Előfizetés

Támogatnák a távmunkát - de lehet, hogy a cégek értik jól a kormány üzenetét

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.09.08. 08:00

A szakszervezetek szerint kötelező, a munkaadók szerint csak adható juttatás lesz az otthonról dolgozóknak a rezsiátalány.
Nem egyértelmű, hogy kötelező vagy csak egy adható támogatás lenne-e a „home office-ban” dolgozók számára a kormány által bevezetni tervezett, a munkáltatók által fizetendő rezsiátalány. A munkaadói és a munkavállalói oldal eltérően értelmezi az eddig elhangzott kormányzati nyilatkozatokat. Leírt tervezetet pedig sem a távmunka egyre időszerűbb újraszabályozásáról, sem a szeptember közepére ígért gazdasági csomagról nem kaptak. Hétfőn Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár azt mondta az InfoRádióban: „Ha valaki távmunkában dolgozik, a fölmerülő költségeket nyilvánvalóan a munkaadónak kell állnia. Itt egy átalányban tudnak megállapodni a felek, úgy tűnik. Ez a mindenkori minimálbér 10 százalékáig terjedhet” – fogalmazott.  A kormány azonban legutóbb több mint egy hónapja egyeztetett a távmunka szabályozásáról a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel. A múlt héten ülésezett ugyan a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), ám az otthoni munkavégzés nem volt napirenden – tudtuk meg Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökétől. Szerinte a korábbi egyeztetések alapján a rezsiátalány egy kötelező juttatás lenne, amit a munkáltatónak otthoni munkavégzés esetén minden esetben meg kellene fizetnie, csak a konkrét összeget illetően lenne mozgástér. A rezsihozzájárulás a minimálbér 10 százalékáig lenne adómentes, ez jelenleg 16 100 forintot jelent. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke viszont úgy fogalmazott érdeklődésünkre: ha a rezsihozzájárulás egy kötelező juttatás lenne, akkor onnantól a „home officenak” vége. A rezsiátalány  csak egy lehetőség arra, hogy a munkáltató adómentesen hozzájáruljon az otthonról dolgozók költségeihez, egy adómentességet biztosító keret, ami mentén meg lehet állapodni – magyarázta. A konkrét összeg azonban szerinte lehet akár 0 forint is, hiszen nem minden munkavállalónak keletkeznek pluszköltségei az otthoni munkavégzés miatt. Azt ugyanakkor Rolek Ferenc és Kordás László is hangsúlyozta: konkrét jogszabálytervezetet még nem láttak. Az sem világos, mit tervez a kormány azokkal a dolgozókkal, akik számára nem járható út a távmunka. A rövidített munkaidőben dolgozók bértámogatási igényeiből jól látszik, hogy a home office nem megoldás a feldolgozóiparban, a kereskedelemben vagy a turizmusban: az alig több mint 200 ezer munkavállalóra vonatkozó kérelmek háromnegyede ezekről a területekről érkezett. A magyarosított Kurzarbeit program ugyanakkor a nyárral együtt véget ért. Az utolsó igényeket augusztus 31-ig lehetett beadni, hiába kérték mind a munkáltatói szervezetek, mind a szakszervezetek, hogy hosszabbítsa meg a programot a kormány. Arról sem tudni sokat, mit tartalmaz majd az Orbán Viktor által szeptember közepére ígért gazdaságélénkítő csomag: erről a VKF múlt heti ülésén sem kaptak tájékoztatást a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek. Eközben a koronavírus gyorsuló terjedése miatt egyre több dolgozó kerül hatósági karanténba például külföldi út, vagy koronavírusos személlyel való érintkezés miatt. A hatályos szabályozás miatt ezekben az esetekben a munkavállalók könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy sem bérre, sem egyéb ellátásra nem jogosultak. Egyre több iskolában rendelnek el rendkívüli tanítási szünetet is. Ekkor a szülőknek úgy kell megoldaniuk a felügyeletet, hogy a fizetett szabadságuk a tavaszi kényszerleállások és a nyár miatt már rég elfogyott. Táppénz pedig csak akkor jár, ha a gyerek beteg. A szakszervezetek ezért is szeretnék régóta elérni, hogy az iskolabezárások idejére is járjon a táppénz. Ám eddig ez a javaslat is süket fülekre talált.    

Mikor jár táppénz?

Ha a munkavállaló a karantén alatt nem tud otthonról dolgozni, és a szabadsága is elfogyott, egyedi megállapodás alapján mentesülhet a munkavégzés alól. Ám munkabér ezen időszakra nem jár, és táppénz sem minden esetben – derül ki a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértőnek összefoglalójából. Ha külföldről történő hazatérés utáni hatósági karanténról van szó, akkor se munkabér, se táppénz nem jár - sőt, az orvosi ellátásra való jogosultság is csak akkor marad meg, ha a dolgozó kifizeti az egészségügyi szolgáltatási járadék havi 7710 forintos összegét. Ha viszont a munkavállaló fertőzött személlyel való érintkezés miatt kerül karanténba, akkor jár a táppénz, betegszabadság viszont nem. A legtöbb iskola pandémiás intézkedése előírja, hogy a gyerek a legkisebb tünet megjelenése esetén sem mehet iskolába 10-14 napig. Ekkor a szülő otthon maradhat a gyermekkel, de nem jár neki bér, és gyermekápolási táppénz is csak akkor, ha az orvos is betegnek nyilvánítja a gyereket. Ha azonban a házi orvos szerint a gyermek nem beteg, de az iskolai protokoll szerint nem térhet vissza közösségbe, vagy a gyermek 12 évesnél idősebb, akkor a szülő sem nyilvánítható keresőképtelenné, azaz nem jár táppénz sem.   

Visszaesett Budapest az európai fővárosok rezsirangsoraiban

M. I.
Publikálás dátuma
2020.09.08. 07:12

Fotó: Népszava
A budapestiekkel összevetve a nicosiai háztartások már könnyebben fizetik az áramot, illetve újabban a tallinniak pénztárcáját is kevésbé terheli meg az energiacsekk.
Augusztusban egy-egy hellyel visszaesett Budapest az európai fővárosok rezsirangsoraiban - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által nemrég frissített adatbázisból. Eszerint, míg júliusban a felmért 29 főváros vásárlóerő-szerinti összevetésében a budapestiek számára a 9. legkönnyebbnek számított az áramcsekk befizetése, addig augusztusban már a 10. helyre estünk vissza. Az elmúlt hónap során Ciprus fővárosa, az egyszerre négy helyet javító Nicosia vágott be elénk. Kedvezőtlenül változott a kétkeresős, gyermektelen háztartás átlagjövedelmén belüli áram- és gázszámlaarány szerinti helyezésünk is. E 25-ös listán a 13. helyről - középről - a 12. legrosszabb pozícióba kerültünk. Itt az észt Tallinn előzött be. A többi - jellemzően kedvezőbb - helyezésünk nem módosult. A MEKH sajtóközleménye mindezeket meg nem említve csak azt hangsúlyozza, milyen jól állunk.

Újabb kitérő válaszok Mátrai-ügyben

M. I.
Publikálás dátuma
2020.09.08. 06:39

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az állam a kiemelkedően teljesítő Mátrai Erőmű megvételével megmentette a telephely munkahelyeit, ahol korszerűsítik a termelést - bírta felelni az illetékes államtitkár arra a kérdésre, hogy ki döntött a vásárlásról és mik az első fél évi számok.
A Mátrai Erőmű Zrt. 2020 első fél éve során is kiemelkedően járult hozzá a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyához, így a magyar nemzetgazdaság működéséhez - fogalmazott Tóth Bertalan MSZP-elnök kérdéseire (1, 2, 3) adott parlamenti válaszában Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter helyettese, Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár. Megismételte: Északkelet-Magyarország áramellátásának biztosítása, valamint az erőmű és az ipari park több ezer munkahelye megőrzése érdekében vásárolta meg az állam az év elején az egységet. A szénblokkokat azonnali leállítás helyett korszerű, rugalmas földgáz-, nap- és hulladék-alapú áramtermelési-tárolási eljárásokkal váltják ki. Fónagy János Tóth Bertalan egyetlen kérdésére se adott tárgyszerű választ, például azt illetően, hogy Mager Andrea vagy a kormány pontosan miként utasította az állami MVM-et a vásárlásra és mik az erőmű első fél évi számai. Ugyanakkor némi ellentmondás körvonalazódik Fónagy ama megállapítása, miszerint "az erőmű azonnali leállítása energiabiztonsági szempontból nem lehetséges", és az MSZP-elnök által idézett januári Orbán-nyilatkozat között, miszerint azt közölte volna a kormánnyal a korábbi tulajdonos (ami "egyébként" Orbán felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltsége), hogy be fogja zárni az erőművet, a kormány pedig ezt tragédiaként ítélte meg, mivel "10 ezer ember munkahelyéről van szó". (Ez utóbbi hivatkozás alapját lapunk többször cáfolta.) Miklós László, az MVM egykori felügyelőbizottsági elnöke lapunknak - a G7-en megjelent elemzéséhez híven - lapunknak felhívta a figyelmet, hogy a magyar szabályozás szerint energiabiztonsági okokból a hatóság kötelezheti a tulajdonosokat az eszközök működtetésre, ebbéli hajlandóság híján pedig az üzemeltetés költségei utólag behajthatók a részvényesektől.