A Római-parton működő sütődék, éttermek és egyéb vendéglátóipari egységek alig 20 százalékának van meg ehhez a tevékenységhez minden engedélye az önkormányzattól, illetve a vízügyi hatóságoktól. A többség semmilyen papírral nem rendelkezik vagy csak a szükséges egy részét szerezte be. Ez így nem maradhat – jelentette ki Kiss László III. kerületi polgármester a Római-part jövőképét meghatározó közösségi tervezést bemutató keddi háttérbeszélgetésen.
A kerület szerint a parti kifőzdék jócskán túlterjeszkednek az engedélyezett köztér- és mederhasználaton, márpedig ez a lopakodó térfoglalás akadályozza a közösségi használatot. Éppen ezért a kerületi önkormányzat új településkép-védelmi rendeletet alkot, amelyben pontosan meghatároznák hol lehet profitorientált tevékenységet folytatni. A cél az, hogy a lakosság számára biztosítsák a szabad hozzáférést a folyóhoz és a parti területekhez. Fontosnak tartják azt is, hogy például a csónakházakból akadálytalanul le lehessen vinni a hajókat a vízhez. Az új szabályozás jövőre léphet életbe.
– Hivatalba lépésem óta jócskán megugorhatott a közlekedési bírságok száma a Rómain kihelyezett behajtani tilos táblák okán, de valahogy érvényt kellett szerezni a meglévő rendelkezésnek – jelentette ki Kiss László, aki ehhez hasonló szigorral kíván fellépni a többi közösségi használatot akadályozó tevékenységgel szemben is.
A közösség érdekeinek érvényre juttatását szolgálja a most induló közösségi tervezés is, amely a part jövőképét hivatott megrajzolni. „Ha nincs hosszú távú stratégia, akkor a helyiek és a partot használó közösségek kerülnek hátrányba. A rövid távú érdekek ugyanis jobbára üzleti döntések” – tette hozzá Óbuda-Békásmegyer polgármestere, aki szerint a hazai politikában ritkaságszámba menő akarategység van e tekintetben a kerületi és a fővárosi önkormányzat, valamint a városrész által választott országgyűlési képviselő között.
Sokféle igényt kell közös nevezőre hozni és egyetlen stratégiává gyúrni ennek a nagy múltú területnek a fejlesztése előtt – emelte ki Kerpel-Fornius Gábor Budapest részvételiségért felelős főpolgármester-helyettese, aki szerint erre a legalkalmasabb eszköz a közösségi tervezés. Ennek során érdemben megvizsgálják a parthasználók különböző, helyenként egymásnak ellentmondó érdekeit és vágyait, hogy a végére a többség számára elfogadható optimum megoldás szülessen.
Sokféle eszközt használunk majd, mint például a kitelepülős beszélgetés, online kérdőív, felmérések. A sikeres lebonyolításhoz a hivatal munkatársainak módszereit is át kell kissé hangolni – ismerte el a fővárosi politikus, aki szerint el kell mozdulni a mindentudó város imázsától a valódi párbeszéd irányába, ahol nem egy meglévő tervről kérdezzük meg az érintettek véleményét, hanem bevonjuk őket a döntéshozatalba. Éppen ezért a megmaradt uniós források terhére a közösségi tervezéssel párhuzamosan zajlik megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás, amelyet jövőre hirdetnének meg.
Kerpel-Fronius a stratégiaalkotás mellett fontosnak tartja, hogy a későbbi üzemeltetésről is legyenek elképzelések, de mindez mit sem ér a lefektetett szabályok betartatása nélkül. A főpolgármester-helyettes 1,5 évre becsüli a közösségi tervezés időigényét. Kiss László pedig nagyon bízik abban, hogy a jövőre újra elrendelni szándékozott változtatási tilalom 3 éves időtartama elegendő lesz a folyamat lezárására. (Akkor jár le a jelenleg is érvényben lévő tilalom.)
A két önkormányzati vezető, valamint Szabó Tímea, a városrész országgyűlési képviselője egyaránt hangsúlyozta, hogy minden partrendezésre vonatkozó ötletet, elképzelést, illetve a védmű elhelyezésére vonatkozó alternatív megoldást meg fognak vizsgálni. Azt viszont mindhárman elismerték, hogy erősen meglepődnének, ha nem a Nánási-Királyok útja nyomvonal bizonyulna a legalkalmasabbnak a gátépítésre. Kiss László ugyanakkor hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy egy meglévő, érvényes tervet cserélnének le valami másra, lévén az előző városvezetésnek 9 év alatt sem sikerült kidolgoztatni egyet sem.
