Semmilyen látható eredményt nem hozott a Európai Unió és az Egyesült Királyság közti szabadkereskedelmi tárgyalások csütörtökön befejeződött nyolcadik fordulója, a London által váratlanul bejelentett úgynevezett "belső piaci" törvényjavaslat pedig még be is árnyékolta a megbeszéléseket. A brit kormánytagjai, köztük a péntek reggeli tévé- és rádióműsorokba delegált Nadhim Zahawi, az üzleti életért és az energetikáért felelős államtitkár nem győzik eléggé bizonygatni: az első olvasatban hétfőn megvitatásra kerülő előterjesztés csak arra az esetre szól, ha a szabadkereskedelmi megbeszélések nem hoznak eredményt. A Downing Street maga szeretné megállapítani, milyen vámellenőrzésre és illetékbefizetésekre lesz szükség a Nagy-Britanniából Észak-Írországba tartó áruforgalomban, mert ellenkező esetben attól tart, az EU minden árucikkre kiterjesztené a kontrollt, megbénítva ezzel az országon belüli kereskedelem zavartalan áramlását. A múlt év végén maga Boris Johnson által kialkudott, januárban elfogadott kilépési törvény szellemében London súlyos pénzbüntetésekre, majd szankciókra számíthatna, ha megszegné a vám- és illetékszabályokat.
Az Unió indokolt felháborodással fogadta a tavaly megkötött megállapodás és egyben nemzetközi jog megsértésére irányuló kísérletet. Az Európai Bizottság egyik alelnöke, Maros Sefcovicot csütörtökön Londonban próbálta megértetni Michael Gove-val, a Brexit-ügyekért is felelős miniszterelnöki hivatalvezetővel miért elfogadhatatlan a terv. Az egykori szlovák elnökjelölt azzal próbált érvelni, hogy sem az EU-nak, sem az Egyesült Királyságnak "nincs joga egyoldalúan megváltoztatni, pontosítani, kiegészíteni, értelmezni, figyelmen kívül hagyni és nem végrehajtani a kilépési szerződést, illetve annak Észak-Írországra és az Ír Köztársaságra vonatkozó fejezetét, mert mindez a nagypénteki egyezményt is alááshatja". A brit kormány továbbra is kész betartani a kilépési egyezményt és annak északír fejezetét, de "biztos akar lenni abban, hogy nem kérdőjelezhetődik meg Észak-Írország pozíciója az Egyesült Királyság elválaszthatatlan részeként".
Az Európai Unió szeptember végéig adott ultimátumot tárgyalópartnerének, hogy adja fel a kilépési törvény újraírásának plánumát, ellenkező esetben hátat fordít a szabadkereskedelmi megbeszéléseknek. E természetesnek nevezhető reakciót meglepőbb elutasítások is kiegészítik. Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke "abszolút semmi esélyt" nem hajlandó adni a London és Washington között kötendő kereskedeli megállapodás jóváhagyásának, amennyiben a Downing Street "erőszakot tesz" a Brexit-megállapodáson. Pelosi és az alsóházban többséget élvező demokrati párti honatyák befolyása csak növekedni fog, ha Joe Biden költözik be a Fehér Házba. Rövid távon nagyobb fejfájást okozhat a Donald Trumpot bálványozó Boris Johnsonnak, hogy euroszkeptikus, Brexit-pártoló veterán brit lordok és aktív alsóházi képviselők nem elhanyagolható csapata utasítja el a kilépési törvényt felülíró új előterjesztést.
Lord (Michael) Howard, volt konzervatív vezető, még korábban belügyminiszter szerint a kormány "minimális tiszteletet tanúsít nemzetközi kötelezettségei iránt", azt pedig "soha nem gondolta volna, hogy egy konzervatív miniszter nyíltan fenyegetőzik a törvény megsértésével", - utalva az északír ügyekért felelős Brendan Lewis hét eleji beismerésére. John Major volt kormányfő az Egyesült Királyság nemzetközi tekintélyének maradandó elvesztését vetette fel, pénzügyminisztere, Lord (Norman) Lamont pedig nemhogy "megvédhetetlennek" nevezte a törvénytervezetet, de úgy vélte, "jelenlegi formájában soha nem fog átmenni a felsőházi szavazáson". Az alsóházi voks a kormány 80 fős többségével nem kétséges, de "BoJo"-t elgondolkoztathatja, hogy több tucat mezei képviselővel együtt az igazságügyi, külügyi és a védelmi bizottság tory elnökei is ellenzik a kamikaze akciót.
Az ellenséges hangulat és a patthelyzet ellenére jövő héten Brüsszelben folytatódnak a szabadkereskedelmi megbeszélések. Öt héttel a brit fél által kijelölt határidő előtt, "jelentős nézeteltérések" közepette, az alkudozások a legfontosabb kérdésekre fognak koncentrálni, a brit vállalatoknak nyújtott állami támogatásokra, az európai államoknak brit vizekre érvényes halászati kvótáira és az EU jogi intézményeinek nagy-britanniai felügyeleti jogaira. Michel Barnier EU-főtárgyaló mindenesetre úgy érzi, hogy a szigetország "nem viszonozza a felé irányuló rugalmasságot, a problémák megoldásának szándékát és szuverenitásának tiszteletben tartását az EU elveinek és érdekeinek elismerésével".
