Előfizetés

Előkerültek a miskolci állatkertből lelépett kenguruk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 17:16

Fotó: PHILIPP GUELLAND / AFP
Mivel az állat nem őshonos arrafelé, a lakóknak hamar feltűntek.
Lakossági bejelentéseknek köszönhetően mindkét múlt héten elszökött Bennett-kengurunkat sikerült befognunk

– közölte honlapján a Miskolci Állatkert és Kultúrpark. Mint ahogy a Népszava is beszámolt róla, meglógott kifutójából két kenguru, akik a gyanú szerint az erdős, füves terület felé vették útjukat. A nagyobbat a város szélén álló Hermann Ottó Emlékparknál sikerült elkapni kedden. Ő azonban – még mielőtt beértek volna vele az állatkertbe – vélhetően az elmúlt napok okozta stressz és kimerültség, valamint a megfelelő táplálék és ivóvíz hiánya miatt elpusztult. A kisebbik szerencsére jobban járt, akire szerdán, az állatkert mellett turistaúton sikerült rálelniük kirándulóknak. „A bejelentés után perceken belül a helyszínre értek munkatársaink, akik gyorsan befogták az állatot. A kis kenguru jól van, de jelenleg megfigyelés alatt áll. Amint kiheveri a kalandot újra csatlakozhat társaihoz” – áll az intézmény tájékoztatásban. 

Intenzív tüneteket okozhat az érkező hidegfront

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 16:39

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
A csütörtöki hirtelen és nagy változás az egészséges szervezetet is megterheli.
Csütörtökön erős hidegfront vonul át felettünk. Hatására elszórtan záporok, zivatarok alakulhatnak ki, de számottevő csapadék nem várható. A zivatarok környezetében átmenetileg erősen fülledté válik a levegő. Az északi irányú szél nagy területen megerősödik. A front előterében markáns melegedés zajlik, a hőségben továbbra is melegfrontra jellemző tünetek jelentkezhetnek, amelyek csak péntektől mérséklődnek – olvasható a Meteo Klinika honlapján.  
A szeptemberi nyarat elűző hidegfront mögött erős északi széllel több fokkal hidegebb levegő áramlik térségünk fölé. Szombat reggelre az ég kiderül és a hideg levegő nyugalomba jut, emiatt a fagyzugos helyeken talajmenti, akár gyenge légköri fagy is kialakulhat. A délutáni csúcsértékek is több fokot zuhannak, szombaton és vasárnap többnyire 20-25 fok között alakulnak a csúcsértékek. 
A hirtelen és markáns időjárásváltozás az egészséges szervezetet is megviseli; vérnyomás-ingadozás és múló rosszullétek jelentkezhetnek. A fülledt időben légzőszervi panaszok léphetnek fel, gyakori lesz a légszomj és a nehézlégzés. A szélterhelés tovább ront a helyzeten, intenzív fejfájásra, ingerlékenységre és nyugtalanságra kell számítani. 
Az allergiások is nehéz nap előtt állnak, a pollenszint magas, de a hidegfront kitisztítja a levegőt, péntektől már jelentősen csökken a pollenterhelés. 
A közlekedés biztonságát a zivatarok és az erős szél veszélyezteti, de a szokásosnál is több lehet az utakon a figyelmetlen, türelmetlen, sőt agresszív sofőr, ezért érdemes fokozott figyelemmel és türelemmel vezetni.

Aszteroidáktól védő rendszert épít az Európai Űrkutatási Hivatal

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.16. 14:57

Fotó: ESA
A Héra nevű bolygóvédelmi projekt célja, hogy megvédje az emberiséget, igaz, nem áll fenn akut veszély.
Az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) megkezdte a munkát az első olyan bolygóvédelmi rendszer kiépítésén, amely aszteroidabecsapódásoktól hivatott oltalmazni a Földet. Az ügynökség kedden 130 millió eurós (46,5 milliárd forint) szerződést írt alá az OBH System német műholdgyártóval a Héra-projekt keretében. 
A projektben – az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) Dart nevű űrszondájának közreműködésével – azt tanulmányozzák, hogy mi történik, ha egy űrhajó vagy egy űrszonda nekiütközik egy aszteroidának (kisbolygónak), hogy megtudják, megváltoztatható-e egy Föld felé tartó égitest iránya.
A Héra görög istennő nevét viselő bolygóvédelmi projekt keretében az első kísérletet 2022-ben hajtják végre, amikor az amerikaiak űrszondája, a Dart összeütközik egy 150 millió kilométerre lévő kettős aszteroida kisebbik darabjával, és a kutatók szerint várhatóan maga után hagy egy krátert és megváltoztatja az égitest röppályáját. Az ESA szerint ez lesz az első olyan égitest, amelynek fizikai tulajdonságait és útirányát az ember megváltoztatja.
Az ütközés után a Héra repül oda a dupla aszteroidához, hogy adatokat gyűjtsön az aszteroidák szerkezetének és összetételének jobb megértése céljából. Az íróasztal-nagyságú űrszonda magával visz miniszatelliteket is, 10 centiméteres kockákat, amelyek a kisbolygó összetételét és belsejét fogják vizsgálni.
Az OHB vezetője, Marco Fuchs szerint a világűrből leselkedő veszélyek valósak, a kozmoszban „kőzetdarabok milliói száguldoznak, amelyek egy összeütközés esetén életet olthatnak ki a Földön”. Az ESA igazgatója, Rolf Densing szerint a cél az, hogy „megvédjék az emberiséget”, de hangsúlyozta, hogy nem áll fenn akut veszély.
Aszteroidák rendszeresen becsapódnak a Föld légkörébe, ahol rendszerint elégnek, nagyobb meteoritok azonban jelentős károkat tudnak okozni. Az oroszországi Cseljabinszk fölött például 2013 februárjában egy 20 méter átmérőjű meteorit robbant fel, olyan lökéshullámot keltve, amelyben 1500 ember sérült meg elsősorban szétrepülő üvegcserepektől. A szakértők az 50 méteres vagy az annál nagyobb aszteroidák esetében javasolják az útiránytól való elterelést.