Előfizetés

WWF: 1970 óta harmadára csökkent a vadon élő állatok populációja

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.10. 16:20

Fotó: Bruno Guenard / AFP/Biosphoto
A természet utolsó segélykiáltása a csütörtökön publikált Élő Bolygó Jelentés; a fajok ötöde kihalhat ebben az évszázadban.
A WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése a bolygó aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be tudományos alapokon nyugvó adatokra támaszkodva. A 125 szakértő bevonásával készült dokumentum csaknem 4400 gerinces állatfaj mintegy 21 ezer populációjára terjed ki, áttekintést adva a természeti világ jelenlegi állapotáról. A jelentés 2020-as kiadásában világosan látható: 
a természet felbolydult.

„Rendszerszintű változásra van szükség az élelmiszer-termelésben, az energia előállításában, tengereink kezelésében és a nyersanyagok felhasználásában. De mindezek felett leginkább a hozzáállásunkon kell változtatni: ahelyett, hogy a természetre úgy tekintünk, hogy »jó, ha van«, el kell fogadnunk végre, hogy a legnagyobb és egyetlen szövetségesünk az egyensúly helyreállításában” – fogalmazott David Attenborough természettudós, a WWF nagykövete. A természettől való elidegenedésünk egyik komoly megnyilvánulása az egész világot érintő koronavírus-járvány, ami egyértelműen rámutat az emberek és a bolygó egészsége közötti összefüggésekre és arra, hogy nem folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk.

Kritikus az állapot

Az idei Élő Bolygó Jelentésből kiderül: az 1970 és 2016 közötti időszakban az egész világon megfigyelt 4392 faj 20811 populációja döbbenetesen nagy mértékben, átlagosan 68 százalékkal zsugorodott. A leggyorsabb ütemben az édesvizek biológiai sokfélesége romlik: 300 év alatt a globális vizes élőhelyek mintegy 90 százaléka eltűnt, a megfigyelt 3741 édesvízi populáció (944 emlős-, madár-, kétéltű, hüllő- és halfaj) pedig átlagosan 84 százalékkal lett kisebb. 
Fran Price, a WWF International vezető munkatársa szerint az erdőirtás és a természetes élőhelyek elvesztése - amely az emberiség élelmiszertermelésével és fogyasztási szokásaival van összefüggésben - az elsődleges oka ennek a drasztikus csökkenésnek – írta az MTI.  Az édesvizekben élő fajoknál 84 százalékos volt a populációcsökkenés. A legsúlyosabban érintett állatok közé tartozik a keleti síkvidéki gorilla a Kongói Demokratikus Köztársaságban, valamint a jákópapagáj Ghánában.
A kutatók szerint a gyors ütemű erdőirtás kulcsszerepet játszik továbbá a zoonózisok - az állatokról emberre átkerülő betegségek - terjedésében. "Az erdők egyfajta védőhálóként szolgálnak, hogy távol tartsák ezeket a betegségeket az emberektől, vagyis minél nagyobb erdőterületeket irtunk ki, annál nagyobb az esélye, hogy szabadon engedünk valamit, aminek pusztító hatása lehet az emberiségre" – húzta alá Price.
„A mi évszázadunkban a vadon élő fajok egyötödét fenyegeti a kihalás az éghajlatváltozás következtében. A növények kihalási kockázata szintén hatalmas: a dokumentált növényfajkihalás az emlősök, a madarak és a kétéltűek együttes csökkenésének kétszerese. A bolygó élővilága kritikus állapotban van, és meg kell végre értenünk, a mi túlélésünk is ettől függ: gazdaságunk és egészségünk a természetre épül, és csak akkor leszünk képesek megóvni a biológiai sokféleséget és gazdasági egyensúlyt, ha ezt a tényt elfogadjuk” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

A bolygó hangja

A jelentés A bolygó hangja című mellékletében (Voices for a Living Planet) a világ minden részéről fiatal és tapasztaltabb filozófusok, véleményvezérek, gyakorlati szakemberek osztják meg velünk, ők milyennek képzelik el az egészséges bolygót. 
A jelentés magyar kiadásának mellékletében hazai szerzők is kifejtették gondolataikat. Pribéli Levente, a Fridays For Future aktivistája többek között a lokális cselekvés fontosságát hangsúlyozta: „Amikor globális mutatókat nézegetünk, és a Földi élet sokféleségének csökkenéséről, összeomlásáról gondolkodunk, természetes, hogy lebénulunk a cselekvésben. Ha minden döntésünk globális hatását nézegetjük egyesével, egyértelmű, hogy kevésnek fogjuk érezni magunkat ahhoz, hogy ezen változtassunk. Ott viszont, ahol élünk, hatalmas hatásunk lehet. Ahhoz tudunk igazán kapcsolódni, arra tudunk igazán hatni, amit ismerünk, ami a közelünkben van”.
A WWF Magyarország a zöld helyreállítás reményében új normát hirdetett. „A hétpontos vállalás nemcsak elindít a cselekvés útján, de hangsúlyozza azt is, hogy mindannyiunknak fontos tudni, hinni és elfogadni, hogy a változás nem csupán a fiatalok, a világ másik végén élők vagy a még meg nem születettek ügye és érdeke. Érintettek vagyunk mindannyian és most kell készen állnunk. Tegyünk együtt fogadalmat, hogy a régi szokásainktól megszabadulva elindulunk a változás útján és újra egy család leszünk: ember és természet” – olvasható a szervezet közleményében.

„A klímaváltozás zavartalanul folyik tovább” – A koronavírus-járványra adott válasz kevés

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.10. 15:15
Üres indiai autópálya a karantén idején
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
Minden évben olyan mértékű emisszió-csökkentésre lenne szükség, mint amilyet a koronavírus-járvány eredményezett a Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint.
A koronavírus-járványra adott globális válasz nem elég a klímaváltozás lassításához – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által összeállított United in Science 2020 című jelentésből. A tanulmány szerint a globális járványügyi korlátozások jelentős és azonnali hatással voltak az üvegházhatású gázok kibocsátására: áprilisban a napi globális szén-dioxid-kibocsátás 17 százalékkal esett vissza az előző év becsült napi átlagához képest. Június elejére azonban „visszaállt a rend” és a napi globális kibocsátás már csak 5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest, mivel az országok enyhíteni kezdték a korlátozásokat – olvasható a BBC hírportálján.
A szakemberek szerint 2020-ban várhatóan 4-7 százalékkal fog csökkenni a globális emisszió. A tanulmány szerint mivel a szén-dioxid évszázadokig képes megmaradni a légkörben, még egy szokásosnál kisebb mennyiség kibocsátása is növeli a már évtizedek óta halmozódó gázok globális felmelegedési hatását. Ezt támasztja alá, hogy a Hawaiion működő Mauna Loa obszervatóriumnál a levegőminták szén-dioxid-koncentrációja a 2019 júliusában mért 411 ppm-ről idén júliusra 414 ppm-re nőtt. Az üvegházhatást okozó gázok globális légköri koncentrációjának adatai csak később lesznek elérhetőek.
A WMO főtitkára, Petteri Taalas a jelentéshez írt előszavában aláhúzta, hogy a 2016-2020 közötti időszak lesz várhatóan az eddig mért legmelegebb ötéves periódus a Földön. „Ez a jelentés megmutatja, hogy bár az életünk számos területe széttöredezett 2020-ban, a klímaváltozás zavartalanul folyik tovább” – jegyezte meg a főtitkár.
A jelentés rávilágít az egyre növekvő szakadékra a hőmérséklet-növekedés küszöbérték alatt tartásához szükséges intézkedések és a kibocsátás-csökkentés érdekében tett tényleges erőfeszítések között. A szakemberek szerint 2030-ra a világnak vissza kell szorítania a hat legnagyobb szén-dioxid-termelő ország együttes kibocsátását, hogy legyen esély 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális hőmérséklet-emelkedést. Ennek eléréséhez mostantól egészen az évtized végéig minden évben olyan mértékű emisszió-csökkentésre lenne szükség, mint amelyet a koronavírus-járvány eredményezett.
A klímaváltozás hatásainak bizonyítékai egyre csak gyűlnek. A globális tengerszint minden eddiginél gyorsabban emelkedik. 2016 és 2020 között az emelkedés üteme 4,8 milliméter volt évente, míg 2011 és 2015 között ez a szám még csak 4,1 milliméter volt. Az északi-sarkvidéki tengeri jég kiterjedése továbbra is csökken, évtizedenként 13 százalékkal. Az emelkedő hőmérséklettel állnak összefüggésben az aszályok és a hőhullámok, valamint a bozóttüzek fokozott kockázata. Egy közelmúltbeli tanulmány szerint a Szibériát idén január és június között sújtó hőség valószínűségét legkevesebb 600-szorosára növelte az ember okozta klímaváltozás.
A jelentés egyebek között a WMO, a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás számszerűsítésével foglalkozó Global Carbon Project (GCP), az UNESCO kormányközi oceanográfiai bizottsága (UNESCO-IOC) és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) együttműködésével készült.

Több mint 30 bálányi PET-palackot vitt a Kossuth térre a Greenpeace

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.10. 14:51

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A környezetvédők az eldobható italcsomagolások kivezetését követelik.
Óránként száznyolcvanezer, naponta csaknem négymillió, évente több mint másfél milliárd darab PET-palackot használunk el Magyarországon – állítja a Greenpeace Magyarország. A nemzetközi környezetvédők hazai szervezetének aktivistái csütörtökön több mint 30 bálányi összepréselt PET-palackot vittek ki a Kossuth térre, hogy felhívják a figyelmet a mértéktelen és pazarló fogyasztásra. A Népszavához eljuttatott közleményükben kifejtik:
„Ezekkel az egyszer használatos csomagolóanyagokkal folyamatosan fokozzuk a klímaválságot és pusztítjuk az élővilágot. A PET-palackoknak csupán kevesebb mint egyharmadát hasznosítják újra itthon, a többi lerakókon, égetőkben vagy a legrosszabb esetben a természetben végzik.”

A Greenpeace ezért petíciót indít az eldobható italcsomagolások kivezetésére, és azt követeli a döntéshozóktól, hogy lépjenek fel az erőforrás-pazarló, a természeti környezetet pusztító gazdasági tevékenységek ellen.
„Az alumínium dobozok és az egyszer használatos üvegpalackok döntő részét sem gyűjtjük szelektíven, ezért ezek az italcsomagolók is többnyire szemétlerakókon végzik”

– hangsúlyozták a környezetvédők.

Hozzátették azt is, hogy egy PET-palackot vagy bármilyen más anyagból készült italcsomagolást sokszor kevesebb mint egy percig használunk csak, pedig előállításukhoz értékes nyersanyagot, műanyag esetében a Föld mélyéből származó kőolajat használnak. – A palackok a természetbe kikerülve később mikroműanyaggá aprózódnak, a szemcsék pedig bekerülnek a folyóinkba, a csapvizünkbe és az emberi szervezetbe is. Egy műanyag palack lebomlási ideje több száz év, így akár 450 évig is szennyezi a környezetet, pusztítja az élővilágot – emelték ki. A Greenpeace szerint fontos lépés az újrahasznosítás növelésének érdekében, ha az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslatára bevezetik az úgynevezett visszaváltós rendszert, de mint fogalmaztak, ennél jóval többre van szükség. Javaslatuk szerint elengedhetetlen a többször használatos, újratölthető italcsomagolások elterjedése, amellyel az újrahasznosítás helyett inkább az újrahasználatot ösztönöznék. Ezért azt követelik:
  • minden eldobható italcsomagolást hasznosítsanak újra legkésőbb 2024-re;
  • az italcsomagolások legalább 70 százaléka a legyen újratölthető legkésőbb 2026-ra.