Idén ötször nagyobb arányban csökkenhet az orosz lakosság, mint tavaly. Az előzetes becslések szerint az egész éves veszteség 158 ezer ember lesz. Ez derül ki abból a kormányzati dokumentumból, amelyik az ország nemzeti céljait igyekszik meghatározni az elkövetkező évekre. Ennél nagyobb népesség-csökkenésre utoljára 2006-ban került sor, amikor több mint 373 ezerrel apadt a lakosság. Az év elején - még a koronavírus-járvány előtt - Oroszország lakossága 146 millió 748 ezer fő volt.
A tekintélyes RBC hírportál két kormányközeli hírforrásra hivatkozva számolt be az adatokról. A természetes népességcsökkenést két éve már nem egyenlíti ki a bevándorlási hullám. 2018-ban százezerrel, tavaly pedig 32 ezerrel esett vissza a népesség. Idén az első félévben 946,5 ezren haltak meg, és csak 681 ezren születtek. Jelentős a járvány áldozatainak a száma az első hat hónapban: több mint 27 ezer ember.
A demográfusok szerint a kormány minden igyekezete ellenére sem várható, hogy több gyermek szülessen Oroszországban, ennek minden statisztika és előrejelzés ellentmond. Az egyedüli remény a növekvő migráció lehetett volna, csakhogy a pandémia következtében lezárt határok miatt nagymértékben visszaesett a bevándorlók száma. Az első félévben még az ötvenezret sem érte el, a tavalyi több mint 130 ezerrel szemben. Nem lebecsülhető az sem, hogy a gazdasági visszaesés eleve korlátozza a beutazók munkalehetőségeit. A volt szovjet tagköztársaságok korábban biztos forrásul szolgáltak, de a változó körülmények miatt a munkát keresők új útvonalak után néznek.
Borúlátó az ENSZ is. Egy legutóbbi felmérésében azt vetíti előre, hogy az évszázad első felében a népességcsökkenéssel párhuzamosan megnő az orosz városi lakosság száma, viszont jelentősen csökken a vidéké. Míg a városokban 2050-ben több mint 110 millióan fognak élni, vidéken mindössze 22 millióan, s az ország lakossága 132,7 millióra csökken. Ezzel a prognózissal a megszólaltatott orosz szakértők is egyetértenek. Borisz Gyenyiszov demográfus szerint egyedül a nagymértékű migráció segíthet. Ez viszont ahhoz vezet, hogy az összlakosság egyharmada lesz bevándorló, méghozzá olyan, aki nem csak a volt szovjet tagköztársaságokból érkezik majd, hanem távolabbi országokból is. A kormányzat 2023-tól évi 300 ezer bevándorlóval számol. Ez azonban elképzelhetetlen a gazdaság fellendülése nélkül.
Vlagyimir Putyin júliusban rendeletben határozta meg a járványból való kilábalás 2030-ig tartó tervét. Ami kimaradt belőle, az a korábbi elképzelés, hogy Oroszország kerüljön be a világ öt legnagyobb gazdasága közé. Szerepel benne viszont az átlagos élettartam növelésének célja és a szegénység felére csökkentése – de ez csak 2030-ra az eredetileg tervezett 2024 helyett.
Putyin útmutatásainak megfelelően a szegénység szintjét is felmérték. Idén ez 13,3 százalékra nő - ennyien még a létminimumhoz sem jutnak hozzá. A pandémia legnehezebb hónapjaiban jelentősen visszaesett az oroszok jövedelme, a munkanélküliek száma pedig az ötmilliót közelíti. Rengetegen elvesztették állásukat, fizetés nélküli szabadságra küldték őket vagy csak félállásban dolgozhattak. Egyes forrásokból tudni lehet, hogy ezekben a hónapokban minden második foglalkoztatottnak megnyirbáltak a bérét. A válságkezelő program mindenekelőtt a családoknak próbált segíteni. Oroszországban a hivatalos statisztika szerint már 2018-ban minden ötödik gyerek tengődött a szegénységi küszöb alatt, ennél most csak rosszabb lehet a helyzet.
