Most épp nincs háború Kelet-Ukrajnában, de a békefolyamat is elakadt

Mindeközben heves indulatokat váltott ki az ukrán delegáció második emberének nyilatkozata.

Botrányos körülmények között zajlott a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésével foglalkozó háromoldalú tárgyalócsoport szerdai videókonferenciája: Borisz Grizlov orosz főtárgyaló, az egykor nyugodtnak ismert volt parlamenti elnök hisztérikus rohamban tört ki, átmenetileg a videókapcsolatot is megszakította. Az ukrán sajtó bőségesen idéz a résztvevők Facebook bejegyzéseiből idéz. Ezek szerint az oroszok változatlanul követelik, hogy az ukrán parlament (Rada) változtassa meg azt a határozatát, amely szerint a Donbász megszállt területein nincs lehetőség az október 25-re kiírt önkormányzati választások megtartására. A törvényhozás erre természetesen nem hajlandó, már csak azért sem, mert nincs lehetőség az érintett orosz-ukrán határ biztonságos ellenőrzésére. Az oroszoknak vannak egyéb kifogásaik is, nehezményezik például, hogy az ukránok bevonták a tárgyalásokba a Donbász képviselőit is, akik nem a szakadárok oldalán állnak, sőt egyikük, Szerhij Harmas donyecki újságíró 2014-ben éppen a háza ellen elkövetett terrortámadás miatt volt kénytelen elmenekülni szülőföldjéről. Leonyid Kravcsuk, az ukrán tárgyalócsoport vezetője tőle szokatlan kemény hangon közölte Grizlovval, hogy ha egyszer az oroszok oldalán ott ülnek a fölkelők képviselői, méghozzá az összes albizottságban, akkor Ukrajna sem fogja korlátozni egyedül a politikai albizottságra korlátozni a maga képviselőit.

Akadozik az újabb fogolycsere előkészítése, továbbra sincs egyeztetett névsor. Az ukrán elnöki hivatal közleményben erősítette meg, hogy az ukránok fogságában levő személyekről minden kért információt átadtak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőjének, a másik oldal több mint egy hónapja adós ezzel. Toni Frisch, az EBESZ svájci koordinátora megengedhetetlennek mondta, hogy politikai okokra hivatkozva más kérdésekkel kössék össze a fogolycsere előkészítését és lebonyolítását.

Sikerült viszont egyezségre jutni, melyik tizenkilenc körzetben kezdik meg az aknamentesítést, novemberben pedig két ellenőrző-átengedő pontot nyitnak meg Luhanszk megyében. Megerősítették, hogy négy helyen lesz csapat szétválasztás. A szembenálló felek továbbra is érdekeltnek látszanak a július vége óta tartó tűzszünet fenntartásában és kölcsönös ellenőrzésében.

A háromoldalú kontakt csoport legközelebbi - nagy valószínűséggel változatlanul virtuális - konferenciája szeptember 16-án lesz, viszont továbbra sem tudni, mikor ülnek össze a normandiai négyek elnöki tanácsadói előkészítendő az elnökök berlini csúcsértekezletét. A múlt péntekre tervezett párizsi találkozó a francia elnöki tanácsadó hivatalos kiküldetése miatt elmaradt, volt olyan hír, hogy már most pénteken lesz a megbeszélés, de ezt lapzártáig nem erősítették meg.

Az ukrán politika közvéleményt továbbra is élénken foglalkoztatja a háromoldalú tárgyalásokon résztvevő ukrán delegáció nemrég kinevezett helyettes vezetőjének, Vitold Fokinnak minapi nyilatkozata. A nyolcvanhétéves egykori miniszterelnök a Sztrana című internetes kiadványnak a hétvégén azt fejtegette, hogy az egész Donbásznak, és nemcsak a Donyecki és Luhanszki megyék megszállt területeinek különleges státust kell kapnia, továbbá általános amnesztiát kell biztosítani a harcokban résztvevőknek.

Megnyilvánulása, különösen ez utóbbi kijelentése botrányt kavart. Volt, aki hazaárulást emlegetett, de a mértékletesebben fogalmazók is elhatárolódtak a reaktivált politikustól. Arszen Avakov belügyminiszter provokációnak nevezte Vitold Fokin szavait, Dmitro Kuleba külügyminiszter viszont megelégedett azzal, hogy mindez kizárólag a politikus nézeteit tükrözi, amelyeket ő természetesen nem oszt. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője is sietett megjegyezni, hogy nem ez a hivatalos álláspont. Szerhij Harmas újságíró szerint viszont eltorzították Vitold Fokin szavait: ő ugyanis hozzátette, hogy az amnesztia nem vonatkozhat azokra, akiknek vér tapad a kezükhöz, ez a kiegészítés azonban kimaradt a közreadott interjúból, a hibát a Sztrana munkatársai követték el. Ihor Huzsva, az oroszbarát fórumként elkönyvelt internetes kiadvány főszerkesztője ezt tagadta, és jogi lépéseket helyezett kilátásba.