Frontvonalak az igazságszolgáltatásban

Az Alkotmánybíróság Fidesz jóvoltából megválasztott tagjai pályázat nélkül kinevezhetők kúriai bíróvá, az Országos Bírói Tanács vizsgálni fogja, mennyire aggályos ez az eljárás.

Szemben a Kúria- és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, továbbá az igazságügyi tárca államtitkárának ellentétes véleményével, érdemben tárgyalja az Alkotmánybíróság (AB) tagjainak kúriai bíróvá történő pályázat nélküli kinevezését az Országos Bírói Tanács (OBT) – mindez a tanács szerdai, szeptember 9-i ülésének összefoglalójából derül ki, amely az OBT honlapján olvasható. Eszerint az OBT megvitatta Vadász Viktor előterjesztését a pályázati eljárás nélküli bírói kinevezések és beosztások témájában. Előterjesztése szerint az AB-tagok kúriai bíróvá történő pályázat nélküli kinevezése „aggályokat vet fel, és ennek kapcsán azt javasolja, hogy az OBT indítványozza az OBH elnökénél jogszabály-módosítás kezdeményezését”.

Korábban az AB-tagság összeférhetetlen volt a bírói tisztséggel, ám a tavalyi bírósági salátatörvény ezt megszüntette. Az alkotmánybírósági törvény úgy módosult, hogy az AB-tagok kérelmezhetik bírói kinevezésüket a köztársasági elnöknél – ha nem töltötték be az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Idén nyáron a koruk miatt a lehetőséggel élni tudó kilenc alkotmánybíróból nyolcan ezt meg is tették. Áder János államfő pedig július 3-i határozataival – ahogy arról az Index beszámolt – bíróvá nevezte ki mind a nyolc AB-tagot. A nyolcak: Czine Ágnes, Juhász Imre, Marosi Ildikó, Schanda Balázs, Sulyok Tamás, Szabó Marcel, Szalay Péter és Varga Zs. András. Megjegyzendő: Czine Ágnes és Marosi Ildikó – szemben a másik hat alkotmánybíróval – AB-tagságuk előtt is bíróként dolgoztak (tehát esetükben biztosan nem aggályos a bírói kinevezés), ahogy a tavaly év végén alkotmánybíróvá választott Handó Tünde, az OBH korábbi elnöke, akinek nem kellett kérelmeznie bíróvá történő kinevezését, mert az új szabályozás szerint a bírói tisztségéről sem kellett lemondania. Handó bírói szolgálati viszonya hivatalba lépésétől az AB-n betöltött tagsága megszűnéséig szünetel, ahogy a másik nyolc bíróvá kinevezett AB-tagé is.

De mindez nem elég, az új szabályok szerint az AB-tag bírókat szolgálati jogviszonyuk szünetelését követően (vagyis AB-tagságuk megszűnése után) „a Kúria elnöke a Kúriára osztja be”. Vagyis olyan távozó alkotmánybírók, akik korábban sohasem bíráskodtak, pályázat nélkül kerülhetnek kúriai bírói tisztségbe. Többek között az AB-ról a Kúriára való átjárhatóságot említette Baka András korábbi főbíró, amikor egy tavaszi konferencián úgy fogalmazott: a Kúria vált a hatalom új célpontjává. A tisztségüket pályázaton elnyerő kúria bírákkal szemben az AB-tagok mindegyike a Fidesz-KDNP-nek köszönheti megválasztását. Darák Péter Kúria-elnök mandátuma idén december 31-én lejár, s a találgatások szerint a kormány hozzá lojális személyt látna szívesen a poszton, így képbe kerülnek az alkotmánybírák is – leginkább Varga Zs. András, korábbi legfőbbügyész-helyettes nevét emlegetik.

Visszatérve a minapi OBT ülésre, ezért is meglepő némileg, hogy az OBT-tag Darák Péter – az összefoglaló szerint – úgy foglalt állást, hogy a szabályozás megfelelő. A Kúria elnöke az ülésen „felhívta a figyelmet a jogi hivatásrendek közötti integráció fontosságára és arra, hogy az AB az alapjogi panaszok elbírálása kapcsán jelenleg is a Kúriához hasonló tevékenységet végez.” Hajas Barnabás, az Igazságügyi Minisztérium tanácskozási joggal jelenlévő államtitkára pedig úgy vélte, az OBT alkotmányos feladata a bíróságok központi igazgatásának felügyelete, így „jogszabály módosítási javaslat tételére nincs hatásköre”. Az ugyancsak tanácskozási joggal jelenlévő Senyei György OBH-elnök ugyancsak az OBT hatáskörének hiányára hivatkozott. Ám az OBT ezt követően úgy döntött, rendelkezik hatáskörrel, és érdemben tárgyalhatja a jogalkotási javaslat-tételt, Vadász Viktor előterjesztésének érdemi tárgyalását pedig következő ülésén folytatja.