Az eurózónában az éves infláció mínusz 0,2 százalékra a teljes Európai Unióban pedig plusz 0,4 százalékra csökkent augusztusban - közölte az uniós statisztikai hivatal az un. harmonizált fogyasztói árindexet. A covid-19 járványnyomában járó gazdasági recesszió szinte mindenütt csökkentette az áremelkedés ütemét, hisz a lakossági fogyasztás, a háztartások jövedelme drasztikusan visszaesett – így nincs mód az árak emelésére. Azonban az infláció rendkívüli mértékben szórt az uniós tagállamok között: egyes tagállamokban már-már aggodalomra okot adó mértékben csökkentek az árak: Cipruson (-2.9 százalék), Görögországban (-1,3 százalék) és Észtországban (-1,3 százalék) volt az éves infláció üteme. A közép-kelet európai országok azonban kifejezetten gyors drágulással szembesülnek: Magyarországon az árak egy év alatt átlagosan négy százalékkal emelkedtek – ezzel per pillanat csúcstartók vagyunk, míg a lengyel infláció 3,7 százalék volt, addig a cseheknél 3,5 százalékkal emelkedtek az árak – mind a három ország független az eurózónától – a részint az önálló és lazító monetáris politika miatt emelkedhettek ezekben az országokban ilyen gyorsan az árak. Ugyanakkor az eurózóna tag Ausztria és Szlovákia is viszonylag magas inflációt mutat az 1,4 százalékos éves drágulással meg is szerezték a 4.-5. helyet – igaz a 1,4 százalék még mindig nem négy százalék.
A KSH adatai szerint augusztusban némileg eltérő módszertannal számolva a hazai árak emelkedése 3,9 százalékra gyorsult a júliusi 3,8 százalékról. Az élelmiszerek árai havi szinten enyhén csökkentek, 0,3 százalékkal, leginkább a szezonális hatásnak köszönhetően. Éves szinten nézve azonban az élelmiszerek továbbra is átlag felett drágultak, 7,9 százalékkal drágultak. Hó/hó alapon valamelyest olcsóbb lett a járműüzemanyag, illetve a nyári szezonhatásnak köszönhetően a ruházati cikkek is. Ezt azonban ellensúlyozta, hogy szolgáltatások árai havi szinten 0,4 százalékkal nőttek, miután az üdülési szolgáltatások tovább drágultak augusztusban. Éves szinten a szolgáltatások árai 3,5 százalékkal nőttek. A magyar infláció továbbra is az élelmiszerárak gyors emelkedése hajtja az év végéig ezen a téren javulás várható.
A magyar infláció az elemzők szerint már tetőzik: szeptemberben még hasonló eredmények jöhetnek, de az év utolsó hónapjaiban lassulás várható. Decemberben 3,5 százalékos lehet a infláció . Ugyanakkor jövő áprilisban és májusban átmeneti megugrással lehet számolni a bázishatás miatt: az idén ezekben a hónapokban ugyanis jelentősen csökkent az üzemanyagok ára, valamint ingyenes volt a parkolás a járványintézkedések miatt, ezek pedig lefelé húzták az inflációt. A mostani kilátások alapján az idén az éves átlagos infláció 3,6 százalékos, jövőre pedig 3,5 százalékos lehet.