Előfizetés

Hold-port, követ, talajmintát vesz a NASA

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.09.13. 11:50

Fotó: GREGG NEWTON / AFP
Magáncégek Holdról hozott mintáit – kőzeteket, talajmintát, más holdbéli anyagot – vásárolná meg a NASA egy új kezdeményezése keretében.
Több olyan magánvállalkozás is van már, amely közel áll ahhoz, hogy sikeres Hold-küldetést hajtson végre, és 50-500 gramm felszíni kőzetet gyűjtsön. A NASA kész ezeket megvásárolni. Abban az esetben, ha az adott cég képekkel tudja bizonyítani, hogy a mintákat biztonságos tárolókba helyezték, és azokat vissza lehet juttatni a földre, a NASA 15-25 ezer dollárt hajlandó fizetni értük. Az ajánlattevő vállalat a teljes összeg tíz százalékát kapja meg, ha a NASA elfogadja azt, másik tíz százalékot kap, ha a misszió elindul, a maradék nyolcvanat pedig akkor, ha a kőzetet a hivatal megkapja. Az üzlet a helyszínen, azaz a Holdon jön létre, így a kitermelt mintákat anélkül tudják eladni a cégek az amerikai űrhatóságnak, hogy azokat le kellene szállítaniuk a Földre. A NASA a Holdról kitermelt mintát az adott cég tulajdonának tekinti, azok megvásárlása után azonban az a NASA kizárólagos tulajdonává válik. A módszer, hogy magáncégeket is bevonnak a gyűjtésbe, része az Artemis-programnak (célja, hogy 2024-ben eljuttassa a Holdra az első női és a következő férfi asztronautát – szerk.), és nem is csak a Hold-kőzetgyűjtés terén van jelentősége, a magáncégek bevonása az űrkutatásba nagyobb volumenben is céljuk – olvasható Jim Bridestine, a NASA igazgató blogjában. Már most is több rakétakilövéssel foglalkozó vállalattal dolgozik együtt a Kereskedelmi Holdbéli Hasznosteher Szolgáltatások-projekt (CLPS) keretén belül. Ennek során csaknem két tucat tudományos és technikai rakomány jut majd fel a Holdra. A leszálló egységen a Blue Origin – Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosának vállalkozása – dolgozik, a Blue Moon nevű szerkezetet tavaly októberben már bemutatták. 25 ezer dollár (7 millió forint) persze semmiség a kőzetekért, a kihívás a vállalkozások számára az új technológiák kipróbálása, olyanoké is, amivel például jeget lehet gyűjteni, ami a vízellátást biztosíthatja. Annak ellenére, hogy az Apollo-programok során 1969-1972 között az űrhajósok összesen 382 kilogramm kőzetet gyűjtöttek, a tudósoknak nagy szükségük van a holdbéli anyagokra. A kezdeményezésnek kettős célja van. Egyrészt a kőzetminták segíthetnek abban, hogy majd a Holdra érkező asztronauták meg tudjanak élni az égitesten, azaz felhasználhassanak a Holdon talált anyagokat, így kisebb rakományt kelljen magukkal vinniük. A másik pedig hogy elkezdjék kialakítani azt a jogi hátteret, amely az idegen égitestek kibányászásra, illetve az ezekkel kapcsolatos kereskedelemre vonatkozik. Itt jegyzendő meg, hogy az amerikai tervek, amelyek a világűrben található erőforrások kiaknázására irányulnak, ütköznek a nemzetközi joggal. Trump elnök 2015-ben új rendelettel tette lehetővé amerikai cégeknek a Holdon való bányászatot, és létrehozta az űrhaderőt és űrparancsnokságot. Mindezt a világűr békés felhasználását előíró és ezt minden erre képes ország számára egyformán biztosító 1967-es ENSZ által jegyzett Világűregyezményt semmibe véve tette.

Hold-kőzet adok-kapok

A NASA szerint, a gyűjtés költségeit figyelembe véve, egy gramm Hold-kőzet 1973-as áron 50 800 dollárt ér. Ez mai árfolyamon egy kicsivel több, mint 300 ezer dollár. A valós piaci értéket nehéz meghatározni, mivel legálisan nem lehet Hold-kőzettel kereskedni. 2017-ben egy zacskó, amely csak Hold-pornyomokat tartalmazott 1,8 millió dollárért kelt el egy aukción. Egy csíramentes táska védte a holdkőzetet a földi szennyeződésektől. A holdraszállás eszközei egyébként a washingtoni Smithsonian Múzeumba kerültek, de ez a táska egy leltározási hiba miatt magánkézbe került, ahonnan a NASA még jogi úton se tudta visszaszerezni. 2018-ban egy nő, aki azt állította, hogy gyerekkorában Neil Armstrongtól kapott egy fiolában 10-15 köbcentiméter port, pert indított a NASA ellen, hogy visszakapja azt, miután átadta eredetiség igazolás céljából. A Washington Post számításai szerint 4,5-6,8 millió dollárt érhet. A szovjet Luna-misszió is hozott 301 gramm Holdat a Földre, ebből 200 gramm, három darab 2018-ban 855 ezer dollárért kelt el egy Shoteby’s árverésen. Ezen kívül 307 darab olyan meteoritot gyűjtöttek a Földön, amelyek a Holdról származnak. 

Nem csak járvány idején segíthet a sétálva beszélgetés

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.12. 14:14
Illusztráció
Fotó: Agron Beqiri/NurPhoto / AFP
A terápia kifejlesztője szerint könnyebben megnyílnak és őszintébbek így az emberek, ráadásul érvényesülhet a természet gyógyító hatása is.
A koronavírus idején különösen, de akár utána is hatásos terápiás módszer lehet az atlantai terapeuta, Denice Clark már 2008 óta alkalmazott, Séta és beszélgetés nevű eljárása. A Doctor Walk and Talk néven is emlegetett szakembert tavasszal, a koronavírus-járvány hónapjai alatt több kollégája is megkereste, hogy képezze ki őket az eljárás alkalmazására. „A terapeuták és az ügyfelek is belefáradnak az online kezelésekbe. Úgy tűnik ez az egyetlen biztonságos módja annak, hogy személyesen találkozhassanak” – idézte az Elemental magazin Clarkot. A sétálva beszélgetés módszere azoknak is működőképes lehet, akik bármilyen okból nem szívesen vállalkoznak online terápiára.
Kutatások igazolták, hogy a szemkontaktus növelheti a szorongás szintjét, ezért sokan a - megfelelő távolságot tartva, maszkot viselve - terapeutával egymás mellett sétálva sokan kellemesebben érezhetik magukat, mint egy szobában ülve. A terapeuta tapasztalatai szerint a páciensek könnyebben megnyílnak és őszintébbek is így. Úgy fogalmazott: „az emberek olyan dolgokat hoznak fel egy ilyen beszélgetés közben, amelyek soha nem kerülnek elő szemtől szembeni beszélgetéseken.” 
Azt is igazolták már tudósok, hogy a gyaloglás hozzájárul az agy egészségének megőrzéséhez, segít csökkenteni az Alzheimer-kór és a demencia valószínűségét. A sétálva beszélgetős terápia segíthet stroke-on átesett betegek rehabilitációjában és fejlesztheti a mozgásukat is. A természet közelsége is gyógyító hatású, csökkenti a stresszt, javíthatja a hangulatot, a közérzetet, de még az önbecsülést is. 
A terápia egyetlen ellenjavallata a rossz időjárás lehet.

A koronavírus „trükkje”: az immunrendszer kicselezése

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.11. 16:10
Koronavírus a sejetk között erős, elektronmikroszkópos nagyításon
Fotó: IMAGE POINT FR - LPN / BSIP/AFP
Súlyos Covid-19 megbetegedés esetén a vírus felesleges munkára is készteti, és összezavarja az immunrendszert.
A megbetegedést okozó vírusok mindegyikének van legalább egy „trükkje”, amellyel becsapja az immunrendszert, a SARS-CoV-2 vírus a korai, veleszületett immunválaszt cselezi ki – írta az Orvostovábbképző Szemle Online
A súlyossá váló esetekben a veleszületett immunrendszer késve indítja el azt a reakciót, amely a fertőzés kezdetén gátolja a vírus szaporodását. Ez további késést eredményez, mert akadályozza az adaptív immunrendszer reakcióját is – magyarázta a The Atlantic-nak nyilatkozó Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológusa.
Az immunrendszernek ez a kettős kudarca teheti lehetővé, hogy a vírus a felső légutakból mélyebbre jusson, elérje a tüdőt, az ereket, a vesét, a bél- és az idegrendszert. Súlyos esetekben az, hogy az immunrendszer nem tudja megállítani a vírust, de nem is adja fel a próbálkozást, további problémákhoz, például a sokat emlegetett „abnormális” immunválaszhoz, a citokinviharhoz vezethet.
Ha az immunrendszer nem képes elég gyorsan eltakarítani a támadó vírusokat, az szövetpusztulást okoz. Ez influenza esetén is megfigyelhető, de a koronavírus okozta betegségben nagyobb a mértéke. Ráadásul súlyos esetben az immunrendszernek nemcsak a sejtekbe jutó vírusok ellen küzdő része aktiválódik, hanem az is, amely a sejten kívül maradó baktériumok és gombák, valamint a parazita férgek ellen indítana támadást.