Előfizetés

Elfogtak öt embert a leégett leszboszi menekülttábor ügyében

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 14:45

Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP
Egy embert még keresnek.
A görög rendőrség elfogott öt gyanúsítottat, akiknek a hatóságok szerint közük volt ahhoz, hogy a múlt héten porig égett a moriai menekülttábor a görögországi Leszbosz szigetén – jelentette be kedden az athéni kormány. Mihalisz Hriszohoidisz polgári védelmi miniszter arról is beszámolt, hogy további egy embert még keresnek. Részleteket nem árult el. A 12 000 embernek otthont adó tábor a múlt héten égett le. Helyette a kormány egyelőre sátortábort állított fel és bejelentette, hogy akik nem hajlandóak odaköltözni, azok nem kaphatnak menekültstátust. Notisz Mitarahi görög migrációügyi miniszter kedden azt is kijelentette, hogy a hatóságok akár erőszakkal is készek átvinni a hajlék nélkül maradt embereket a sátortáborba. Sokan azért nem akarnak odamenni, és inkább a szabad ég alatt tengődnek, mert attól tartanak, hogy hosszú hónapokra a sátortáborban ragadnak. Egyelőre az 5000 férőhelyes átmeneti táborban mintegy 800 ember van. Mitarahi közölte, hogy továbbra is folynak az erőfeszítések, hogy a hajléktalanná vált emberek önként költözzenek be a sátrakba.
„De ha a szép szó nem használ, akkor be kell vetnünk a rendőrséget. Kötelesek átköltözni az új táborba”

– hangoztatta a miniszter a Mega TV görög csatornának.

Mitarahi egyúttal elismerte, hogy a telet várhatóan sátrakban kell tölteniük a táborlakóknak, mert az új, állandó létesítmény felépítéséhez várhatóan legalább hat hónapra lesz szükség.

Navalnij először posztolt a mérgezése óta

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.15. 14:42

Fotó: HANDOUT / AFP
Az orosz ellenzéki politikus felépülése után vissza akar térni Oroszországba.
Kómába esése óta először osztott meg üzenetet kedden az Insragramon Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus.  
„Sziasztok, Navalnij vagyok. Hiányoztok. Még mindig szinte semmire sem vagyok képes, de tegnap már egész nap önállóan lélegeztem. Teljesen önállóan. Semmilyen külső segítséggel, még egy egyszerű szelep sem volt a torkomban. Nagyon tetszett. Csodálatos, sokak által alulértékelt folyamat ez. Ajánlom”

– írta a politikus.

Az üzenetéhez egy fotót mellékelt, amely a kórházi ágyon ábrázolja, szájmaszkot viselő családja körében.
A Navalnijt kezelő berlini Charité kórház hétfőn közölte, hogy a politikus állapota javul és nincs már többé szüksége lélegeztetőgépre. A The New York Times úgy értesült, hogy Navalnij a felépülése után vissza kíván térni Oroszországba. A lap úgy tudja, hogy az orosz ellenzéki politikus beszélt a mérgezésről egy német ügyésszel. A The New York Times idézett egy magas rangú német biztonsági tisztviselőt is, aki szerint Navalnij mentálisan ép, teljesen tisztában van az állapotával és a történtekkel, és azzal is, hogy hol van. Jelenleg a német rendőrség őrzi a politikust a kórházban, aki a lap forrása szerint visszautasította, hogy Oroszország Németországgal közösen vizsgálja ki az ügyet.    Navalnij Vlagyimir Putyin elnök egyik legismertebb bírálója, augusztus 20-án rosszul lett és kómába esett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. A politikus a szeptember 13-i helyi választásokra készülő ellenzéki jelöltekkel találkozott és a helyi tisztségviselők korrupciós ügyeiről forgatott videókat. A repülőgép egészségügyi kényszerleszállást hajtott végre Omszkban, ahol Navalnijt helyi és Moszkvából a helyszínre küldött szakemberek vették kezelésbe, majd augusztus 22-én a hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították tovább. Követői azt állították, hogy a politikust megmérgezték, amit az orosz szakemberek többször visszautasítottak. A 44 éves Navalnij szervezetéből vett minták alapján a német hadsereg vegyifegyver-szakértői kimutatták, hogy az ellenzéki politikust az egykori Szovjetunióban kifejlesztett, a novicsok típusú harci idegmérgek egyik fajtájával mérgezték meg. Ezt egy francia és egy svéd laboratóriumi vizsgálat is megerősítette. Moszkva a maga részéről kifogásolta, hogy a német fél sem az orosz főügyészség, sem a Navalnijt kezelő orvosok kérésére nem szolgáltatott információt arról, hogy milyen megállapításra jutott. A méreganyagra vonatkozó bizonyítékok hiányára hivatkozva az orosz hatóságok bűnügyi nyomozást nem, csak előzetes vizsgálatot indítottak. Az mindenesetre beszédes, hogy vasárnap este zárultak a helyhatósági választások Oroszországban, amelyen a kormányzó Egységes Oroszország párt ugyan „elsöprő győzelmet” jelentett be, ámde az Alekszej Navlnij által támogatott szibériai jelöltek is „szimbolikus erejű” győzelmet arattak Novoszibirszkben és Tomszkban. A parlamenti látszatellenzéki kommunisták pedig nemcsak erősödtek, hanem meglepetésre a voksolás tisztaságát is megkérdőjelezik. A mostani megmérettetést a legtöbb elemző a jövő évi parlamenti választások főpróbájának nevezte, ebben a minőségében pedig aggasztó lehet Vlagyimir Putyin és a Kreml számára. A kormányzó Egységes Oroszország és maga Vlagyimir Putyin népszerűsége is hónapok óta zuhanórepülésben van. 

Saját magának árt a Balpárt, tobzódnak a vad, oroszpárti összeesküvés-elméletek

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.15. 09:20
Political Ash Wednesday - Left
Fotó: ANGELIKA WARMUTH /
Az egykori keletnémet kommunista tömörülés hitelessége került veszélybe a Navalnij-ügy kapcsán. Ez az SPD-nek is kínos.
A német szociáldemokraták vezetése a 2021 szeptemberében esedékes választás után nemhogy nem zárkózna el egy baloldali, az SPD, a Zöldek és a Balpárt alkotta koalíciótól, a párt kancellárjelöltje, Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter számára ez a felállás lenne az egyedüli esély arra, hogy a következő német kormány élén álljon. Hosszú idő telt el addig, amíg az SPD-nél eljutottak oda, hogy az egykori NDK állampárt utódpártját is potenciális koalíciós partnernek tartsák. Híven jellemzi ezt a bizalmatlanságot, hogy Németországban az első – ahogy a német sajtó emlegeti – vörös-vörös-zöld koalíció 24 évvel az NDK megszűnése után, 2014-ben jöhetett létre, éppen egy egykori keletnémet tartományban, Türingiában. Akkor a balpárti Bodo Ramelow alakíthatott kormányt. Később szintén baloldali koalíció jött létre Berlinben, illetve tavaly Brémában. Helyi önkormányzati szinten az első ilyen együttműködésre Erfurtban került sor, 2009-ben. 2005-ben egyébként, ha nagyon szűkösen is, de többségbe került volna a német parlament alsóházában, a Bundestagban az SPD, a Zöldek és a Balpárt koalíciója, akkor azonban még túl nagy volt a bizalmatlanság az SPD és az egykori állampárt között, és egy ilyen kormánynak túl nagy társadalmi támogatottsága sem lett volna, egy akkori felmérés szerint mindössze 28 százalék látott volna szívesen egy ilyen koalíciót. Mára azonban alaposan megváltozott a helyzet. Ebben az Alternatíva Németországért (AfD) párt megjelenésének is volt némi szerepe. A jobboldali populista politikai erő mellett ugyanis a Balpárt nagyon is mérsékelt, józan tömörülésnek tűnik. Most azonban egycsapásra eljátszhatja politikai tőkéjének egy részét a Balpárt, s ebben hatalmas szerepet játszik a Navalnij-ügy. Az orosz ellenzéki politikus, mint ismeretes, augusztus 20-án vesztette el az eszméletét egy orosz gépen. Néhány nappal később Szibériából Berlinbe szállították, s azóta is a német fővárosban, a Charité kórházban kezelik. Bár a németek számos vizsgálat alapján bizonyították, hogy az orosz ellenzékit megmérgezték, amit tegnap egy francia és egy svéd laboratórium is megerősített, a Kreml egészen vad elméletekkel próbálja Németországra hárítani a felelősséget. S a vádaskodásokba a Balpárt is bekapcsolódott, csakhogy nem a német kormány mellett, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnök védelmében. Sevim Dagdelen, a Balpárt külpolitikai kérdésekkel foglalkozó politikusa például emlékeztetett arra, hogy egyszer a német hírszerzés, a BND és beszerzett novicsok idegmérget, hogy kísérletezzen vele. Klaus Ernst, a párt egykori vezetője pedig sokat sejtetően így fogalmazott: „kinek is áll érdekében az Oroszországgal kiépült gazdasági kapcsolatok tönkretétele?” A Balpárt külpolitikai témákban talán legvisszafogottabb és legmérsékeltebb politikusa Gregor Gysi, amit komoly politikai tapasztalata (tíz évig a Balpárt frakcióvezetőjeként szolgált a Bundestagban) és az is magyarázhat, hogy az Európai Parlamentben ő az Európai Baloldal elnöke. Gysi még ma is megkerülhetetlen személyiség a Balpártban. Dietmar Bartsch, a tömörülés frakcióvezetője májusban a 72 éves politikust kérte fel külpolitikai kérdésekben illetékes szóvivőjének, nyilvánvalóan attól tartva, hogy a posztra egy forrófejű fiatalnak fáj a foga, olyasvalakinek, aki esetleges meggondolatlan kijelentéseivel veszélybe sodorhatja azt a nézetet, amely szerint a mai Balpártnak már semmi köze sincs az egykori NDK-s állampárt ideológiájához. A Navalnij-ügyben azonban Gysi is csatlakozott pártja irányvonalához, igaz, azért tartózkodott a vad összeesküvéselméletek terjesztésétől. Szerinte az orosz ellenzéki politikus megmérgezése mögött azok az erők állhatnak, amelyek meg akarják akadályozni az Oroszországot Németországgal összekötő gázvezeték, az Északi Áramlat 2 építésének befejezését. Teljesen valószínűtlennek nevezte, hogy maga Putyin elnök lenne a merénylet megrendelője. Arról ugyanakkor nem tett említést, hogy Oroszországban mondhatni hagyományai vannak a másként gondolkodókkal szembeni hasonló merényleteknek. A Balpárt már évek óta azt próbálja elérni, olyan bizalmi viszony jöjjön létre a három baloldali párt között, hogy az egy leendő szövetségi együttműködés alapját képezhesse. Most ugyan nincs reális esély arra, hogy a következő voksolás után baloldali kormány jöjjön létre, az emberek elégedettek Angela Merkelnek a koronavírussal kapcsolatos válságkezelésével, s ez a CDU megítélésén is érzékelhető, de a járvány még itt van köztünk, s ki tudja még milyen politikai következményei lesznek. Most azonban, a Navalnij-ügy kapcsán mind többen teszik fel a kérdést: valóban alkalmas-e a Balpárt arra, hogy beleszólhasson az egész ország sorsába? Európára nézve is súlyos következményei lehetnek annak, hogy épp a befolyásos német kormányban kapjon szerepet egy olyan politikai erő, amely a Kreml nézeteit visszhangozza. Pedig mostanság különösen fontos lenne, hogy az EU keményebb álláspontot képviseljen Oroszországgal szemben. A Balpárt külpolitikája más szempontból is veszélyt jelenthet. A tömörülés jó kapcsolatokat ápol Venezuela diktátorával, Nicolás Maduróval, több elismerést követel Kínának és Alekszandr Lukasenko belarusz elnököt is a barátjának tekintette. Igaz, a belarusz válság során a Balpárt is változtatott véleményén, jóllehet az országgal szembeni szankciókat nem támogatja. Andrej Hunko, a Balpárt alelnöke szégyenteljesnek nevezte, hogy az Európai Unió csak a büntetőintézkedések eszközéhez képes nyúlni a válság kapcsán. Bartsch frakcióvezető is érzi, mennyire veszélyes számukra, ha a párt külpolitikája kerül középpontba. Ezért azt közölte, inkább belpolitikai témákra kellene fókuszálniuk. Egyúttal a potenciális partnerek megnyugtatására azt is közölte, a Balpárt sosem fogja kezdeményezni a NATO feloszlatását. Azzal kapcsolatban, hogy a tömörülés több tagja követeli a német hadsereg külföldi bevetéseinek leállítását, kijelentette, a „fiúk” hazarendelése „természetesen” nem történik meg egyik napról a másikra.