Előfizetés

Koronavírus kaphatta oldalba az Eddát, Pataky Attila kórházba került

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 08:12

Fotó: Népszava
Az énekes szűkszavúan csak annyit mondott: nagyon nincs jól.
A Blikk információi szerint a legendás rockzenekar, az Edda több tagja is lebetegedett: Pataky Attila kórházban van, Kicska László karanténba került, valamint Gömöry Zsolt sincs túl jól. A lap infortmációi szerint koronavírus üthette fel a fejét a bandában, ezért rögtön kerestük az érintetteket. – Nagyon ramatyul vagyok, de még nem biztos, hogy a koronavírust kaptam el. A teszt eredményére még várnom kell – magyarázta Gömöry Zsolt, a rockegyüttes billentyűs zeneszerzője, aki az aggodalmunkat is megerősítette. Pataky Attila esetében különösen aggasztó, hogy korábban több súlyos betegsége is volt, ám fél évvel ezelőtti interjúnkban elárulta: kigyógyult a rákból. Ennek ellenére érthető, hogy sokan aggódnak érte. – Nagyon nem vagyok jól – mondta szűkszavúan az énekes. Érdekesség, hogy korábban Pataky Attila műhisztinek nevezte a koronavírust. – Meggyőződésem, hogy a koronavírus-hisztériát a háttérhatalom és a világ vezetői terjesztik azért, hogy kipróbálják, mennyire lehet megijeszteni az embereket, és talán arra is jó ez az egész, hogy elleplezzenek valami fontosat, amiről nem akarják, hogy tudjunk – mondta a Ripost című lapnak márciusban.

Túl a napi politikán: új elemző lépett színre

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.09.16. 08:00
Boros Tamás
Fotó: POLICY SOLUTION FACEBOOK-OLDALA
Arra keresik a választ, hogy milyen irányban kellene fejlődnie az országnak, ha sikeres akar lenni – közölte az Egyensúly Intézet igazgatója.
Egyensúly Intézet néven új, független közpolitikai elemző műhely indult, amely küldetése szerint nem napi politikával, hanem az ország előtt álló évtizedes kihívásokkal foglalkozik majd. Boros Tamás, az intézet igazgatója, a Policy Solutions volt elemzője a Népszavának elmondta: tanulmányaikkal, kutatásaikkal arra keresik a választ, hogy milyen irányban kellene fejlődnie az országnak, ha sikeres akar lenni. Az igazgató közlése szerint az Egyensúly Intézet költségvetését olyan „politikával nem foglalkozó adományozók biztosítják több mint 90 százalékban, akik felelősséget éreznek az ország jövője iránt”. Mivel azonban közpolitikával foglalkoznak, a pártok alapítványait is megkeresték együttműködés céljából – tette hozzá Boros Tamás. Ennek kapcsán az Egyensúly kutatási igazgatója, Filippov Gábor azt mondta – az intézet indulásáról elsőként beszámoló – 24.hu-nak: „Amikor megállapodást írunk alá a támogatókkal, vállalják azt a feltételt, hogy semmilyen kérést nem fogalmazhatnak meg az agytröszt munkájával kapcsolatban.” Az Egyensúly Intézetnek mintegy 25 főállású munkatársa lesz, akik a legkülönbözőbb szak- és tudományterületekről érkeztek. Így például az intézethez igazolt mások mellett Kozák Ákos, a GFK Hungária piackutató volt vezetője, Bartha Dániel külpolitikai elemző az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány korábbi igazgatója, Szilágyi Katalin, a jegybank volt vezető elemzője. A tanácsadó testület tagja lesz Urbán László közgazdász, a Fidesz volt tanácsadója, Heal Edina, a Google Magyarország korábbi igazgatója, és Balázs Zoltán a Corvinus Egyetem docense, politikai filozófiával foglalkozó szakember is. Az Egyensúly Intézet ma közzé tesz egy terjedelmes tanulmánykötetet Magyarország 2030 címmel az Osiris Kiadó gondozásában. Ebben azt vizsgálják a szerzők, minek kellene történnie ahhoz a magyar gazdaságban, környezetvédelemben, kutatás-fejlesztésben, oktatásban, a demográfiai trendekben és más stratégiai jelentőségű területeken, hogy 2030-ra a mostaninál sikeresebb legyen az ország. A kutatók három referenciacsoporthoz viszonyítják a jelenlegi magyar tendenciákat, a Visegrádi négyekhez, a skandináv államokhoz és az EU magországaihoz. Boros Tamás szerint az egyik legfőbb megállapításuk, hogy a jelenlegi tendenciák alapján még a V4-ek többi tagállamához képest is jelentős leszakadás fenyeget, ha maradnak a mostani rossz folyamatok. Ennek egyik oka a humántőke fejletlensége, a politikának mindenekelőtt erre kellene koncentrálnia. Némileg a szerzőket is meglepte, hogy kiderült: egy egészséges nemzeti-, közösségi érzés hiánya is versenyhátrányt jelentő tényező. – A magyar társadalom szélsőségesen individualista, hiányzik egy pozitív közösségteremtő érzés, bizalom az emberek között, a skandináv államokban erre nagyon jó példákat lehet látni – mondta Boros Tamás.

Ha egy iskola csak egyet vesz, nem észvesztően drága a kormány hőmérőzési projektje

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 07:58

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
És ez akkor is igaz, amennyiben - ahogy az célszerű lenne - az óvodákban is bevezetnék az iskolai vírusprotokollt.
Október 1-jétől kötelező lesz az iskolába lépés előtt lázat mérni. az ehhez szükséges eszközök beszerzése jóval kisebb költségigénnyel jár, mint a lélegeztetőgépek megrendelése, de azért érdekes, mégis mekkora összeg lehet ez, írja az mfor.hu. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma  a portál érdeklődésére azt válaszolta: „számos intézményben eddig is mértek lázat, ezt terjeszti ki a kormány október 1-jétől, erre azonban az intézményeknek felkészülési időre van szükségük.” Hozzátették: „Lázméréshez szükséges eszközöket központilag is fogunk biztosítani az intézményeknek”. A Magyarországon működő iskolák számából és a patikákban, illetve webshopokban kapható érintésmentes hőmérők összevetésével próbált kiadást kalkulálni az mfor.hu, és először a piacon található legolcsóbb, 9 900 forintos árral számolt, aztán 15 000 forintos átlagárral. 1 darab olcsó hőmérővel számolva az 5019 intézménynek mintegy 49, 7 millió forintba, az átlagáras 15 000 forinttal kalkulálva pedig 75,3 millió forintba kerül a projekt. Bár a múlt heti bejelentés nem szólt az óvódákról külön, ott is nagyon fontos lenne a hőmérők alkalmazása.Ha a kormány úgy dönt, hogy itt is biztosítja a hőmérőket, akkor a két fenti szám itt 45,52 millió, illetve 68,97 millió. Tekintettel a nagy mennyiségű megrendelésre, biztos engedményt is kap majd a kormány a tömeges hőmérők vásárlására.