Előfizetés

Kurz: Mindannyiunknak kemény lesz az ősz és a tél

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.13. 10:09
Sebastian Kurz osztrák kancellár
Fotó: GEORG HOCHMUTH / AFP
Az osztrák kancellár szerint különösen drámai a helyzet Bécsben, mert az új megbetegedések közül minden másodikat itt észlelnek.
Drámai szavakkal figyelmeztette az Ausztriában élőket a koronavírus-járvány második hullámára az osztrák kancellár. Sebastian Kurz vasárnap közzétett felhívásában azt írta, megkezdődött a járvány második hulláma Ausztriában, az új fertőzöttek száma napról napra emelkedik, szombaton már 850 volt, és hamarosan eléri a napi ezret. A kancellár szerint „különösen drámai a helyzet Bécsben”, mert az új megbetegedések közül minden másodikat itt észlelnek. Kurz ezért azzal a kéréssel fordult a lakossághoz, hogy
„minden intézkedést tartsanak be, korlátozzák a minimumra a társas érintkezést, viseljenek a szájat és az orrot eltakaró maszkot, és mindenütt tartsák meg egymástól a szükséges távolságot”.

A kancellár ugyanakkor azt írta, bízik benne, hogy jövő nyárra minden visszatérhet a rendes kerékvágásba,
„de addig mindannyiunknak kemény lesz az ősz és a tél”.

Mindenkit arra kért, hogy legyen ugyanolyan fegyelmezett, mint tavasszal volt, hogy „együtt leküzdjük” a következő hónapokban várható nehézségeket. Szombaton kicsivel meghaladta a 35-öt Ausztriában a 100 ezer főre jutó új megbetegedések számának hétnapos mozgóátlaga, ami magasnak számít az európai országok között.

Boszniában is újrafertőződött egy gyógyult beteg

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.13. 09:28

Fotó: Mauro Ujetto / AFP / NurPhoto
A Nyugat-Balkánon szombatról vasárnapra 731-gyel emelkedett az igazolt fertőzöttek és 15-tel nőtt a halálos áldozatok száma.
Bosznia-Hercegovinában először vettek nyilvántartásba olyan személyt, aki a gyógyulás után ismét megfertőződött az új típusú koronavírussal – közölte a Nezavisne Novine című boszniai napilap az internetes oldalán vasárnap. Az orvosok felhívták a figyelmet arra, hogy a most regisztrált betegek csak néhány hónapja gyógyultak fel, vagyis rövid időn belül is el lehet kapni ismét a fertőzést. A Nyugat-Balkánon szombatról vasárnapra 731-gyel emelkedett az igazolt fertőzöttek és 15-tel nőtt a halálos áldozatok száma. Vasárnapra a regisztrált fertőzöttek száma Szerbiában 72-vel 32 300-ra, Koszovóban 70-nel 14 566-ra, Észak-Macedóniában 140-nel 15 696-ra, Bosznia-Hercegovinában 304-gyel 23 184-re, Montenegróban pedig 145-tel 6530-ra nőtt. A halálos áldozatok száma Szerbiában eggyel 731-re, Észak-Macedóniában néggyel 646-ra, Bosznia-Hercegovinában néggyel 687-re, Koszovóban hárommal 589-re, Montenegróban pedig hárommal 118-ra emelkedett.

Szabad szemmel: az uniós értékek is odalettek a leégett leszboszi menekülttáborban

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.09.13. 08:50

Nemzetközi sajtószemle, 2020. szeptember 13.
Reuters Az osztrák kancellár megerősítette, hogy egyetlen menekültet sem hajlandó befogadni a teljesen kiégett leszboszi táborból, ezt azonban még a koalícióban kormányzó zöldek is kifogásolják, nem beszélve a szociáldemokrata ellenzékről. Kurz álláspontját viszont osztja Magyarország és Lengyelország, miközben Görögországban a katasztrófa miatt 12 ezer ember a szabad ég alatt várja sorsa jobbrafordulását. De a német és a francia kormány is csupán annyit ígért meg, hogy átvesz nagyjából 400 gyereket. Az osztrák miniszterelnök arra hivatkozik, hogy a Moria táborban kialakult helyzet olyan, mint 5 éve a budapesti Keleti pályaudvar előtt. Mint mondta, az akkori rettenetes képek késztettek több politikust is arra, hogy engedjen a nyomásnak és felnyissa a határokat. Hozzátette, hogy ezúttal nem szabad elkövetni a korábbi hibát, mert különben hamis reményeket keltenek. Azzal érvelt, hogy itt összeurópai megoldást kell találni, a jelképes lépések teljesen feleslegesek. Erre a szociáldemokraták elnöke úgy reagált, hogy az sosem szimbolikus, ha emberéleteket mentenek meg. A zöldek vezetője, Kogler, aki egyben alkancellár, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy még Kurz saját pártján belül is mind többen támogatják a befogadást. A Püspökkari konferencia szintén arra szólította fel a kabinetet, hogy adjon menedéket a szerencsétlenek egy részének.
Süddeutsche Zeitung A kommentár rámutat, hogy a görög táborban nem csupán sátrak és a menekültek személyes tárgyai lettek oda, hanem az uniós értékek is. Azok, amelyeket az alapszerződés 2. cikkelye tartalmaz: szabadság, demokrácia, jogállamiság, pluralizmus, türelem, igazságosság és a szolidaritás. A tragédia bekövetkeztét előre lehetett látni, ám most szinte egész Európa csupán áll és a vállait vonogatja. Pedig ha az említett értékek mögött nincs konkrét tett, akkor oda az EU hitele. Nem csupán saját polgárai szemében, hanem az orosz és a kínai rendszerrel vívott versenyben is. Csakhogy beleszólnak a dologba a tagállamok érdekei és a keleti nyitás óta csak még nagyobbak lettek a kormányok közti véleménykülönbségek. Látszik ez azon, hogy miként járjon el a közösség Kínával vagy Belarusszal, de ott is megmutatkozik, hogy a brüsszeli támogatásokért cserében megköveteljék-e a jogállami elvek betartását. A közös menedékpolitika enyhítene a görögök és az olaszok terhein, Magyarország és Lengyelország viszont semmi hasznát nem látná a készülő új rendszernek, mert az eddigiben sem vett részt. Ami persze igazságtalan és nem is szolidáris. De el kell fogadni, már ha a szervezet keresztül akarja vinni a menedékpolitika reformját. Úgy hogy meg kell barátkozni az Európa erőd gondolatával. Ha a 27-ek nem csinálnak semmit valamely ügyben, akkor az általában azért van, mert nem látják értelmét a közös cselekvésnek, illetve nem akarják megfizetni az árát. De ennek semmiképpen sem eshet áldozatul az emberi méltóság és jogok tisztelete, ami kijár a menekülteknek is. Ennélfogva azonnal méltó körülményeket kell teremteni Moria földönfutói számára. Ugyanez vonatkozik a Földközi-tenger hajótörötteire is, akik a megmentésük után nem egyszer hetekig apró hajókon kénytelenek vesztegelni, míg végre valamelyik kikötőbe beengedik őket. Sok mindent tisztázni kell még a tagok között, és olyan megoldást kell találni, amely mindegyikük számára elfogadható. Viszont ha nem sikerül, akkor megint csak az lesz, mint a múlt héten a leszboszi táborban.
Süddeutsche Zeitung A legolvasottabb német lap szerint a kormányoknak fel van adva a lecke, hogy miként mozgósítsák a lakosságot a járvány ellen, de jobb, ha a közösségi érzésre apellálnak, semmint hogy félelmet keltsenek, ahogyan az Trump csinálja. Merthogy az elnök a riogatást fontos fegyverként veti be a választási kampányban, szinte megszállottan bujtogat, miközben hozzá nem értő és önző politikája idáig már több mint 190 ezer emberéletbe került. Egyáltalán nem kívánja csillapítani a riadalmat a társadalomban, pedig az elején még igencsak lekicsinyellte a veszélyt. De az nem vált be, hiába akarta ily módon lendületben tartani a gazdaságot. Egyáltalán nem szembesítette az országot a feladat nagyságával, így nem is öntött bátorságot az emberekbe a baj leküzdéséhez. A kudarc annál kínosabb, mert az USA-ban sokkal jobbak a feltételek a fertőzés feltartóztatásához, mint a világ szegényebb részein. De minden állam számára fogas kérdés, miképpen ösztönözze összefogásra a társadalmat. A módszer persze politikai kultúra dolga is. Németországban szerencsére senki sem hirdetett háborút a vírus ellen, nem úgy, mint másutt. Ám az biztos, hogy a világméretű fertőzés nem támasztotta alá az autokraták és populisták állítását, miszerint ők jobban tudják kezelni a válságot, mint az elbizonytalanodott demokráciák. Olyannyira, hogy a brazil elnök addig tagadta a bajt, míg nem ő maga is megkapta a betegséget. Ugyancsak lelepleződött Kína, amely először eltitkolta a ragály kitörését, majd arra használta a kórokozót, hogy még szigorúbban ellenőrizze a népet. A nyugati populistákról, Trumpról, Johnsonról, Salviniról kiderült, hogy meztelen a király, mert ígéreteik sokat vesztettek varázserejükből a Covid-19 során. Vagyis igaza volt Rooseveltnek, aki 1933-as beiktatásakor a közösségi érzésre hivatkozott, miközben tetőzött a világgazdasági válság, Hitler pedig már megszerezte a hatalmat.