„Fogalmam sincs, hol van Dagesztán, de ennyi pénzért a Holdon is játszanék” – ezt Samuel Eto’o, a Barcelona, az Inter és a Chelsea egykori klasszisa nyilatkozta, miután 2011-ben Oroszországba tette át a székhelyét, és akkor a világ legjobban kereső futballistája lett több, mint évi 20 millió eurós éves fizetéssel.
A kameruni játékost pedig nem feltétlen kell elítélni ezért a kijelentéséért, valóban addig csak a legfanatikusabb rajongók tudhattak arról, hogy létezik az Anzsi. A csapatot 1991-ben alapították, 1999-ben sikerült megnyernie a másodosztályt, majd kisebb bravúrt bemutatva rögtön a negyedik helyen debütált a legmagasabb hazai divízióban, ami UEFA-kupa selejtezőt ért. Semleges helyszínen, egymeccses párharcban végül alulmaradt a Rangersszel szemben, két gyenge szezon után pedig jöhetett hét év másodvonal, utána egy újabb feljutás és egy szolid 11. hely.
2011 januárjában azonban megérkezett a történet kulcsszereplője, az orosz milliárdos üzletember, Szulejman Kerimov, aki nem félt a szavak súlyától: néhány éven belül komoly Bajnokok Ligája helyezést, új stadiont és rengeteg sztárt ígért Dagesztánnak. Kerimov mai vagyonát megközelítőleg 20 milliárd dollárra becsülik, többek között sokáig az ő birtokában állt egy 90 méter hosszú luxusjacht is. Az oligarcha pedig valóban nem csak a levegőbe beszélt: sztárok sora igazolt az ismeretlenbe, a legnagyobb fogás kétségkívül Eto’o volt, érte 25 millió eurót fizetett az Internazionalenak, de Roberto Carlos, Diego Tardelli, Jucilei, Willian, Christopher Samba, Mubarak Busszufa, Lacina Traoré, Lassana Diarra, az oroszok közül Juri Zsirkov, Alexandr Kokorin és Igor Gyenyiszov is megfordult a klub alkalmazásában.
A magyarok legnagyobb reménysége, a PSV Eindhovenben remek szezonokat futó akkor 24 éves Dzsudzsák Balázs is a sárga mezes együttes játékosa lett. Az Anzsi 14 millió eurót fizetett érte, javadalmazása elérte éves szinten az egymilliárd forintot. A szurkolók és a sajtó is döbbenten és csalódottan fogadta a hírt, Dzsudzsák és menedzsere viszont nem győzte hangsúlyozni, hogy jól döntöttek. „Sok futballhoz értő szakember véleményét kikértem, és egyetlen egy ember sem volt, aki azt mondta volna a szemembe, hogy nagyon rossz döntést hoztam, ezért úgy döntöttem, elfogadom az ajánlatukat. Büszkén vállalom, hogy egy ilyen csapat jövőjében fontos szerepet játszhatok majd”– nyilatkozta még a 2011-es váltása után a magyar szélső. Kikérte magának, hogy a pénz miatt igazolt csak oda, de ügynöke hozzátette, anyagilag kihagyhatatlan ajánlat érkezett.
A Guus Hiddink vezette csapattól így mindenki rögtön eredményeket várt, a gond csak az volt, hogy ezek az eredmények soha nem érkeztek meg. A sztárokkal megtűzdelt klub egy szerény ötödik hellyel nyitott a bajnokságban úgy, hogy az alapszakaszt az utolsó, még rájátszást érő nyolcadik pozícióban zárta. Dzsudzsák sérülések miatt mindössze nyolc találkozón lépett pályára, gólt és gólpasszt sem szerezett, 2012 januárjában 19 millió euróért a Dinamo Moszkvához igazolt. Az új idényben már Európa-liga selejtezőt játszott a klub, hat találkozó alatt gólt sem kapva túllépett a Honvédon, a Vitesse-en és az AZ Alkmaaron is, otthon legyőzte a Liverpoolt, az Udineset és a Young Boyst is, idegenben azonban csupán egy pont jött össze, de így is továbbjutott a második helyen. A Hannovert még sikerült kiütni a legjobb 32 között, a nyolcaddöntőben a Newcastle már túl nagy falatnak bizonyult, a ligát pedig ismét nem sikerült megnyerni, csupán a harmadik hely jött össze, a lemaradás kilenc pont volt a győztes CSZKA Moszkva mögött.
2013 nyarán pedig Kerimov ismét megbotránkoztatta a futballvilágot, miután váratlanul bejelentette, szinte teljes mértékben abbahagyja a klub finanszírozását, az összes sztárjátékosát pedig átadólistára tette. Traoré, Willian és Eto’o jártak jól, előbbit a Monaco, utóbbi kettőt a Chelsea szerződtette, a többiek közül sokan először egy másik orosz csapathoz kerültek. Ma már Willianen (Arsenal) kívül senki nem játszik nívós bajnokságban, többen klub nélküliek (többek között Dzsudzsák is), többen pedig visszavonultak.
A 2013-14-es idényben megint összejött, ezúttal már sztárok és Hiddink nélkül az El-nyolcaddöntő, a bajnokságban viszont rögtön kiesett az Anzsi. Egy évvel később sikerült visszajutnia az élvonalba, majd négy évig ott is maradt a csapat az alsó középmezőnyben. Kerimov 2016-ban megszabadult a klubtól, tavaly nyáron ismét kiesett a dagesztáni együttes, de anyagi gondok miatt rögtön két osztályt zuhant, az előző szezonban pedig éppen csak bent maradt a harmadosztályban. Pedig Kerimov számításai szerint 2019-re már rutinos, BL-esélyes csapatnak kellett volna lennie az Anzsinak. Most a harmadik ligából próbál ismét talpra állni, öt forduló után egyelőre a második helyen áll, a feljutáshoz mindenképpen meg kell nyernie az első csoportot. Érdekesség, hogy a keret átlagéletkora 20,4 év, a legidősebb futballista 23 éves.
Az Anzsinak két év jutott a rivaldafényből, de legalább szépen lezárta a keretes szerkezetét: sokkolóan gyorsan érkezett, és sokkolóan gyorsan távozott a fókuszból.
