Előfizetés

Az északi félteke legmelegebb nyara volt az idei

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.16. 15:58

Fotó: JOHANNES EISELE / AFP
A júniustól augusztusig terjedő időszakban a világ átlaghőmérséklete 0,92 Celsius-fokkal volt a 20. század átlaga felett.
A világ második legmelegebb augusztusa és harmadik legmelegebb nyara volt az idei a rendszeres mérések 1880-as kezdete óta az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) közlése szerint. Az északi félteke számára viszont ez volt a legmelegebb nyár az európai klímafigyelő program, a Copernicus 1979-es indulása óta.
A globális hőmérséklet augusztusban mintegy 0,94 Celsius-fokkal haladta meg a 20. század átlagát, amely 15,6 Celsius-fok volt. Csak 2016 augusztusa volt ennél melegebb – 0,98 Celsius-fokkal magasabb – az átlagnál. Ezzel együtt az öt eddigi legmelegebb augusztust 2015 óta mérték.
A júniustól augusztusig tartó nyári hónapokban a világ átlaghőmérséklete 0,92 Celsius-fokkal volt a 20. század átlaga felett. Ezzel a mérések kezdete óta ezek voltak a harmadik legmelegebb nyári hónapok.
A legjelentősebb hőmérsékleti kilengést a klímahatóság 2020 augusztusában Európában, az Egyesült Államok nyugati részén, Közép-Oroszország északi területein, Kína délkeleti részén, Nyugat-Ausztráliában és az Antarktisz keleti részén mérte.

ENSZ: elbukott a világ a biodiverzitási célok teljesítésében

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.16. 14:11

Fotó: HANDOUT / AFP
A fajok és ökoszisztémák megmentésére tett erőfeszítések többnyire megbicsaklottak, a sérülékeny élőhelyek nagyobb bajban vannak, mint valaha.
Az utóbbi évtized globális erőfeszítései a Föld eltűnő fajainak és hanyatló ökoszisztémáinak megmentésére többnyire megbicsaklottak, a sérülékeny élőhelyek, köztük a korallzátonyok és a trópusi őserdők nagyobb bajban vannak, mint valaha – figyelmeztettek az ENSZ számára készített jelentésükben a kutatók.
2010-ben Japánban a világ több mint 150 országa állapodott meg a közös természetvédelmi célokban, az ENSZ szakemberei azonban megállapították, hogy a fajok és ökoszisztémák megmentésére kitűzött 20 cél zömét nem sikerült elérni. Hatot részben sikerült teljesíteni, a többit viszont nem.
„Ha ez egy iskolai teszt lett volna, a világ megbukott volna rajta"

– mondta Elizabeth Maruma Mrema, az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének főtitkára a szervezet által közzétett jelentést értékelve.

Inger Anderson, az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője „globális bukásnak” nevezte az eredményt. „A koronavírustól a természet hatalmas tűzvészein, áradásain, az olvadó gleccsereken keresztül a példátlan hőségig a biodiverzitási célokkal kapcsolatos kudarcunk, hogy megvédjük az otthonunkat, nagyon valóságos következményekkel járt. 
Többé nem hagyhatjuk figyelmen kívül a természetet”

– hangsúlyozta Andersen.

Ban Ki Mun volt ENSZ-főtitkár egy keddi interjújában „a globális partnerség és a politikai vezetés hiányának” tulajdonította a problémát. Mint mondta, a multilateralizmus támadás alatt áll, és ennek példájául hozta fel, hogy az Egyesült Államok kivonult a párizsi klímaegyezményből.
A jelentés szerzői kiemelték: a tanulmánnyal nem elkeseríteni, hanem inkább feltüzelni akarták a kormányokat, hogy tegyenek hathatósabb lépéseket a következő évtizedben az élet sokféleségének megőrzésére. Van némi előrelépés, de nem megfelelő a haladás, sokat kell még tenni. A kulcs a politikai akarat és elkötelezettség elérése – fogalmazott Mrema. 
Mrema és a jelentés vezető szerzője, David Cooper kiemelte: a környezetvédők sokáig a jegesmedvékkel hívták fel a figyelmet a klímaváltozás miatt veszélyeztetett fajokra. Mint hozzátették: itt az ideje, hogy egy másik fajra is felfigyeljen a világ: az emberre. „Egy csomó dolog nyilvánvaló veszélyben van, amitől a civilizációk függenek” – húzták alá.
Cooper rámutatott, hogy amint az egyes országok újraindítják gazdaságukat a pandémia után, előttük áll a lehetőség, hogy jobban vagy éppen a bolygó számára rosszabbul tegyék. Akadnak országok, amelyek lazítják a környezetvédelmi szabályaikat, mások viszont egy zöldebb előrelépés lehetőségét kutatják. Cooper hangsúlyozta, hogy a biodiverzitás fontos színhelyei a szegényebb országokban találhatók, ezért a gazdagabb országoknak anyagi és gyakorlati segítséget kell nyújtaniuk számukra.
A jelentést eredetileg az ENSZ kunmingi konferenciáján akarták közzétenni, de a kínai rendezvényt a koronavírus-világjárvány miatt a jövő évre kellett halasztani.
A múlt héten a Természetvédelmi Világalap (WWF) tette közzé azokat a kutatási eredményeket, amelyek szerint 1970 és 2016 között átlagosan 68 százalékkal csökkent a megfigyelt emlős-, madár-, kétéltű-, hüllő- és halfajok populációja.
 Az ENSZ arra törekszik, hogy a kormányok a Föld jelenlegi 17 százaléknyi természetvédelmi területének nagyságát 30 százalékra növeljék a jövő évi kínai konferenciáig, amikor összeülnek megtárgyalni az új természetvédelmi egyezményt. A tudósok szerint a világnak a túlélés érdekében több mint 30 százaléknyi természetvédelmi területre lenne szüksége.

Krokodiloktól hemzsegő folyóba tévedt bálnákat próbálnak menteni Ausztráliában

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 09:51

Fotó: CAROL PALMER / AFP
Egyelőre nem tudni, hogy az Antarktisz felé vándorló nagytestű tengeri emlősök hogy kötöttek ki a zavaros, sekély folyóban.
Egy zavaros, krokodiloktól hemzsegő folyójából próbálnak kiterelni a hatóságok legkevesebb egy hosszúszárnyú bálnát Észak-Ausztráliában, hogy az eltévedt állat folytathassa éves vándorútját az Antarktisz felé. Az Északi terület világörökségi helyszínek közé tartozó Kakadu Nemzeti Parkját érintő Keleti Aligátor Folyóban ezelőtt még sosem észleltek bálnákat, és egyelőre nincs rá magyarázat, hogy a nagytestű tengeri emlősök közül legalább három miért kalandozott el ilyen messzire a szárazföld belsejébe.
Jason Fowler ökológus vette észre a három bálnát szeptember 2-án, amikor a barátaival vitorlázott a folyó szájától több mint 20 kilométernyire. "A víz rettentő zavaros. A látótávolság nulla. Tehát csak akkor látni a bálnákat, ha éppen a víz felszínén vannak" – mondta hétfőn Fowler, aki szerint két felnőtt és egy fiatalabb példány rekedhetett a folyóban, mindegyik nagyjából 10-12 méter hosszú.
Az ökológus szerint a nyugat-ausztráliai hosszúszárnyúbálna-populáció hatalmasra duzzadt, ami igazi környezetvédelmi sikertörténet. "Olyan nagyszámú hosszúszárnyú bálna indul most útnak Nyugat-Ausztrália állam partjai felé, hogy az állatok új helyeken bukkannak fel. "Az viszont hihetetlenül fura, hogy egy zavaros, krokodilokkal teli sekély folyóban kötnek ki, ilyenről még nem hallottunk" – jegyezte meg Fowler.
Az Északi terület kormányának bálnákkal és delfinekkel foglalkozó szakértője, Carol Palmer szerint a hétvégén még legalább egy bálna volt a folyóban. A hatóságok egyebek között felvett bálnahangokkal próbálták rábírni az állatokat a folyó elhagyására. Palmer szerint a krokodilok nincsenek hozzászokva egy hosszúszárnyú bálna látványához, de a méretei miatt valószínűleg nem fognak "kötözködni" vele. Fowler szerint a bálna vagy bálnák valószínűleg belefáradnak, hogy az erős árral szemben úszva ugyanazon a helyen maradjanak a folyóban.
A folyó neve ellenére Ausztráliában nincsenek aligátorok. A folyót az európai felfedezők nevezték el így a benne lévő sok krokodil miatt, amelyeket nem tudták megkülönböztetni az aligátoroktól.