Előfizetés

Frontvonalak az igazságszolgáltatásban

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2020.09.14. 07:20

Fotó: Népszava
Az Alkotmánybíróság Fidesz jóvoltából megválasztott tagjai pályázat nélkül kinevezhetők kúriai bíróvá, az Országos Bírói Tanács vizsgálni fogja, mennyire aggályos ez az eljárás.
Szemben a Kúria- és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, továbbá az igazságügyi tárca államtitkárának ellentétes véleményével, érdemben tárgyalja az Alkotmánybíróság (AB) tagjainak kúriai bíróvá történő pályázat nélküli kinevezését az Országos Bírói Tanács (OBT) – mindez a tanács szerdai, szeptember 9-i ülésének összefoglalójából derül ki, amely az OBT honlapján olvasható. Eszerint az OBT megvitatta Vadász Viktor előterjesztését a pályázati eljárás nélküli bírói kinevezések és beosztások témájában. Előterjesztése szerint az AB-tagok kúriai bíróvá történő pályázat nélküli kinevezése „aggályokat vet fel, és ennek kapcsán azt javasolja, hogy az OBT indítványozza az OBH elnökénél jogszabály-módosítás kezdeményezését”. Korábban az AB-tagság összeférhetetlen volt a bírói tisztséggel, ám a tavalyi bírósági salátatörvény ezt megszüntette. Az alkotmánybírósági törvény úgy módosult, hogy az AB-tagok kérelmezhetik bírói kinevezésüket a köztársasági elnöknél – ha nem töltötték be az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Idén nyáron a koruk miatt a lehetőséggel élni tudó kilenc alkotmánybíróból nyolcan ezt meg is tették. Áder János államfő pedig július 3-i határozataival – ahogy arról az Index beszámolt – bíróvá nevezte ki mind a nyolc AB-tagot. A nyolcak: Czine Ágnes, Juhász Imre, Marosi Ildikó, Schanda Balázs, Sulyok Tamás, Szabó Marcel, Szalay Péter és Varga Zs. András. Megjegyzendő: Czine Ágnes és Marosi Ildikó – szemben a másik hat alkotmánybíróval – AB-tagságuk előtt is bíróként dolgoztak (tehát esetükben biztosan nem aggályos a bírói kinevezés), ahogy a tavaly év végén alkotmánybíróvá választott Handó Tünde, az OBH korábbi elnöke, akinek nem kellett kérelmeznie bíróvá történő kinevezését, mert az új szabályozás szerint a bírói tisztségéről sem kellett lemondania. Handó bírói szolgálati viszonya hivatalba lépésétől az AB-n betöltött tagsága megszűnéséig szünetel, ahogy a másik nyolc bíróvá kinevezett AB-tagé is. De mindez nem elég, az új szabályok szerint az AB-tag bírókat szolgálati jogviszonyuk szünetelését követően (vagyis AB-tagságuk megszűnése után) „a Kúria elnöke a Kúriára osztja be”. Vagyis olyan távozó alkotmánybírók, akik korábban sohasem bíráskodtak, pályázat nélkül kerülhetnek kúriai bírói tisztségbe. Többek között az AB-ról a Kúriára való átjárhatóságot említette Baka András korábbi főbíró, amikor egy tavaszi konferencián úgy fogalmazott: a Kúria vált a hatalom új célpontjává. A tisztségüket pályázaton elnyerő kúria bírákkal szemben az AB-tagok mindegyike a Fidesz-KDNP-nek köszönheti megválasztását. Darák Péter Kúria-elnök mandátuma idén december 31-én lejár, s a találgatások szerint a kormány hozzá lojális személyt látna szívesen a poszton, így képbe kerülnek az alkotmánybírák is – leginkább Varga Zs. András, korábbi legfőbbügyész-helyettes nevét emlegetik. Visszatérve a minapi OBT ülésre, ezért is meglepő némileg, hogy az OBT-tag Darák Péter – az összefoglaló szerint – úgy foglalt állást, hogy a szabályozás megfelelő. A Kúria elnöke az ülésen „felhívta a figyelmet a jogi hivatásrendek közötti integráció fontosságára és arra, hogy az AB az alapjogi panaszok elbírálása kapcsán jelenleg is a Kúriához hasonló tevékenységet végez.” Hajas Barnabás, az Igazságügyi Minisztérium tanácskozási joggal jelenlévő államtitkára pedig úgy vélte, az OBT alkotmányos feladata a bíróságok központi igazgatásának felügyelete, így „jogszabály módosítási javaslat tételére nincs hatásköre”. Az ugyancsak tanácskozási joggal jelenlévő Senyei György OBH-elnök ugyancsak az OBT hatáskörének hiányára hivatkozott. Ám az OBT ezt követően úgy döntött, rendelkezik hatáskörrel, és érdemben tárgyalhatja a jogalkotási javaslat-tételt, Vadász Viktor előterjesztésének érdemi tárgyalását pedig következő ülésén folytatja.   

Ami a kormánynál száz, az a valóságban ötven százalék

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.09.14. 07:00

Fotó: Népszava
Nem felelnek meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) legutóbb közölt adatai, amelyekkel a hazai szakképzési rendszer sikerességét próbálták alátámasztani – állítja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).
Az ITM egyebek mellett például azt közölte, hogy a munkahelyen végzett gyakorlati képzésben résztvevők 100 százalékos mutatója többszörösen felülmúlja az OECD országok 34 százalékos átlagát. – Ez egyértelmű hazugság, a gyakorlati képzésben résztvevők aránya sosem volt 100 százalék – nyilatkozta lapunknak a PSZ szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor. Mint mondta, a pontos adat könnyen ellenőrizhető a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatbázisából. Ezekből kiderül, hogy a 2018-2019-es tanévben a középfokú oktatási intézmények szakképző évfolyamain összesen 100,8 ezren tanultak, 12,5 ezer fővel (vagyis 11,1 százalékkal) kevesebben, mint az azt megelőző évben. A külsős gyakorlati helyeken pedig összesen 51,1 ezer diák rendelkezett tanulószerződéssel, ami nem 100, hanem 50 százalékos arány. Az ITM arra is kitért, hogy a kormány 2010 óta „számos intézkedést tett a duális képzés elterjesztése, megerősítése érdekében”. Ezzel szemben – az iparkamara adatai alapján – az elmúlt években mintegy 10 százalékkal csökkent a duális képzésben résztvevő tanulók aránya – mutatott rá a PSZ alelnöke. Szóba került a pedagógusok, oktatók bére is, amely az ITM szerint jelentősen növekedett az elmúlt évtizedben. Emlékeztettek: idén júliustól „átlagosan 30 százalékkal emelkedett a szakképzésben dolgozó 32 ezer pedagógus bére”. Gosztonyi Gábor ezzel kapcsolatban azt mondta: a szakképzésben nincs 32 ezer pedagógus, ebbe a számba más foglalkoztatottak – például az iskolai technikai dolgozók – is beletartoznak. Az oktatók jelentős többsége pedig nem 30, hanem 22-24 százalékos béremelésről számolt be.  Az érdekvédő arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a szaktárca az OECD napokban kiadott oktatási kiadványára hivatkozik, abban a 2017-2018-as oktatási adatok szerepelnek, így az idei béremelések még meg sem jelenhetnek benne. Az viszont kiderült, hogy Magyarország 2017-ben a GDP 3,9 százalékát költötte oktatásra, ami a negyedik legrosszabb eredmény a vizsgált országok rangsorában. Érdekesség, hogy míg korábban folyamatosan 50 százalékos tanári béremelésről kommunikált a kormány, az Emberi Erőforrások Minisztériuma – ugyancsak a 2017-2018-as OECD adatokra hivatkozva – most azt írta, a növekedés 37 százalékos volt. Ugyanakkor a szakszervezet szerint mostanra még ez is elveszítette a reálértékét, egy pályakezdő tanárnak például bérkiegészítést kell adni, hogy a fizetése legalább a garantált bérminimumot elérje. 

Szászfalvi László ugyanabba a folyóba lépett – Háromszori átadás után működik a CT

Vas András
Publikálás dátuma
2020.09.14. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Közel másfél év alatt háromszor szerveztek sajtótájékoztatót Nagyatádon annak kapcsán, hogy a település kapott egy CT berendezést. A gép beüzemelése, illetve a betegek ellátása ugyanis akadályokba ütközött.
Hivatalosan 2019 májusában adták át a százmilliós készüléket, melyre a pénzt pályázaton nyerték. Az összeg azonban kevés lett volna a beüzemeléshez, ugyanis a berendezésnek megfelelő helyet is ki kellett alakítani az épületben. Erre már nem maradt elegendő forrás. A beépítéshez szükséges 55 millió forint negyven százalékát így tulajdonképpen összekalapozta a kórház: magánszemélyek, cégek és a környékbeli, nem ritkán hátrányos helyzetű települések adták össze a hiányzó 22 milliót. Az is hamar kiderült, hogy bár a kórház már egy évvel korábban, a győztes pályázat kihirdetésekor beadta a kérelmet, hogy az egészségbiztosító finanszírozza a CT-vizsgálatokat a járóbeteg-ellátásban is, ez – egészen a közelmúltig – szintén nem történhetett meg, ugyancsak forráshiány miatt. Az avatóünnepségen még Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár sem tudott válaszolni, hogy megannyi ígérgetés után mikorra születik döntés az ügyben. Így aztán hiába működött egy modern eszköz a kórházban gyakorlatilag már tavaly február óta, azt csak a fekvőbeteg-ellátásban lehetett használni. Ha például a sürgősségi ellátóba, a belgyógyászatra vagy a sebészetre érkezett egy beteg, vagy behozta a mentő, s kiderült, hogy CT-vizsgálatra is szüksége van, akkor azt Kaposváron tudták csak megcsinálni, ami oda-vissza száz kilométer. Majdnem újabb egy évet kellett várnia az atádiaknak és környékbelieknek – a CT 45 település 55 ezer lakóját látja el a jövőben –, mire az idén áprilisban Szászfalvi László megtartotta első sajtótájékoztatóját. Ezen a kormánypárti képviselő kijelentette, elsejétől a járó- és fekvőbeteg-ellátás is finanszírozott, így „mostantól a CT teljes gőzzel tud működni”. – Mostantól 0-24 órában működik minden szolgáltatás a város és térsége számára – mondta Szászfalvi. – Eddig csak a felvőbeteg-ellátásban lehetett használni, de az elkövetkező időszakban ki tud teljesedni a működése. Hozzátette: a CT-t 121 millió forinttal finanszírozza az állam, ami az intézmény működése szempontjából komoly döntés. – Sokat harcoltunk érte, én külön kértem a miniszterelnök urat, s bő egy hónap múlva meg is született a döntés – részletezte az áprilisi sajtótájékoztatón Szászfalvi. A probléma csak az volt a nyilatkozatával, hogy az ott elhangzottak akkor még nem voltak érvényesek. Öt hónappal később, a napokban ugyanis a politikus tartott még egy sajtótájékoztatót, amelyen megismételte a korábban elmondottakat. Az összefüggésekre az Atádhír munkatársa is felhívta a figyelmet. Aziránt érdeklődött, miért jelentette be egyszer már áprilisban is a képviselő, hogy a nagyatádi kórház CT-jében már a járóbeteg-ellátást is finanszírozza az egészségbiztosító, amikor a hétfői sajtótájékoztatóját is emiatt hívta össze? – Nem kellett volna félreérteni bizonyos szavakat és mondatokat, és nem kellett volna a dolgozókat és a kórházat negatív jelzőkkel illetni az elmúlt hónapok alatt – válaszolta kioktató stílusban a somogyi 2. választókerület Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője a helyi médium riporterének kérdésére. Szászfalvi László szerint öt hónapja csak arról beszélt, hogy sikerült megegyezni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel, ami alapfeltétele volt, hogy a területi kijelölés után szeptember elsejétől immáron a járóbeteg-ellátásban is használni lehessen a CT-t. Sajnos a korábbi nyilatkozatairól felvétel készült, ami egy az egyben cáfolja Szászfalvi állításait.  Természetesen megkerestük a képviselőt, ám nem reagált kérdéseinkre. Arra vártunk választ, miért jelentette be már áprilisban, hogy működni fog a CT, ha erre csak szeptembertől kerül sor? Miért állította újságírói kérdésre a mostani sajtótájékoztatón, hogy áprilisban csak a finanszírozási befogadásról beszélt, amikor az akkori felvételek szerint bizonyítottan a CT működését jelentette be? És a felvételeken elhangzottak tükrében tervezi-e, hogy megköveti az újságírót, akit egy sajtótájékoztatón tájékozatlansággal és hangulatkeltéssel vádolt meg?