Nem egyértelmű, hogy kötelező vagy csak egy adható támogatás lenne-e a „home office-ban” dolgozók számára a kormány által bevezetni tervezett, a munkáltatók által fizetendő rezsiátalány. A munkaadói és a munkavállalói oldal eltérően értelmezi az eddig elhangzott kormányzati nyilatkozatokat. Leírt tervezetet pedig sem a távmunka egyre időszerűbb újraszabályozásáról, sem a szeptember közepére ígért gazdasági csomagról nem kaptak.
Hétfőn Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár azt mondta az InfoRádióban: „Ha valaki távmunkában dolgozik, a fölmerülő költségeket nyilvánvalóan a munkaadónak kell állnia. Itt egy átalányban tudnak megállapodni a felek, úgy tűnik. Ez a mindenkori minimálbér 10 százalékáig terjedhet” – fogalmazott.
A kormány azonban legutóbb több mint egy hónapja egyeztetett a távmunka szabályozásáról a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel. A múlt héten ülésezett ugyan a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), ám az otthoni munkavégzés nem volt napirenden – tudtuk meg Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökétől. Szerinte a korábbi egyeztetések alapján a rezsiátalány egy kötelező juttatás lenne, amit a munkáltatónak otthoni munkavégzés esetén minden esetben meg kellene fizetnie, csak a konkrét összeget illetően lenne mozgástér. A rezsihozzájárulás a minimálbér 10 százalékáig lenne adómentes, ez jelenleg 16 100 forintot jelent.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke viszont úgy fogalmazott érdeklődésünkre: ha a rezsihozzájárulás egy kötelező juttatás lenne, akkor onnantól a „home officenak” vége. A rezsiátalány csak egy lehetőség arra, hogy a munkáltató adómentesen hozzájáruljon az otthonról dolgozók költségeihez, egy adómentességet biztosító keret, ami mentén meg lehet állapodni – magyarázta. A konkrét összeg azonban szerinte lehet akár 0 forint is, hiszen nem minden munkavállalónak keletkeznek pluszköltségei az otthoni munkavégzés miatt. Azt ugyanakkor Rolek Ferenc és Kordás László is hangsúlyozta: konkrét jogszabálytervezetet még nem láttak.
Az sem világos, mit tervez a kormány azokkal a dolgozókkal, akik számára nem járható út a távmunka. A rövidített munkaidőben dolgozók bértámogatási igényeiből jól látszik, hogy a home office nem megoldás a feldolgozóiparban, a kereskedelemben vagy a turizmusban: az alig több mint 200 ezer munkavállalóra vonatkozó kérelmek háromnegyede ezekről a területekről érkezett. A magyarosított Kurzarbeit program ugyanakkor a nyárral együtt véget ért. Az utolsó igényeket augusztus 31-ig lehetett beadni, hiába kérték mind a munkáltatói szervezetek, mind a szakszervezetek, hogy hosszabbítsa meg a programot a kormány. Arról sem tudni sokat, mit tartalmaz majd az Orbán Viktor által szeptember közepére ígért gazdaságélénkítő csomag: erről a VKF múlt heti ülésén sem kaptak tájékoztatást a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek.
Eközben a koronavírus gyorsuló terjedése miatt egyre több dolgozó kerül hatósági karanténba például külföldi út, vagy koronavírusos személlyel való érintkezés miatt. A hatályos szabályozás miatt ezekben az esetekben a munkavállalók könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy sem bérre, sem egyéb ellátásra nem jogosultak. Egyre több iskolában rendelnek el rendkívüli tanítási szünetet is. Ekkor a szülőknek úgy kell megoldaniuk a felügyeletet, hogy a fizetett szabadságuk a tavaszi kényszerleállások és a nyár miatt már rég elfogyott. Táppénz pedig csak akkor jár, ha a gyerek beteg. A szakszervezetek ezért is szeretnék régóta elérni, hogy az iskolabezárások idejére is járjon a táppénz. Ám eddig ez a javaslat is süket fülekre talált.
