iskola;járvány;koronavírus;Oktatás;

2020-09-04 06:20:00

Van, ahol egyenmaszkra is futja, másutt fertőtlenítő sincs

Nagyok a különbségek az állami és egyházi iskolák között abban, milyen lehetőségeik vannak a járvány elleni védekezésre. Míg például a legtöbb állami iskolában hőmérő híján nem mérnek reggelente lázat, és maszkot sem viselnek a diákok, addig a magasabb állami támogatásból gazdálkodó egyházi oktatási intézményekben a jelek szerint van elég védőfelszerelés.

– Eldöntöttük, hogy csak azok léphetnek be az épületbe, akik átestek infrás lázmérésen. A lázmérőket a fenntartó, az esztergom-budapesti főegyházmegye biztosította – mondta lapunk érdeklődésére Nyáry Zsigmond, a budapesti Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium igazgatója. Hozzátette, a járvány elleni védekezés részeként automata fertőtlenítő-berendezéseket is felszereltek az iskolában, amelyeket viszont már szülői adományokból vásároltak.

A Kecskeméti Református Általános Iskola diákjai – az MTI felvételeinek tanúsága szerint – a közelmúltban az intézmény címerét ábrázoló egyenmaszkban várták a tanévnyitóra érkező Kásler Miklós minisztert. Próbáltuk megtudni, hogy az intézmény saját költségvetéséből fedezi-e az óvintézkedésekkel járó többletkiadásokat, vagy léteznek erre a célra – akár egyházi, akár állami – források. Tóth Attila, az iskola igazgatója azt közölte: „Nem nyilatkozom, csak ennyit mondok”.

Papp Kornél, a református egyház zsinati oktatási irodájának vezetője viszont válaszolt kérdéseinkre. „Az intézményvezetők megfelelő kompetenciával rendelkeznek ahhoz, hogy a saját intézményeik adottságaihoz leginkább igazodó helyi normákat meghatározzák” – indokolta, hogy az állami iránymutatások alapján készített helyi eljárásrendeken túl a református egyház miért nem tartotta szükségesnek „központi protokoll” kidolgozását. Mint mondta, jelenleg nincsenek kimutatások, becslések arról, hogy a református iskolákban összességében mennyi pénzt emészt fel a védekezés, de az tudható, a fertőtlenítőszereket az állam biztosította az egyházi és a magánfenntartók számára is. Egy konkrét, ezer fős református intézmény esetét említette, amely 100 ezer forintot költött érintés nélküli lázmérőkre és 140 ezer forintot kétezer maszk beszerzésére. Papp Kornél tájékoztatása szerint az intézmények saját költségvetésükből gazdálkodják ki a járványügyi veszélyhelyzettel összefüggő kadásokat.

A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a szülők felelősen indítsák el reggel a gyerekeket, vagyis betegen senki ne menjen iskolába” – rögzítette a katolikus püspöki kar sajtószolgálata lapunknak küldött válaszában, amely azonban nem tért ki a védekezés költségeire és azok forrásaira.

– Nagyon más világ – érzékeltette az állami és egyházi iskolák lehetőségei között meglévő különbségeket Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) választmányi tagja. Az egyházi intézmények – magyarázta – eleve több költségvetési támogatásból gazdálkodhatnak, ráadásul a fenntartójuktól is számíthatnak olyan juttatásokra, amilyeneket a tankerületek nem biztosítanak az államiaknak.

A PDSZ-hez érkezett visszajelzések szerint a tankerületek mostanában elkezdtek ugyan fertőtlenítőszereket osztani, de egyéb segítséget – maszkot, védekezéshez szükséges eszközöket – az állami iskolák nem kapnak. „A járványügyi kiadásokra nálunk is a szülők adják össze a pénzt, vagy mi magunk, a kekszes dobozból” – hozta fel saját iskolájának példáját Nagy Erzsébet. Az egymás között „kekszes doboznak” nevezett külön kasszában a papírgyűjtésből befolyó plusz pénzt, vagy éppen a pedagógusok adományait őrzik. Nyilvánvaló, hogy azokban az iskolákban, ahova szegény gyerekek járnak, a szülőknek nincs miből adni, és ezeken a helyeken a „kekszes dobozban” is kevés pénz van. Ha nem üres éppen – tette hozzá.

Védekezés saját zsebből

Egyes állami iskolák alapítványi úton vagy szülői segítséggel szereznek be például érintésmentes hőmérőket, mert a tankerülettől erre nem kaptak forrást.

– Ígéretet kaptunk arra, hogy küldenek fertőtlenítőszereket, de ezek a tanévkezdésre nem érkeztek meg. Volt még maradék az előző tanévből, de ez nem volt elég. A szülői munkaközösség vásárolt fertőtlenítőt az iskolának, valamint két érintés nélküli lázmérőt is – mesélte egy Tolna megyei általános iskola pedagógusa.

A diákok, tanárok hőmérős ellenőrzésének szükségességét a Pedagógusok Szakszervezete is felvetette már, az oktatásirányítás képviselői azonban nem támogatták, sőt feleslegesnek tartották a hőmérők beszerzésére vonatkozó javaslatot. Ennek ellenére nem egyedi eset, hogy egy állami iskola vezetése úgy döntött, a fenntartó támogatása nélkül is megpróbál kontaktmentes hőmérőket szerezni. Így tettek a győri Révai Miklós Gimnáziumban is, melynek igazgatója, Horváth Péter – aki a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is – lapunknak elmondta: az iskola alapítványán keresztül szerezték be ezeket az eszközöket, s mint fogalmazott, „jó, hogy használhatják őket”. Hozzátette: az ígért fertőtlenítőszereket időben megkapták a tankerülettől. Maszkot viszont mindenkinek magának kell biztosítania.

– Az iskola saját költségén nem tudja beszerezni ezeket, az az 50 ezer forint, amit az előre nem látható kiadásokra kapnak, nem elég. A fenntartó felelőssége, hogy legalább a fertőtlenítőszerek biztosítva legyenek – mondta.

Ennek ellenére van olyan iskola, ahol az intézményvezető a pedagógusok felelősségére hívta fel a figyelmet – erről Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke beszélt a Népszavának.

A PSZ információi szerint az érintett iskolában a tanévnyitó értekezleten „fenyegette meg” az igazgató a tanárokat, az ő felelősségük, ha a gyerekek megfertőzik egymást. Gosztonyi szerint „aljas húzás” a tanárokra tolni a felelősséget. Az NPK elnöke, Horváth Péter is úgy vélekedett: egy igazgató nem mondhat ilyet.

– Az illúzió, hogy a járványügyi iskolai protokoll minden egyes előírását be lehet tartani. Egy olyan iskolában, ahova nyolcszáz vagy még annál is több diák jár, szinte lehetetlen – fogalmazott a Révai igazgatója. Hangsúlyozta: józan észre, belátásra, önálló, felelősségteljes viselkedésre van szükség elsősorban. Szerinte a pedagógusok vagy az iskolaigazgató felelősségét csak abban az esetben lehet firtatni, ha a vírusfertőzés tüneteinek megjelenésekor nem járnak el megfelelően.

Ugyanakkor Gosztonyi Gábor szerint a tünetfelismerés is számtalan kérdést vet fel. Emlékeztetett: még tart a parlagfűszezon – a parlagfűírtás ellen pedig a kormány szinte semmit nem tesz –, nagyon sok diák allergiás, így kérdés, ha emiatt folyik a gyerek orra, akkor is el kell különíteni, haza kell küldeni? A központi protokoll szerint igen – a tanárok nem fognak kockáztatni. - Juhász Dániel