Európai Unió;Magyarország;Hollandia;jogállamiság;Mark Rutte;

Egy Magyarország nélküli EU-ról ábrándozott a holland kormányfő

A többi tagállam akár újra is alakíthatná az Európai Uniót, a két problémásnak tartott ország, Magyarország és Lengyelország nélkül – vetette fel lehetőségként Mark Rutte a hágai képviselőházban.

A szerda esti parlamenti vitán elsősorban a július közepi EU-csúcstalálkozón elfogadott hétéves (2021-2027) uniós költségvetés, illetve a 750 milliárd eurós helyreállítási alap volt napirenden. Az ülésen kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a tagállamok megfelelően használják-e fel a közös pénzt, amelynek egy részét Hollandia biztosítja. Ennek kapcsán felmerült az is, hogy mennyire lesz hatékony a végleges megállapodásban némileg felvizezett jogállamisági mechanizmus. Bram van Ojikot, az ellenzéki Baloldali-Zöldek (GL) képviselőjét például az érdekelte, hogy a holland kormány hogyan fogja elősegíteni, hogy a jogállamiság elveit megsértő országok ne kapjanak pénzt a közös kasszából. Van Ojik szerint Lengyelországban és Magyarországon is egyre rosszabb a jogállamiság helyzete; előbbiben „LMBTI-mentes övezetek vannak”, illetve friss hírek szerint „a kormány le akarja váltani a legfelsőbb bíróság még maradt független tagjait”, Magyarországon pedig „elhallgattatják a sajtót és a kulturális intézményeket”. Henk Nijboer, a szintén ellenzéki Munkapárt (PvdA) politikusa arról beszélt, az EU-nak keményen kellene fellépnie, ha az uniós értékek, köztük a sajtószabadság, bírák függetlensége vagy éppen a szexuális kisebbségek jogai kerülnek veszélybe. Nijboer ennek megfelelően arról kérdezte Rutte-ét, hogy nem kellett volna-e kitartani a szigorúbb jogállamisági feltételek mellett?

A holland miniszterelnök azonban megvédte a megállapodást, mondván, hogy ez volt a lehető legjobb, amit júliusban el tudtak fogadtatni. Elismerte, hogy nem tudtak mindent elérni, amit szerettek volna, sőt bizonyos szempontból el is jutottak a tűréshatáruk széléhez. Rutte arról beszélt, hogy ebben a helyzetben más megfontolások szerint lehet gondolkodni: például úgy, hogy megegyeznek egy kompromisszumban a büdzséről, vagy esetleg létrehoznak egy új Európai Uniót Magyarország és Lengyelország nélkül. Utóbbit azonban a holland kormányfő nem reális lehetőségként, hanem „nukleáris opcióként” vetette fel, a lehető legvégső esetre, amelyet ő vélhetően mindenképpen szeretne elkerülni. Kijelentése mindenesetre üzenetértékű Budapest és Varsó számára, hogy vétóikkal nem tudják a végtelenségig sarokba szorítani a többi tagállamot. 

A szélsőjobbról védték be OrbántA szerda esti vitában felszólalók közül kizárólag a szélsőjobboldali Szabadságpárt elnöke, Geert Wilders vette védelmébe a magyar kormányt. A politikus azt mondta: természetesen neki sem az az álláspontja, hogy minden jó irányba halad Magyarországon, ugyanakkor túlzónak tart bizonyos állításokat. A sajtószabadság kérdésével kapcsolatban például megjegyezte azt a magyar kormány által is gyakran hangoztatott tényt, hogy léteznek Orbán Viktorral szemben kritikus médiatermékek. Mark Rutte ezzel szemben azonban úgy vélekedett, hogy Magyarországon nincsen szabad sajtó, zajlik a demokratikus rendszer felszámolása és romokban hever a jogállamiság. A holland kormányfő egyúttal azzal gyanúsította meg Wilderst, hogy nem is hazáját, hanem a magyar-, illetve az orosz vezetés érdekeit képviseli a hágai parlamentben.