Előfizetés

Két fehérorosz beugrott a minszki svéd nagykövetségre, hogy menedékjogot kérjenek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.11. 17:29

Fotó: AFP
Nem nyitottak nekik ajtót, átmásztak hát a kerítésen.
Vitalij és Vladislav Kuznechik - apa és fia - az egyik vidéki városból Minszkbe, a svéd nagykövetség épületéhez utaztak, hogy ott menedékjogot kérjenek.
Miután előadták történetüket, a követség munkatársai közölték, nem adhatnak nekik menedékjogot. Ezért fogták magukat és átugrottak a kerítésen és bemásztak a nagykövetség területére, amelyet nem terveznek elhagyni

- írja a fehérorosz tut.by hírportál. Elmondásuk szerint részt vettek a Lukasenko elleni tiltakozó akciókban, tartanak a hatóságoktól és féltik az életüket.    Amint átugrottak a kerítésen, megjelentek a helyi biztonsági erők. Noha sajtójelentések szerint a helyzet nyugodt, egy civil ruhás férfi ül a követséggel szemben. Később arról számoltak be, hogy a nagykövetség munkatársaitól vizet és ételt kaptak. Elmagyarázták nekik, egyetlen nagykövetség sem ad politikai menedéket Fehéroroszország területén, csak akkor, ha már egyik családtagjuk külföldön van. Mint arról korábban a Népszava is beszámolt, Európai diplomaták védik otthonában a Nobel-díjas fehérorosz írót. Az ellenzéki Koordinációs Tanács utolsó, az országban tartózkodó tagjához a svéd nagykövet érkezett meg elsőként - feltehetően ez bátorította fel a két férfit arra, hogy bemásszanak a skandináv ország nagykövetségének területére.

Hiába vár Európára az otthontalanná vált menedékkérők többsége

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.11. 17:02

Fotó: LOUISA GOULIAMAKI / AFP
Berlin és Párizs csak néhány száz kiskorút venne fel a tűzvész által sújtott görögországi menekülttáborból. A kezdeményezéséhez elvileg tíz ország csatlakozik, de a gesztus nem segít a bajbajutott menedékkérők zömén.
Vegyes fogadtatásban részesült az a francia-német kezdeményezés, amely szerint a két ország gyermekeket venne fel a görögországi Leszbosz-szigetén található Moria-menekülttáborból, ahol a héten súlyos tűzvész pusztított és az egész sátorváros leégett. Összesen 400 kísérő nélkül érkezett gyermekről van szó, akiket csütörtökön Leszboszból Thesszalonikibe vittek, szüleik nélkül. Előzőleg Emmanuel Macron az európai szolidaritás fontosságát hangsúlyozta, a francia elnök közölte, Németországgal közösen tesznek javaslatot egy európai szintű, a menekültek felvételére vonatkozó megoldásra. Ennek értelmében csak a gyermekeknek nyújtanának menedéket, a görög kormánnyal való megállapodás alapján. Katrin Göring-Eckardt, a németországi Zöldek volt frakcióvezetője, aki csütörtökön érkezett a helyszínre, megjegyezte, a kezdeményezés még messze nem oldja meg a problémát, hiszen a táborban összesen 4000 gyermek tengődik. A német-francia duó ugyan más uniós tagországok csatlakozását is várná, de ha menekültek akár csak nagyon kis számú felvételéről van szó, nincs nagy versengés az uniós tagországok között. Horst Seehofer német belügyminiszter elmondása szerint 10 országgal folytatnak tárgyalásokat, ebből ketten kötelezték el magukat: Hollandia és Finnország. A hágai kormány bejelentése azért is váratlan, mert Mark Rutte miniszterelnök kormánya eddig rendre nemet mondott a Leszbosz-szigetén tengődő menekültek befogadására. Ankie Broekers-Knol államtitkár azzal indokolta a döntést, hogy a tűzvész nyomán merőben megváltozott a helyzet. „Ezért úgy döntöttünk, rendkívüli lépésre van szükség” – tette hozzá. 
Meglepetésre ugyanakkor Hollandia is bejelentette, menedéket nyújt száz, a tűzvész által érintett menekültnek. Azért volt váratlan a bejelentés, mert Mark Rutte miniszterelnök kormánya eddig rendre nemet mondott a Leszbosz-szigetén tengődő menekültek befogadására. Ankie Broekers-Knol államtitkár azzal indokolta a döntést, hogy a tűzvész nyomán merőben megváltozott a helyzet. „Ezért úgy döntöttünk, rendkívüli lépésre van szükség” – tette hozzá. Hiába azonban a holland felajánlás, nincs esély arra, hogy Hága példáját egy sor uniós tagország kövesse. A baloldali német pártok, a Zöldek, a Balpárt, valamint Angela Merkel nagykoalíciójának kisebbik tömörülése, a szociáldemokraták, megjegyezték: nem szabad európai megoldásra várni. Több uniópárti honatya is osztja ezt a véleményt: 16 képviselőjük javaslatot tett arra, hogy Németországnak akár az európai partnerek nélkül vállalnia kell a menekültek befogadását. Ausztriában akár kormányválságig fajulhat a Moria táborban történt tűzvész. Eddig meglepően olajozottan működött az Osztrák Néppárt és a Zöldek közötti koalíció függetlenül a két párt közötti ideológiai különbségektől. Ebben a koronavírus terjedésének is szerepe volt, hiszen a járványkezelés került a kormány programjának középpontjába, s e tekintetben nem is voltak különösebb viták a két politikai erő között. A leszboszi események azonban felszínre hozhatják az ellentéteket. Sebastian Kurz néppárti osztrák kancellár továbbra sem hajlandó befogadni menekülteket. Alexander Schallenberg külügyminiszter az osztrák közszolgálati televízióban úgy vélte, egyfajta „kiabálásnak” lehetünk tanúi a menekültek európai szintű elosztása kapcsán. Amikor felvetették, nem cinikus-e a hozzáállása, amikor ezrek maradtak lakóhely nélkül, köztük gyermekek, megjegyezte, „csak pár száz gyermekről van szó”. Ez a nem éppen empatikus megnyilatkozás azonban felháborodást váltott ki az ausztriai Zöldeknél is, hiszen a párt a múltban is számos alkalommal emelte ki az európai szolidaritás fontosságát. 
Werner Kogler pártelnök megjegyezte, a külügyi tárcavezető megnyilatkozásánál európaibb szellemiséget várna el pártja, továbbá „több emberséget és kevesebb cinizmust”. Hozzátette, ha Németország, Franciaország, valamint Markus Söder bajor miniszterelnök is képes felvenni menekülteket, akkor ugyanezt Ausztria is megtehetné. Bár az ÖVP frakciója azt állította, a kérdésben nem keresték meg őket a környezetvédők, Sigrid Maurer, a Zöldek képviselőcsoportjának vezetője megjegyezte: ez nem igaz, csak éppen teljes elutasításra találtak. Szerinte az az oka ennek, hogy a néppárt már az októberi bécsi helyhatósági választásra készül. Az ellenzéki szociáldemokraták, illetve a liberális NEOS is úgy véli, menedéket kell nyújtani a gyermekeknek. A Sea-Watch International segélyszervezet a Twitteren bírálta, hogy Merkel és Macron csak néhány száz gyermek befogadására tett javaslatot. Hasonlóképpen foglalt állást Carola Rakete, a menekülteket a Földközi-tengeren segítő hajó, a Sea-Watch 3 egykori kapitánya, akit tavaly őrizetbe is vettek Olaszországban, amikor még a jobboldali populista Matteo Salvini volt az olasz belügyek irányítója. Ugyanakkor az igazsághoz az is hozzátartozik: igazságtalan lenne csak Németországot és Franciaországot vádolni, hiszen ők– Hollandiával és Finnországgal kiegészülve – legalább tettek némi – igaz, nem túl határozott - lépést a megoldás irányába. Közben a görög kormány azt közölte, hogy a szigetről ezer főt kíván átszállítani a görög szárazföldre. Elsősorban gyermekekről és várandós nőkről van szó. Leszbosz-szigetén továbbra is rendkívül feszült a helyzet. Szélsőjobboldali csoportok vették körbe a Moriát, s megakadályozzák, hogy élelmiszerhez és vízhez jussanak a menekültek, miközben ezrek és ezrek töltik már napok óta az éjszakát a szabad ég alatt.

Hollandiában aktivisták úgy tiltakoztak a gyarmati múlt ellen, hogy elloptak egy szobrot egy múzeumból (Videó)

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.11. 16:23

Fotó: Youtube/BOBISO MÉDIA
A múzeum csaknem félmillió olyan műtárgyat őriz, amelyet a gyarmatosítás időszakában tulajdonított el a holland állam.
A holland hatóságok letartóztattak öt aktivistát, akik elloptak egy szobrot a Berg en Dal városában található Afrika-múzeumból, tiltakozva a holland gyarmatosítás korában elkövetett műkincsrablásokért – jelentette pénteken a holland sajtó. A vélhetően kongói származású, francia ajkú aktivisták, csütörtökön a Youtube-on tettek közzé egy videót, amelyben az ellopott szoborral pózolnak a múzeumban, mielőtt a rendőrség letartóztatta őket. A videóban kifejtették, hogy a múzeum csaknem félmillió olyan műtárgyat őriz, amelyet a gyarmatosítás időszakában tulajdonított el a holland állam.
– Afrikai műalkotások elrablásával a hollandok elapasztották művészeink és kézműveseink inspirációs forrását. Hazavisszük mindet, ez a mi örökségünk

– hangoztatták.

A múzeum igazgatója, Stijn Schoonderwoerd a sajtónak adott nyilatkozatában elismerte, hogy a műcsarnok valóban zsákmányolt műtárgyakkal rendelkezik, és felhívta a figyelmet, hogy már korábban is támogatták az ellopott műkincsek visszaszolgáltatását. Alább mutatjuk a felvételt, amelyen az látható, ahogy az aktivisták a szoborral a kezükben minden gond nélkül kisétálnak az ajtón, majd a műtárggyal autóba szállnak és elhajtanak. A videó ott ér véget, hogy a rendőrség megállítja a tolvajokat és elveszi tőlük a műkincset.