 százalék. összegszerűen az első fél évében 10.652 milliárd forintot költöttek a családok, ami ugyan meghaladta az előző év első hat hónapjának 10.499 milliárd forintját. Ebben minden benne van, amit a háziasszonyok elkölthetnek a mindennapokban a háztartásban, a bolti költekezésen kívül például a vendéglátás, turizmus, autóvásárlás (hivatalos nyelven a háztartások fogyasztási célú kiadásai). Ugyanakkor az időközben bekövetkezett drágulásokat kiszűrve, a mennyiségben (kilóban, darabban, literben, azaz volumenben) mért költések már visszaesést mutatnak: a féléves mérleg -1,1 százalék - olvasható  a blogon.

356,07 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.02. 08:20
Illusztráció: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon szerda reggel.
Az euró 356,07 forinton forgott reggel hét órakor, 24 fillérrel emelkedett az árfolyama a kedd esti 355,83 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 298,28 forintról 299,17 forintra, a svájci franké pedig 328,24 forintról 328,50 forintra kúszott fel.
A jent 2,8214 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,8125 forinttal.
Az euró 1,1902 dolláron forgott szerda reggel, 0,06 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest viszont 0,10 százalékkal erősödött, 1,0841 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9108 frankot adtak, 0,18 százalékkal drágult az amerikai deviza. A jenhez képest 0,09 százalékkal erősödött a dollár, 106,05 jenen jegyezték szerda reggel.

Sok ezer boltot lökhet a csőd szélére a határzár

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.02. 07:51

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Augusztusban a plázák forgalma úgy maradt el a 20-40 százalékkal az előző év azonos időszakától, hogy szabadon jöhettek a turisták.
A nyár elején-közepén – a turisták megjelenésével - enyhe forgalmi javulásról számoltak be a többnyire ruhát, cipőt, egyéb termékeket kínáló boltok, ám most újra bajban vannak, írja az mfor.hu. Hiszen sokan, akárcsak a bevásárlóközpontok nagy külföldi márkaboltjai, a külföldiek költésére alapoznak. Így nem nehéz megjósolni, hogy a határzár tömeges boltbezárást okozhat, hiszen mostantól – két negatív teszttel felszerelkezve - csak üzletemberek és alig pár cseh, szlovák és lengyel turista jöhet. A KSH legfrissebb kiskereskedelmi kimutatása a júniusi. E szerint a nemélelmiszer-kiskereskedelmi üzletek volumenindexe átlagosan 6,3 százalékponttal csökkent a járvány alatt, például a textil-, ruházati és lábbeli-üzletek esetében 14 százalék volt a visszaesés.   „Feltehető, hogy a beszállítókkal szembeni időhúzásra kényszerülnek a magyar tulajdonú vagy üzemeltetésű külföldi márkaboltok. A külföldi kézben lévők valahogy kigazdálkodják a bevételkiesést, de ők is nagyon megérzik a visszaesést. Az is valószínű, hogy a plazák üzemeltetői a tavaszhoz hasonlóan kisebb engedményeket adnak majd a bérleti díjakban, de ez csak legfeljebb ahhoz elég, hogy még ne kelljen bezárnia és esetleg perre mennie a bajba jutott bérlőnek.” – érzékeltette a boltvezetők helyzetét Sugár György, a több nagy márkát képviselő és csaknem 50 egységet felügyelő Boston Group ügyvezetője. Más forrásból úgy tudjuk, hogy több nagy budapesti plázában az augusztusi forgalom 25-40 százalékkal maradt el 2019 azonos időszakához képest. Történt mindez akkor, amikor szabadon jöhettek a turisták. A szeptember általában közepes forgalmú szokott lenni, a nagy hullám november elejétől indul, de az üzletvezetők egyáltalán nem tudnak tervezni a köztes időre, nem beszélve 2021-ről. Az országszerte érintett sok ezer bolt üzemeltetője az emelkedő bérköltségek és a szükségszerűen felkúszó árszint miatt (bejátszik a gyorsan romló forint-euró árfolyam) újabb elbocsátásokra és átszervezésekre kényszerül. Egyelőre pár hónapig még él a hitelmoratórium, de a hitel attól még megmarad, a tél végén vagy tavasszal biztosan ki kell fizetni a hátralékot (hacsak meg nem hosszabbítják a moratórium idejét 2021-ben, amiről a kormány tárgyalni akar a Magyar Bankszövetséggel). Nem tudják a boltosok azt sem, hogy lesz-e hosszabbítás a kormány bértámogatási programjában, és ha lesz, mekkora mértékű lesz az. (A plázákban egyébként nem jár a bértámogatás, ha a központ nyitva van. Tavasszal a kormány csak az alapvető élelmiszereket, gyógyszereket és kozmetikumokat áruló egységeket engedte működni, de a központokat nem zárta be teljesen.)