Előfizetés

Von der Leyen: jön az európai minimálbér és az újragondolt európai egészségügy

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.09.16. 13:09

Fotó: Dursun Aydemir / AFP/Anadolu Agency
A költségvetési forrásokat meg kell védeni a csalással és a korrupcióval szemben, erről nincs mit tárgyalni — fejtette ki Ursula von der Leyen az unió helyzetéről tartott szerda reggeli beszédében. Az Európai Bizottság elnöke 75 perces felszólalásában részletesen vázolta az EU jövőjére vonatkozó brüsszeli terveket a külpolitikai döntéshozataltól a migráció kezelésére vonatkozó javaslatokig.
 Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben tartott beszédében egy sor jogszabályi javaslat előkészítését jelentette be, amelyek szorosabb, összehangoltabb együttműködést tennének lehetővé a tagállamok között. Közölte, hogy a jövőben növelni szeretnék az egészségügyre fordítható költségvetési forrásokat és kibővíteni a közösség hatásköreit a közegészségügy terén. Jelezte, hogy az Európai Bizottság hamarosan jogszabályi javaslatot fog készíteni az európai minimálbérről, hogy mindenki tisztességes és méltányos jövedelmet élvezzen. Az elnök hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak világos stratégiája van a világjárvány következményeinek leküzdésére, soha nem látott pénzügyi támogatást fog nyújtani a munkahelyteremtésre, a pandémia utáni helyreállításra, a gazdaság zöld és digitális átállására. Hosszan érvelt a közösség becsvágyó klímacéljai, a károsanyag-kibocsátás tíz éven belüli 55 százalékos csökkentése mellett. Technológiai és infrastrukturális beruházásokat ígért a digitalizáció elősegítésére. Von der Leyen védelmébe vette a multilaterális intézményi rendszert, kiállt a nyitott kereskedelem, a tisztességes és méltányos globalizáció mellett. Sürgette, hogy a külpolitikai döntéseket többé ne kössék a tagállamok egyhangú beleegyezéséhez, különösen, ha emberi jogsértések elítéléséről van szó. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy készül a globális emberi jogsértések elkövetőinek felelősségre vonását kezdeményező uniós törvényjavaslat, az EU-s Magynitszkij-törvény. Bejelentette azt is, hogy az általa vezetett testület cselekvési tervet fog kidolgozni az elharapózó rasszizmus ellen, és egy páneurópai lista összeállítását kezdeményezi a gyűlöleten alapuló bűncselekményekről. A bizottsági elnök határozott szavakkal ítélte el az LMBTI közösség elleni fellépéseket, a “melegmentes” zónák létrehozását Lengyelországban, és jelezte, hogy olyan jogszabályt fognak az asztalra tenni, amely a családi kapcsolatok kölcsönös elismerésére kötelezné a tagországokat. A német kereszténydemokrata politikus felszólalása vége felé szólt a jogállam EU-n belüli védelmének szükségességéről, megemlítve, hogy az Európai Bizottság még a hónap vége előtt közzéteszi a tagállamok ebbéli teljesítményéről készült jelentését. Von der Leyen szerint az értékelések arra jók, hogy korai szakaszukban feltárják a problémákat, amelyekről azután az unió három intézménye kiterjedt vitákat folytathat. “A költségvetési forrásokat meg fogjuk óvni a csalások, az összeférhetetlenség és a korrupció ellen, erről nincs mit tárgyalni” — jegyezte meg a jogállamot az uniós kifizetésekhez kötő jogszabályi javaslatról. A bizottsági elnök kiért arra is, hogy hamarosan előállnak a migráció kezelésére vonatkozó javaslataikkal is. “Emberséges megközelítést” ígért, megerősített határvédelmet, az EU területén illegálisan tartózkodó külföldiek gyorsított kitoloncolását, legális bevándorlási csatornákat és közös szolidaritást azon a tagállamok iránt, amelyeket a legjobban sújt a bevándorlási hullám.  

A faluban lakó összes férfit és fiút kivégezték - egykori rendőröket és katonákat vettek őrizetbe

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.16. 12:54

Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP
A gyanúsítottakat háborús bűnökkel vádolják.
Háborús bűnök gyanújával hét egykori boszniai szerb katonát és rendőrt vettek őrizetbe a kelet-boszniai Sokolacon a hatóságok szerdán – közölte a Klix.ba szarajevói hírportál. A férfiakat azzal gyanúsítják, hogy az 1992-1995-ös boszniai háború idején bosnyák civilek ellen követtek el háborús bűncselekményeket. A gyanú szerint 1992 szeptemberében egy boszniai szerb félkatonai szervezet tagjaiként a Sokolachoz közeli Novoseoci faluban összegyűjtötték a fiúkat és a férfiakat, majd egy közeli szeméttelepen kivégezték őket. A negyvennégy áldozat közül a legfiatalabb 14, a legidősebb 82 éves volt. A helyi asszonyokat elüldözték. A támadók emellett felrobbantották a településen található mecsetet is. 
Ugyanebben a gyilkosságban való részvétellel gyanúsítják Radislav Krstic ezredest is
Fotó: PAUL VREEKER / AFP

Egy szerb pártpolikust is elfogtak

A sajtó információi szerint az elfogottak között van Sokolac egykori rendőrfőnöke, Dragan Obradovic, valamint az ellenzéki Szerb Demokrata Párt (SDS) volt parlamenti képviselője, Milan Tupajic. Az SDS már reagált is az elfogásra, és túlzónak nevezte a rendőrségi fellépést az elfogottakkal szemben. A nyomozóhivatal közölte, egy gyanúsítottat keresnek még, aki jelenleg külföldön tartózkodik. Ugyanebben a gyilkosságban való részvétellel gyanúsítják Radislav Krstic ezredest is, akit a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben 35 évnyi letöltendő börtönbüntetésre ítélt népirtás elősegítésének vádjával. A volt katonai vezető Lengyelországban tölti börtönbüntetését, ahol a novoseoci üggyel kapcsolatban is ki fogják kérdezni. A boszniai háború idején mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

Trump szerint már megint nincs rendszerszintű rasszizmus Amerikában

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.16. 12:11

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
A koronavírus elleni oltásról is beszélt, amely szerinte három vagy négy hét múlva készen lesz.
Az amerikai elnök kedden este Philadelphiában az ABC televízió által szervezett másfélórás közönségtalálkozón fejtette ki ezzel kapcsolatos véleményét, amelyet az MTI szemlézett. Az állami hírügynökség beszámolója szerint itt elutasította azt az állítást, miszerint faji megosztottság jellemezné Amerikát, mert 
meglátása szerint az Egyesült Államokat a rendőri erőszak elleni tiltakozásként elárasztó tüntetéssorozat nem faji alapú.

"A probléma a fojtófogást alkalmazó rendőrökkel van" - fogalmazott. Trump mindazonáltal leszögezte, hogy az amerikai rendőrség általában "nagyszerű munkát végez, a rendőrök 99 százaléka nagyszerű ember", s az erőszakosan fellépő rendőrök is többnyire csak azért alkalmaznak fojtófogást, mert rendkívül rövid idő alatt kell döntést hozniuk. Az elnök tragikusnak nevezte a kentuckyi Brionna Taylor és a minneapolisi George Floyd rendőri intézkedés közben bekövetkezett halálát. A rendezvényt ugyan az ABC televízió egyik műsorvezetője moderálta, de a meghívott vendégek kérdezhettek is az elnöktől. Egyikük azt firtatta, hogy miért próbálta meg kicsinyíteni a súlyosságát a koronavírus-járványnak, amely rendkívül sok áldozatot szed a színesbőrű amerikaiak körében. Az előzményekhez tartozik, hogy nemrégiben Bob Woodward, a The Washington Post című napilap főmunkatársa nyilvánosságra hozta azoknak a hangfelvételeknek egy részét, amelyeket újabb, Trumpról szóló könyve készítéséhez rögzített az elnökkel folytatott interjúi során. Erről a Népszava is beszámolt. Az amerikai elnök politikai bérgyilkosságnak nevezte a kiadványt. A Fehér Házban pedig egymásra mutogatnak a potenciális felelősök, azt keresve, hogy ki engedte közel Trumphoz Woodwardot.
Az kedd esti interjúban Trump úgy fogalmazott, hogy már februárban tisztában volt a járvány komolyságával, de nem akart pánikot kelteni.

Ezt az álláspontját kedden este is megismételte. "A cselekedeteimmel éppenséggel egy fokozott problémára reagáltam. Az intézkedéseim nagyon is erőteljesek voltak" - szögezte le. Elmondta a többi között, hogy a Kínából és az Európából érkező beutazások megtiltásával sok amerikai életét sikerült megmenteni. "Ha nem hoztam volna meg ezt a döntést, akkor több ezernyi, vagy még annál is több életet veszítettünk volna el" - mondta. George Stephanopoulos műsorvezető kérdésére Trump kifejtette: 
a koronavírus elleni vakcina akár hetek múlva is készen lehet. "Nagyon közel állunk hozzá" - mondta, és három-négy hétre becsülte, mire meglesz az oltóanyag.

A műsorban Trump ezúttal jobban reagált a kérdésekre, mint pár héttel ezelőtt. Lapunk is beszámolt arról az esetről, amikor egy fehérházi tudósító azt kérdezte az elnöktől, nem bánja-e a folyamatos hazudozást. Trump először úgy tett, mint ha nem értené, majd a következőt kérte.