Előfizetés

Megőrizték izmaikat az űrben a „kigyúrt” egerek

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.08. 17:10

Fotó: NASA
Bár biztatóak az izmosító kezelés eredményei, a kutatók szerint még sok munkára van szükség, hogy a szert embereken is tesztelhessék.
Egy hónap után sem veszítették el izmaikat a Nemzetközi Űrállomásra (IS) küldött, „kigyúrt”, mutáns egerek. Az ígéretes eredmény segíthet megelőzni az izom- és csontveszteséget a hosszan tartó, például a Marsot megcélzó missziókon az asztronautáknál, valamint az ágyhoz vagy kerekesszékhez kötött embereknél a Földön.
A kutatást vezető Se-Jin Lee, a connecticuti Jackson Laboratórium munkatársa és kollégái 40 fiatal nőstény fekete egeret küldtek fel egy SpaceX rakétán az IS-re decemberben. A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban közölt tanulmányában Lee kifejtette, hogy a 24 átlagos egér mindegyike a súlytalanságban várható módon jelentős mértékben veszített izom- és csonttömegéből, mintegy 18 százalékot. A nyolc genetikailag módosított egér azonban, amelyek kétszer annyi izommal rendelkeztek, megőrizték fizikumukat. Hasonló mennyiségű izommal rendelkeztek, mint azok a kigyúrt egerek, amelyek a NASA Kennedy Űrközpontjában maradtak. A nyolc normál egérnek, amelyek az űrben kapták meg a különleges, izmosító kezelést, drámai módon megnőttek az izmai. A kezelésnél többek között blokkoltak egy proteinpárt, amelynek az izomtömeg limitálásában van szerepe.
Ez a doboz volt az egerek lakhelye az űrállomáson
Fotó: NASA
A SpaceX kapszulája januárban landolt a Csendes-óceánban Kalifornia partjainak közelében, mind a 40 egeret jó állapotban szállítva vissza a Földre. Néhány átlagos egérbe a visszatérés után befecskendezték az izmokért felelős szert, ezt követően gyorsan fel is építették a kezeletlen társaikénál jóval nagyobb izomzatot – mondta Lee.
A tudósok vizsgálataikat a koronavírus-járvány amerikai kitörése előtt fejezték be. Bár eredményeik nagyon biztatóak, a kutatók szerint sok munkára van szükség ahhoz, hogy a szert komoly mellékhatások nélkül embereken tesztelhessék. Mint mondták, még évekre vannak ettől.
Az egerekre a NASA három asztronautája, Christina Koch, Jessica Meir és Andrew Morgan felügyelt az űrben.

Különbözik a férfiak és a nők alvási ritmusa

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.08. 16:00
Cultura Creative
Fotó: Gpointstudio / AFP
A „gyengébb nem” reggel és napközben aktívabb és azt is jobban viseli, ha megzavarják az alvási ritmusát.
Az emberek cirkadián ritmusával foglalkozó tanulmányok elemzése során a Pennsylvaniai Egyetem két kutatója, Sean Anderson és Garret FitzGerald olyan mintázatot fedezett fel, amely alapján megállapítható, hogy különbség van a nemek cirkadián ritmusa között. Eredményeiket a Science című tudományos lapban publikálták.
A több mint 35 ezer embert vizsgáló tanulmányok elemzése alapján arra jutottak, hogy a kor és a nem alapvetően befolyásolja a test óráját. Az eredmények szerint a nők hajlamosabbak a reggeli aktivitásra, míg a férfiakra inkább az esti éberség a jellemzőbb. Azt is megfigyelték, hogy a nők rugalmasabban kezelik természetes cirkadián ritmusuk megzavarását, jellemzőbben aktívabbak napközben, ami egyébként jellemző a gyerekekre is. Ugyanakkor esténként, éjszakánként kevésbé energetikusak. A nők többet alszanak és alvás közben több időt töltenek a lassú hullámú mélyalvás szakaszában, mint a férfiak. Az alvás közbeni zavaró tényezőkkel szemben is jóval ellenállóbbak. A férfiak jellemzően szunyókálnak délutánonként.
A kutatók nem találták okát a nemi különbségeknek, de úgy vélik, köze lehet a hagyományos anyai szerepnek, mivel természetesnek tűnik, hogy cirkadiánjuk összhangban legyen az utódokéval. Hozzátették: egyes kutatások összefüggést találtak a nők cirkadián ritmusa és nemi ciklusa között.
Korábbi vizsgálatok arra jutottak, hogy az embereknek és más állatoknak egynél több biológiai ritmusuk van. Az alvás és ébrenlét szakaszait irányító cirkadián ritmus mellett az emberek rendelkeznek a légzést, a bőr cserélődését, a szívverést szabályozó ritmusokkal. A cirkadián ritmus a legismertebb, hiszen észlelhető hatása van a mindennapi életre: irányítja, mikor fekszünk le és mikor ébredünk fel, részt vesz az anyagcserében is.

Roska Botond kapta idén a Körber-díjat

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.08. 09:50

Fotó: AXEL HEIMKEN/dpa Picture-Alliance / AFP
A vakság gyógyításán dolgozó, Svájcban élő magyar neurobiológus Hamburgban vette át az egymillió eurós pénzjutalommal járó tudományos elismerést.
A világ egyik legnagyobb, egymillió euró pénzjutalommal járó tudományos elismerésével, a Körber Európai Tudományos Díjjal tüntették ki hétfőn Hamburgban a Svájcban kutató magyar neurobiológust, a vakság gyógyításán dolgozó Roska Botondot. A hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díjával minden évben egyetlen európai tudóst tüntetnek ki az összes tudományterületről. 1985 óta minden évben egy jövőbe mutató, ígéretes kutatásokat végző tudós kapja az elismerést.
"Roska Botond kutatása reményt jelent olyan új kezelési módok kidolgozására, amelyek visszaadhatják a vakok látását" – fogalmazott Peter Tschentscher, Hamburg polgármestere a hétfői ünnepélyes díjátadón. Az alapítvány indoklása szerint a magyar tudós forradalmi változást hozott a szemészetben, a világ egyik legnagyobb szaktekintélye a látás területén és a retina kutatásában.
A Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője az MTI-nek júniusban elmondta: 20 éve kezdett el dolgozni a látás mechanizmusának megértésén. Mint kifejtette, akkor még senki sem foglakozott ezzel a témával, ma már nagyon sok kutatás zajlik ezen a területen. Kutatócsoportjával elsőként térképezték fel, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt.
A tudós egyik fő kutatási területéről, a látás visszaállítását célzó génterápiás kísérletekről akkor elmondta, hogy olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással képes eljuttatni a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe. Kitért arra is, hogy a kísérletek egy része eljutott a klinikai tesztelés fázisába: 15 látássérült ember megkapta az általuk kifejlesztett génterápiás oltást. A kísérletek Londonban, Párizsban és az Egyesült Államokban folynak. Az első öt kísérleti alany eredményeit jelenleg értékelik ki és az év végére lesz publikus, hogy milyen mértékben volt eredményes a terápia.
Roska Botond tudományos munkásságáért számos nemzetközi elismerésben részesült. Többek között 1997-ben Fulbright-ösztöndíjat, 2006-ban Marie Curie kiválósági díjat kapott. 2018-ban ő vehette át a Columbia Egyetem nagy presztízsű Alden Spencer orvosi díját a látás folyamatának megértéséért, majd a Bressler-díjat az általa kidolgozott látásvisszaállító terápiáért. 2019-ben első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj előszobájaként is emlegetett Louis Jeantet-díjat, amelyet a vizuális információ alapvető feldolgozási folyamatainak felfedezéséért és a látásvisszaállító génterápia kidolgozásáért ítéltek neki oda. Magyarországon 2019-ben elnyerte a Semmelweis Budapest Award díjat és a Magyar Szent István-rendet is.