Alig láthatóan nőtt a kiskereskedelem

Az online-kereskedelem rekordokat döntött az első fél évben.

Júliusban a hazai kiskereskedelmi üzletek forgalma 0,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit a KSH adatai szerint, vagyis az elmúlt hónapok drasztikus visszaesése után már a második hónapban enyhén nőtt a forgalom. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 0,4 százalékkal emelkedett, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7 százalékkal csökkent a vásárlás az naptárhatástól megtisztított adatok szerint. 2020. áprilisi mélyponthoz viszonyítva közel 11 százalékponttal növekedett a kiskereskedelem naptárhatással kiigazított volumenindexe, azaz a darabban, literben, kilóban mért eladás, ezzel a vásárlási kedv júliusra elérte az egy évvel ezelőtti szintet, ám a folytatást illetően hatalmas a bizonytalanság, ezt jelzi, hogy az elemzők homlokegyenest ellenkező előrejelzéseket publikálnak.

A következő hónapokban tovább javulhat a kiskereskedelmi forgalom – vélekedett Suppan Gergely a Takarékbank elemzője. A forgalom növekedését támogatja, hogy egyre többen térnek vissza munkahelyekre, illetve jelentősen, tíz százalékkal nőttek a bérek. Emellett az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom várható felfutásában. Ezzel szemben a magasabb munkanélküliség, a bércsökkentések, a részmunkaidők és a fizetés nélküli szabadságok, valamint az összeomló idegenforgalom hátráltatják a kilábalást. Idén 1,3-1,8 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom, jövőre pedig a bázishatások miatt is 6 százalék feletti növekedésre számít az elemző. A járványhelyzet előtti szint elérése az év végén, a jövő év elején várható a kiskereskedelemben, de ez a külföldi vásárlókra építő üzleteknél későbbre tehető – tette hozzá az elemző.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint viszont a többi ágazathoz hasonlóan bizonytalan a helyzet a kiskereskedelemben is, a járvány, különösen a második hullám egyelőre nehezen megjósolható hatásai miatt. A makrogazdasági oldalról nézve fontos, hogy a bértömeg csökkent, a rövidített munkaidő, a növekvő munkanélküliség, valamint a fizetéscsökkentések miatt. Ez pedig gátolja a kiskereskedelem bővülését. Vannak további kérdéses tényezők is. Egyrészt, nem lehet tudni, hogy a háztartások rövid távon pótolják-e az elhalasztott vásárlásaikat. Másrészt, hogy miként alakul a kiskereskedelem főszezonjának számító karácsonyi időszak – tette hozzá szakember. Németh Dávid szerint a mostani kilátások szerint a legvalószínűbb, hogy az idei évet stagnálással zárja a kiskereskedelem.