Előfizetés

Sanyarú minimum: 101 ezer forint

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.09.17. 19:36

Fotó: Népszava
A tipikusnak mondható család, a két felnőttből és két gyermekből álló háztartás létminimuma tavaly majdnem 300 ezer forint volt.
Egy ember szűkös megélhetéséhez tavaly 101 398 forintra volt szükség. A tipikusnak mondható család, a két felnőttből és két gyermekből álló háztartás létminimuma majdnem 300 ezer forint volt. A nyugdíjasok minimális megélhetéséhez 91 ezer forint kellett havonta, ha ketten éltek a háztartásban, akkor legalább 157 ezer forintra volt szükségük – ezeket az előzetes értékeket közölte a Policy Agenda. Azt, hogy hányan élnek ennél kevesebb pénzből, csak az év végén tudják megmondani az intézet munkatársai, mert a KSH nem adja ki év közben a számításhoz szükséges adatokat. A létminimumnál kisebb összegből a rendszerváltozáskor a lakosság tíz százaléka élt, a 2008-as válság után ez az arány felment 37 százalékra. Azóta javul a helyzet, de még 2018-ban is másfél millióan éltek a kritikus határ alatt. A Policy Agenda a társadalmi minimum összegét is kiszámolta, ami az alapvető szükségletek kielégítésén túl már társasági és kulturális kiadásokat, valamint minimális tartalékolást is lehetővé tesz. A társadalmi minimum összege 2019-ben havonta 129 800 forint volt. A KSH 2015-ben hagyta abba a létminimum-számítást, az adatokkal azóta a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával a Policy Agenda segíti a Magyar Szakszervezeti Szövetség érdekegyeztető munkáját.

260 ezer konzultációs ív ment a kukába Orbán Viktor irodája előtt (videó)

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.17. 18:50

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Véget ért az országos gyűjtés, Hadházyék azonban újabb harcra hívnak, százezer embert várnak az MTVA elé.
Összesen 260 ezer üres, anonim módon beküldött vagy begyűjtött konzultációs ívet kapott Hadházy Ákos és Szél Bernadett, akik országos gyűjtéssel tiltakoztak a párbeszédnek beállított kormánypropaganda ellen – akciójukban pedig az összes ellenzéki párt és számos civil aktivista is besegített. Az íveket csütörtökön népes társaság vitte fel a Budai Várba: Szél Bernadették szétosztották segítőik között az íveket, amiket aztán a Karmelita Kolostorhoz cipeltek. A Magyar Hang idézi Hadházy Ákost, aki szerint a begyűjtött konzultációs lapokból ők maguk – vagyis a TITA Alapítvány – közvetlenül 105 ezer darabot kaptak, az utcán 85 ezret gyűjtött a Momentum, 52 ezret az MSZP, tízezret a Jobbik, de a DK-s aktivistáktól is kaptak íveket, igaz utóbbi párt központilag nem gyűjtött. 
Sajtótájékoztatóján Hadházy üdvözölte a sajtó és a propagandasajtó képviselőit is, majd arról beszélt: a közös gyűjtéssel és akcióval megmutatták a miniszterelnöknek, hogy 
az íveket nem egy Soros-féle háttérhatalom, hanem hús-vér emberek adták le és gyűjtötték össze – olyanok, akik változást akarnak, és tesznek is azért.

Szerinte a kormány egyszerűen „behazudta”, hogy eddig 1,8 millió konzultációs ívet küldtek nekik vissza a járványhelyzettel kapcsolatban – ők is állíthatnák, hogy 18 milliót kapták, de nem viccelnek. A több százezer ív ugyanis világos jelzése annak, hogy tömegeknek lett elege a kérdéseknek beállított agymosásból, 260 ezren nem sajnálták a fáradságot, postaköltséget, hogy nemet mondjanak a propagandagépezetre.

Százezer embert hívnak az MTVA elé

A politikus hozzátette: a harcot nem adják fel, a küzdelmet folytatják. 
A következő cél: elérni a köztévé igazgatójának menesztését, Hadházy október 23-ára százezer tüntetőt invitált a közmédia óbudai, Kunigunda utcai székháza elé.

Hozzátette, most nem hős hadvezérekre kell várni, hanem egyénileg kell megtenni sok kis lépést – és órákra blokkolni az MTVA épületét. Ezt már komolyan venné szerinte a miniszterelnök is, aki „csak az erőből ért”.

„Nem kell megijedni ezektől az emberektől”

Szél Bernadett szerint az ívgyűjtési akció megmutatta, hogy létezik egy pártok feletti együttműködés, egy olyan Magyarország, ami nem akar birkaként konzultálni a kormánnyal. Arról is beszélt, hogy – miután Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos többször is azt állította, Szélék jogsértően gyűjtik az íveket – személyesen ment be a Péterfalvi irodájába, és bizonyította be neki: az anonim ívgyűjtés törvényes. „Be kell menni az oroszlán barlangjába, nem kell megijedni ezektől az emberektől” – mondta Szél Bernadett, ugyanakkor megemlékezett azokról is, akik féltek: akik maszkban, napszemüvegben, baseball-sapkában merték leadni csak a kapott íveket valamelyik gyűjtőponton.
Azt is elmondta, a kormány nem engedi be őket abba a raktárba, ahol a nemzeti konzultációs íveket tárolják, pedig írtak és telefonáltak is ez ügyben Rogánéknak. Ez Szél szerint gyávaság.

Nunkovics: profibbnak kell lenni a következő alkalommal

A sajtótájékoztatón több párt képviselője is felszólalt. A Párbeszéd részéről Kocsis-Cake Olivio állt az aktivisták elé: mint mondta, jó hogy sokan fotózzák a több mint 260 ezer nyomtatványt, mert holnap a kormánymédia honlapjain az szerepel, hogy csak pár tucat ívet gyűjtött az ellenzék. Emlékeztetett rá, hogy idáig egyetlen ellenzéki népszavazási kezdeményezés se ment át a Nemzeti Választási Iroda szűrőjén – de azokon szerinte elbuknának az ívek didaktikus kérdései is. Nunkovics Tibor, a Jobbik frakcióvezetője pedig azt mondta, a mostani eredmények is biztatóak – de ennél profibbnak kell lenni, mert a kormány 2022-ig biztosan több konzultációs kampányt is indít majd, és ezek alkalmával még több ívet kell majd gyűjteni.
2022 történelmi kihívás lesz, az ilyen akciók egy-egy lépcsőfokot jelentenek a diktatórikus rendszer lebontásához vezető úton – fejtegette Nunkovics.

Kukában végezték a kormány kérdései

Az akció végén Hadházy Ákos bejelentette: szelektív hulladékgyűjtő autót rendeltek fel a Várba, és segítőit arra kérte, hogy az összegyűjtött íveket együtt dobják majd a kukás kocsi tartályába.
A papírok után a képviselők kilónkénti pár forintot kapnak majd, ezt azonban Hadházy ígérete szerint kiegészítik, és az összeget a rászorulóknak adják, hogy legalább legyen haszna is a sok hazugságnak.

A Helsinki felszólította az ombudsmant, hogy tegye a dolgát, és lépjen fel a transznemű emberek védelmében

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.17. 16:01

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Arra kérték az alapvető jogok biztosát, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a májusban elfogadott nem- és névváltoztatást tiltó rendelkezések megsemmisítését.
A Magyar Helsinki Bizottság kérelmet nyújtott be az alapvető jogok biztosához. A civil jogvédők azt kérik Kozma Ákostól, hogy indítványozza az Alkotmánybíróságnál a májusban elfogadott nem- és névváltoztatást tiltó rendelkezések megsemmisítését – jelentette be a szervezet honlapján. A jogvédők álláspontja szerint az új törvény súlyosan sérti a transznemű emberek emberi méltóságát és magánélethez való jogát. Az Országgyűlés május 19-én szavazta meg azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek ellehetetlenítik a nem és név jogi elismerését, vagyis azt, hogy valaki az anyakönyvben nyilvántartott nemének és nevének megváltoztatását kérhesse. Áder János államfő május végén írta alá a törvényt a hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére. Illetve annak ellenére, hogy korábbi döntéseiben az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is kimondta, hogy a nem jogi elismerése az emberi méltósághoz tartozó alapvető jog. A jogvédők hangsúlyozták, hogy a kormány és a kormánytöbbség máig nem tárta elő annak alkotmányos indokát, mi szükség volt transznemű és interszex emberek alapjogának korlátozására. 
„Nem csoda, hiszen ennek nincsen semmilyen értelmes magyarázata, csakis önző és embertelen politikai indoka. A Magyar Helsinki Bizottság számára jogi és morális alapon is elfogadhatatlan egy eleve nehéz helyzetben lévő kisebbség további sanyargatása”

– olvasható közleményükben.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a nem jogi elismerésének betiltása olyan mélyreható, az identitás központi elemét napi szinten sértő helyzetet eredményez, ami összeegyeztethetetlen az emberi méltósághoz való joggal. 
„Azzal, hogy az állami nyilvántartás arra kényszeríti a transznemű embereket, hogy a valós személyiségükkel ellentétes hivatalos nevet és nemet használjanak, gyakorlatilag elvonja tőlük az önrendelkezés jogát. Ezzel pedig olyan mindennapi helyzetekben is, mint a bankkártyás fizetés, a postai csomag átvétele, csekkbefizetés vagy a szerződéskötés megalázó és nem egyszer veszélyes helyzetbe kényszeríti polgárait a hatalom”

– sorolták.

Emlékeztettek arra, hogy az Európa Tanács emberi jogi biztosa mellett számos nemzetközi LMBTI-szervezet kérte a magyar ombudsmant a kiemelten veszélyeztetett csoportok, a transznemű és interszex emberek melletti beavatkozásra. Az MHB álláspontja szerint kétség sem férhet ahhoz, hogy az alapvető jogok biztosának vizsgálatot kell indítania, és indítványoznia kell az Alkotmánybíróságnál a 33-as cikk megsemmisítését, továbbá annak kimondását, hogy az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia a transznemű személyek nemének és nevének jogi elismeréséről. A civil szervezet meggyőződése, hogy egy demokrácia akkor lehet életerős, ha védelmezi az emberi sokszínűség árnyalatait, és valós lehetőséget nyújt mindenki személyiségének kiteljesítésére. Ezért úgy vélik, hogy semmilyen alkotmányos és erkölcsi érv nem támaszthatja alá a 33-as cikk hatályban tartását. Megjegyezték, hogy büszkén csatlakoznak azon magyar és nemzetközi szervezetek hosszú sorához, amelyek arra kérik az ombudsmant: tegye a dolgát, és lépjen fel honfitársaink, embertársaink példátlan jogfosztásával szemben. Az Amnesty International egyébként korábban szintén az ombudsmanhoz fordult azért, hogy Kozma Ákos kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.  Augusztusban a Népszavának két olyan transznemű érintett nyilatkozott, akik már elkezdték a hormonkezelést, de nem tudják, hány évig kell várniuk, mire a személyi igazolványukban szereplő nevük és nemük a külsejükkel is összhangba kerül. Lapunknak arról is meséltek, milyen tortúrát okoz ez nekik a mindennapokban.