Előfizetés

Veres András püspök szerint „elfogadhatatlan, ami történt”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.09.05. 06:40

Fotó: Népszava
Vannak, akik próbálnak keresztényellenes hangulatot meghonosítani – állítja Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia újból megválasztott elnöke, aki most először a Borkai-botrányt is kommentálta.
A hét közepén tisztújítást tartottak a katolikus püspöki karban. Előzőleg az a hír járta, hogy újabb ciklusra már nem vállalja az elnöki tisztséget. Miért változtatta meg az álláspontját? Most már ötödik évemet kezdem el a Győri Egyházmegyében, és az elnöki lekötöttségek rengeteg feladatot adnak. Úgy gondoltam, az egyházmegyére kötelességem több időt, energiát fordítani, ezért jobb lenne, ha a püspöki konferencia elnökeként nem folytatnám. Jogilag megvolt rá a lehetőség, hogy még egy turnust végigvigyek, hiszen a püspöki konferencia szabályzata, statútuma szerint az elnök kétszer egymás után betöltheti a tisztséget. De inkább az egyházmegye ügyeinek előrevitelét szerettem volna választani. A püspök atyák azonban megtiszteltek a bizalmukkal, én pedig úgy éreztem, erre a bizalomra nem szabad elutasítással reagálnom. Elvállaltam. Más jelölt nem volt? A püspöki konferencia tisztújításának nincsenek jelöltjei. Hacsak azt nem tekintjük annak, hogy minden egyházmegyés püspök megválasztható, és minden püspök, aki tagja a püspöki konferenciának, részt vesz a választáson. Tehát ebben az értelemben az egyházmegyés püspökök mindnyájan jelöltek voltak. Máshogyan fogalmazva: senki más nem akadt, akit javasoltak volna, és aki kész lett volna vállalni, hogy a püspöki konferencia elnöke legyen? Nem vetődött fel például Erdő Péter bíboros neve? Amint előbb említettem, minden egyházmegyés püspök jelölt volt. Ön is nagyon jól tudja, hogy a választás tartalmáról nem beszélünk. A mikéntjéről igen, de a tartalmáról nem. Miután megválasztották, az MTI-nek nyilatkozva – a hit továbbadása mellett – az erősödő keresztényellenesség és a szekularizáció elleni küzdelmet jelölte meg a Magyar Katolikus Egyház legfontosabb feladatának az elkövetkező években. Hozzátette: úgy tapasztalja, hogy az elmúlt időszakban szűkebb környezetünkben is „felütötte fejét” a keresztényellenesség. Hogyan kell értelmezni a kijelentését? A nyilatkozat spontaneitása közepette hirtelen ezek a dolgok jutottak eszembe, de – ha a Magyar Katolikus Egyház feladatait vesszük számba – a sort nyilvánvalóan lehet folytatni. Azt hiszem, nem kell különösebben értelmeznem a kijelentésemet, hiszen a közéletben járatos emberek tudják, hallják, hogy szerte a világban, de bizony Magyarországon is rendszeresen előfordulnak olyan keresztényellenes megnyilvánulások, amelyek aggodalomra adnak okot. Úgy gondolom, egyetlen társadalom sem tolerálhatja, nem fogadhatja el, hogy bárki gúny tárgya legyen a hite miatt, vagy bármilyen – akár szellemi, netán fizikai – atrocitás érje a vallási hovatartozása okán. Sajnos ugyanis, vannak olyan országok a világban, ahol fizikai atrocitások is gyakran történnek keresztényekkel szemben. Magyarországon ilyesmit, szerencsére, még nem tapasztaltunk, de szellemi vonatkozásban többször jelennek meg bizonyos újságcikkek, bizonyos megnyilatkozások, amelyek egyértelműen ebbe a körbe tartoznak. Vannak, akik Magyarországon is keresztényellenes hangulatot próbálnak meghonosítani. A szekularizáció pedig a mi értelmezésünk szerint talán a világi szóhasználatnál tágabb értelmet jelent. Mindenekelőtt azt, hogy egyfajta elvallástalanodás van a világban, így Magyarországon is. Minden hívő embernek, de azon belül a papoknak és püspököknek különösen is fejtörést okoz, hogyan lehet ezt a kedvezőtlen folyamatot pozitív módon befolyásolni. Fontos kérdés, hogy a keresztény értékrendet vagy a hitigazságokat hogyan juttassuk el azokhoz, akik számára a családi neveltetés folytán ezek nem magától értetődők és nem könnyen elérhetők. Ennek a mikéntjét, módját keressük. Igyekszünk az elkövetkező időben az eddigieknél is többet tenni: senkivel ne fordulhasson elő, hogy a mi hibánkból nem ismeri meg a krisztusi tanítást, a katolikus egyház által képviselt értékeket. Ehhez minden szintet, akár az elektronikus, akár a nyomtatott formát is még inkább igénybe szeretnénk venni. Kérem, térjünk vissza a keresztényellenességre. Nem említett konkrétumokat: milyen és mennyire erőteljes megnyilvánulásokról van szó? Elő kellene szednem a följegyzéseimet, amire most nem készültem. A magzati élet védelmével vagy például az abortusztablettákkal kapcsolatban is voltak súlyos, bíróságig menő megnyilvánulások, ezt mindenki ismerheti a híradásokból. Aztán néha egy-egy politikus is elszólja magát, és most nem csak a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyére utalok. Az egyházi iskoláink számáról is furcsán nyilatkozott némelyik politikus, amivel nem csak bennem keltett ellenérzéseket, hanem az összes józan értékű ember nemtetszését kiváltotta. Egyáltalán nem gondolom, hogy a katolikus vagy keresztény iskolákban olyan tanítás-nevelés folyna, ami kárára lenne a társadalomnak. Ezt nem hiszem el, és nem szeretném a továbbiakban sem elhinni. Pontosan az ellenkezője a meggyőződésem. Ha már a színművészeti egyetem szóba került: nem az intézményi autonómia felszámolása az elsődleges gond, egész pontosan az, amit a kormány művel? Sem az egyik, sem a másik oldal mellett nem szeretnék állást foglalni. Az imént csupán annyit jeleztem, hogy a színművészeti egyetem esetében is elhangzott olyan vélemény – bár most nem tudnám szó szerint idézni –, ami negatív színben tüntette fel a jobboldali, keresztény értékrendet. Ezt azonban csak mellékesen, egy félmondat erejéig jegyeztem meg. A Magyar Kurír katolikus hírportálnak kifejezetten elégedetten beszélt a kormánnyal való viszonyról. Semmilyen bírálatnak nem találtam nyomát. Minden rendben van azzal, amit a kormány csinál? Nem a kormány cselekedeteiről kérdeztek abban az interjúban, hanem a katolikus egyház és a kormány kapcsolatáról. Fenntartom, amit mondtam. Nincsenek akut, azonnali közbelépést igénylő problémáink. Természetes módon időnként felvetődnek vitás kérdések, de mindig megkapjuk a lehetőséget, hogy tárgyaljunk azokról. Vannak alkalmak rá, hogy találkozzunk és egyeztessünk a kormány képviselőivel. Az pedig kétségtelenül nagy öröm számunkra, hogy az elmúlt tíz évben annyi templomfelújítás történt Magyarországon, amire korábban nem volt példa. Biztos vagyok abban, hogy ez nem kizárólag a vallásos emberek ügye, hanem az egész országé. A Magyarországra látogató turisták számára is nagyon rossz benyomást keltene, ha a műemléképületek, azok között a templomok, rozoga állapotban lennének. Hogy miből adja az állam ezeket a támogatásokat? Az adófizető polgárok, közöttük a katolikus adófizető polgárok pénzéből is. Amikor előjön a templomfelújítások témája, hangsúlyozni szoktam, hogy a helyi közösségek sosem lesznek képesek ilyen jelentős beruházásokat megvalósítani, legfeljebb az üzemeltetést képesek ellátni. Csakhogy egy kormány ténykedése nem pusztán a templomok felújításának támogatásából áll. Valóban nem, de engem – ismétlem – a kormány és az egyház kapcsolatáról kérdeztek, erre reagáltam. Más téren nem lát semmilyen problémát a kormány működésében? Ez már egy egészen másik kérdés, nyilván ön is érzi. Lehet, de akkor most – ha megengedi – ezt szeretném megkérdezni. Úgy gondolom, hogy erre a kérdésre nem most van ideje válaszolni. Lesz majd parlamenti választás, akkor mindenkinek mérlegre kell tennie, hogyan ítéli meg a kormány eddig végzett tevékenységét. Nekem is – mint magyar állampolgárnak – van véleményem, de a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökeként nem feladatom, hogy a kormány munkáját értékeljem. Amikor tavaly ősszel kirobbant Borkai Zsolt, Győr akkori fideszes polgármesterének szexvideós botránya, hiába próbáltam állásfoglalást kérni öntől, nem szólalt meg. Lassan egy év telt el azóta. Püspökként milyen tanulságokat vont le az ügyből? Nagyon sok újságíró megkeresett akkoriban, de úgy éreztem – és ma is úgy érzem –, hogy az ügy értékelése nem az én dolgom. Mindenki levonta a maga tanulságát. Számomra elfogadhatatlan, ami történt. Mint keresztény ember, pap, püspök, semmilyen körülmények között nem tudnék egyetérteni ezzel a cselekedettel. Az illető polgármester is levonta a maga következtetését, a politikusok kerestek valamilyen megoldást erre a helyzetre. Ez az ő feladatuk volt, hála Istennek, és nem az egyházé.

Határzár: komoly hibát kellett javítani

Boda András
Publikálás dátuma
2020.09.05. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Csütörtökön gyorsan kiegészítették a szabályokat.
Egy jogszabályi hiba miatt átmenetileg kétségessé vált a szeptember 1. után külföldre utazó magyarok utasbiztosításának érvényessége, ezért kellett csütörtökön gyorsan kiegészítenie a külügyminisztériumnak a határzár-szabályokat – értesült a Népszava. A kormány Magyarországon kívül miden államot az utazásra nem javasolt térségek közé sorolt, csakhogy arra nem gondoltak: ilyen minősítésű országokban történt káresetek után a biztosítók általában nem fizetnek. Így szélsőséges esetben akár egy Ausztriában balesetet szenvedő magyar ingázó kártérítése is veszélybe kerülhetett volna. Emiatt döntöttek úgy, hogy bizonyos esetekben visszahozzák az alig egy hete eltörölt sárga országbesorolást. Mint emlékezetes, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter augusztus végén jelentette be, hogy a járvány miatt szigorítják a beutazási szabályokat. Főszabály szerint a hazatérő magyaroknak két hét karanténba kell menniük, ahonnan csak két negatív teszttel szabadulhatnak. Szeptember 1-jétől ugyanis már csak két színkód maradt, ahogy Gulyás Gergely fogalmazott, „Magyarország zöld, minden más vörös.” Ezek után csütörtöktől a külügyminisztérium módosított az előírásokon. Negyvenkét állam esetében enyhített: a listán uniós országok mellett az Egyesült Államok, Dél-Korea és Kína is megtalálható. A módosítás lényege: ha ezekbe az országokba halaszthatatlan ügyben – például munka, vizsga, temetés miatt – utazik valaki, akkor az adott állam már nem a „nem javasolt térségek, I. kategória” besorolásúnak, hanem csak „fokozott biztonsági kockázatot jelentő, II. kategóriásnak” minősül. Azaz pirosból sárgává válik. Mindez nem befolyásolja a hazautat: az érintett országokból visszatérőkre – hacsak nem a kivételek közé tartoznak – változatlanul karantén vár. Lapunk kérdésére a külügyminisztérium azzal indokolta az átminősítést: a kiegészítésekkel lehetővé válik, hogy a felsorolt, halaszthatatlan indokokkal külföldre történő utazás esetén az utazók biztosítást köthessenek. – A biztosítótársaságok erősen támaszkodnak a külügyminisztérium országbesorolására, hiszen a tárca széleskörű, megbízható információk alapján, objektíven dönt arról, mely államot tartja biztonságosnak, és melyet, miért nem. Általános szabály szerint pedig az utazásra nem ajánlott, azaz I. kategóriás, piros minősítésű országokban nem érvényesíthetők az utasbiztosítások – mondta lapunk érdeklődésére Bodor Máté, az Aegon Biztosító utasbiztosítási üzletágának vezetője. Arra a felvetésünkre, hogy akkor ezek szerint a határzár bevezetése és a külügyi tárca módosítása közötti két napon nem volt érvényes a külföldön lévő magyarok utasbiztosítása a szakértő úgy reagált: ennél árnyaltabb a kép. Egyfelől azért, mert aligha van olyan biztosító, amely ilyen esetben ne értelmezné rugalmasan a szabályokat, például egy ausztriai autóbaleset után. Másfelől csak annyi állítható egészen biztosan: akkor nem köteles a biztosító kártérítésre, ha az utazásra nem ajánlott országban és a piros minősítést kiváltó okkal függ össze a káreset. Háborús országban lőtt seb esetén például senki nem kap kártérítést. Bodor Máté éppen ezért inkább úgy összegzett: az, hogy minden ország piros lett, zavart okozott és kissé bizonytalanná tette az utasbiztosítások érvényességének kérdését. 

Tesztelést és karantént, egységes színkódot javasolnak

Ajánlásokat fogadott el az Európai Bizottság (EB) pénteken, hogy a tagállamok hangolják össze a szabad mozgást korlátozó intézkedéseiket. Az EU országai a jövőben nem ad-hoc módon, hanem közösen elfogadott kritériumok alapján döntenének a határőrizeti szigorításokról. Az EB az újonnan bejelentett Covid19 megbetegedések és az összes elvégzett teszt száma, valamint a pozitív eredmények százalékos aránya alapján javasol dönteni a tagállamok közötti szabad mozgás korlátozásáról. Emellett egységesített színkód bevezetését ajánlja az utazási kockázatok jelölésére. Az EB szerint a tagállamok nem utasíthatják el a magas kockázatú uniós országokból érkezők belépését. A határok lezárása helyett teszteléssel és karanténnal kellene megállítaniuk a fertőzés terjedését. Halmai Katalin (Brüsszel)

A Hercegnő királyi üzlete a metrómegállókban – Bezárt boltjai után kap milliókat Habony barátja

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.09.05. 06:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A bérleti díj nyolc-kilencszeresét fizeti a közlekedési vállalat a metrófelújítás miatt nem működő pékségeknek kárpótlásul.
A legoptimistább várakozások szerint is évekig eltart még a hármas metró rekonstrukciója. A fővárosi közlekedési cégnek nem csupán a csúszás, a pótlóbuszok beszerzése, a többletkövetelések, de a metrómegállókban lévő üzletek miatt is fájhat a feje. Akad közöttük ugyanis olyan bérlő, amelyiknek meghökkentően előnyös szerződést sikerült elfogadtatnia a BKV és a főváros korábbi vezetőivel. A miniszterelnöki tanácsadóval, Habony Ápráddal jó viszonyban lévő üzletember, Michael Gagel érdekeltségébe tartozó Princess nevű hálózat ugyanis milliókat húz a közlekedési vállalat kasszájából, amíg a boltok zárva vannak, ráadásul a főváros milliárdos kártérítést kockáztatna, ha a jóerkölcsre hivatkozva felbontaná a szerződést. Lapunk azt is kiderítette, hogy a kontraktusok átdolgozásáért cserében milyen plusz jogosítványokat kérne a cég. Az M2-es és az M3-as vonalán húsz Princess pékséget üzemeltető ISAR Kft. 1996-ban és 2003-ban kötött határozott idejű bérleti szerződést a metróvonalakon kialakítandó üzletekre. A kontraktusok a mai napig hatályosak, sőt 2026 júniusáig fel sem bonthatóak. Ám még ez a távoli lejárati időpont sem biztos: a furmányos szerződésben ugyanis azt is kikötötték, hogy a bérlet időtartama automatikusan kitolódik azoknál az üzleteknél, amelyeket a BKV döntése nyomán be kell zárniuk egy időre – például a metrófelújítások miatt. Több üzletnél már most 3-13 hónapot nyert a Princess. Nem ez az egyetlen furcsaság a pékség-hálózattal kötött megállapodásban. A BKV egyebek mellett azt is vállalta, hogy a 30 napot meghaladó kényszerszünet idejére cserehelyiséget ajánl fel, sőt készenléti díjat is fizet az ISAR Kft-nek: ez 30-90 napos leállásnál a bérleti díj nyolcszorosa, 90 nap után a kilencszerese. A bérleti díj az 1996-ban kötött kontraktus esetében bérleményenként 927 euró havonta, míg a 2003-as megállapodásban szereplő üzlethelyiségeknél 1463 euró. A bérleti díj minden helyiségre ugyanannyi helyszíntől, elhelyezkedéstől és mérettől függetlenül. Mint látható, a díj nem forintban, hanem euróban lett megadva, az árfolyamváltozáson pedig a BKV veszíthet. Az M2 és az M3 északi szakaszának felújítása miatt kifizetett készenléti díj már eléri 91 milliót. Egyébként a 2001 és 2019 között a pékségeknek kiszámlázott bérleti díj megközelítette az 1,5 milliárd forintot, ám ebből lejön az üzlethelyiségek kialakításának 300 milliós bekerülési költsége, valamint a metrófelújítás miatti fentebb említett készenléti díj is. Mivel frekventált helyen vannak, a pékségek forgalma jelentős, a két ISAR Kft. éves nettó árbevétele 3 milliárd körül mozog. Egy korábbi belső vizsgálat szerint a BKV több olyan kötelezettséget is vállalt a szerződésben, amelyeknél bűncselekmény gyanúja merül fel. A Fővárosi Főügyészség azonban elutasította a feljelentést, a munkajogi felelősség pedig 3 év után elévül. A kontraktusok átvizsgálására felkért ügyvédi iroda szerint a szerződés jóerkölcsbe ütközés okán sem bontható fel. S nem is érdemes próbálkozni vele: amikor a Tarlós István vezette főváros a G-nap után erre hivatkozva bontott szerződést Simicska Lajos közterületi reklámcégével, az ügyből per lett, amit az önkormányzat elveszített. Márpedig az ISAR elleni vesztes per árát több milliárdra becsülték. A BKV-ra nézve kifejezetten kedvezőtlen kontraktusokat az elmúlt években többször módosították, az 1996-os szerződést például meghosszabbították, az is 2026-ban jár le. A tavalyi önkormányzati választások előtt a BKV Tarlós István főpolgármesteri regnálása alatt megválasztott igazgatósága és felügyelőbizottsága is tárgyalta az ügyet. Az általuk kért tájékoztatást viszont már az új igazgatóság hallgathatta meg. A készenléti díjról az ISAR nem hajlandó lemondani. Csak a Széll Kálmán és a Kossuth téri üzletek esetében tennének kivételt – ezek után 42 milliót fizethet a BKV –, ám cserében a szerződés futamidejének 8 évvel történő meghosszabbítását kérik, megspékelve azzal, hogy az egyoldalú opciós hosszabbítási jogot is vegyék be a szerződésbe. Ezzel a cég gyakorlatilag kitehetetlen örökbérlővé avanzsálna. Cserébe felajánlották, hogy a készenléti díjat csak 240 nap után kellene fizetnie a BKV-nak 2026-ot követően. A tárgyalásokat azóta sem sikerült lezárni.

Az SZDSZ-től a Fideszig

Az ISAR cégvezetője persze nem akárki. A grúz-izraeli üzletember, Michael Gagel a Demszky-korszakban kötötte a legzsírosabb fővárosi üzleteit, de egy ideje a miniszterelnöki kommunikációs tanácsadóval, Habony Árpáddal ápol baráti kapcsolatot – ezt több közös partifotó is bizonyítja –, nem csoda, hogy fővárosi ténykedését a Tarlós-féle városvezetés is csendben tűrte.  Jó példa erre a Stadionok metrómegálló fölötti egykori BKV irodaház megszerzése. A Hungária körúti ingatlanegyüttesből először csak a parkolót csípte ki a Gagel vezette Welt-Stadt Immobilien (WSI) Kft. alig 48 millió forintért két SZDSZ-es BKV igazgatósági tag hathatós segítségével. Ezzel a 8000 négyzetméteres, öt épületből álló ingatlan résztulajdonosává vált. A szakszervezet tiltakozott, a rendőrség nyomozást indított, de az ügyből nem lett semmi. 2017 tavaszán a WSI bejelentette, hogy élne opciós jogával és 1,3 milliárdért megvenné a teljes ingatlant. Pár hónappal később a kormány kiemelt beruházássá minősítette a projektet. A BKV aláírta a szerződést, de a WSI nem fizetett.  A közlekedési vállalat – amely folyamatos pénzhiánnyal küszködik – engedményt tett: kétszer is meghosszabbította a fizetési határidőt, végül tavaly tavasszal az állami Magyar Fejlesztési Bank hitele segítette ki a WSI-t. Közben a cégnek kedvezett a zuglói és a fővárosi rendezési szabályok megváltoztatása is. Holott akkor Tarlós heveskedve azt mondta: „sem Habony Árpád barátai, sem más offshore lovagok nem tehetik rá a kezüket a 2-es metró Puskás Ferenc Stadion megállójára”. Ha arra nem is, de a felette lévő épületre azért rátették. Gagel mára beküzdötte magát a NER-elitbe: az ISAR-beli cégtársa révén kapcsolatba hozták a Rogán Antal-féle letelepedési kötvénybiznisszel és több jól tejelő fővárosi ingatlanügyletben is érdekelt.